Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
1848-as szabadságharc képes leírás - Magyar történelem.tlap.hu
részletek »

1848-as szabadságharc - Magyar történelem.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: magyartortenelem.tlap.hu » 1848-as szabadságharc
Keresés
Találatok száma - 8 db
1848 március 15.-i forradalom és szabadságharc

1848 március 15.-i forradalom és szabadságharc

1848 március 15. - nemzeti ünnep, az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc nevezetes eseménye. Oldalunkon betekintést nyerhetsz az akkori események, történelmi elozmények közé, olvashatsz a forradalom idejében keletkezett verseket, böngészhetsz az akkori dalok, nóták, katonadalok között.

1848-49-es forradalom és szabadságharc

1848-49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig. Eredményességét mi sem mutatja jobban, hogy csak a cári Oroszország beavatkozásával lehetett legyőzni, amelynek soha ekkora hadserege addig nem járt még külföldön. Gyakorlatilag az 1848-49-es harc a magyar nemzet történetének leghíresebb háborús konfliktusa is. Előzmények: Magyarország a török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc elbukása után erősen korlátozott, mégis meglévő önállóságot élvezve volt része a Habsburg Birodalomnak. Az 1723-ban elfogadott Pragmatica sanctio törvényesen is rendezte a Habsburg uralkodó és a magyarországi rendek viszonyát. Az egyetlen komolyabb további előrelépést ezen a területen 1848-ig az 1791. évi X. törvénycikk jelentette, amely biztosította az ország jogi függetlenségét a birodalom többi tagállamával szemben. Az 1848-as tavaszi átalakulás programja majdnem két évtizedes előkészítő munka eredménye. Bár a reformkori országgyűléseken nagyon kevés valódi változtatást sikerült elérni...

A 12 pont

A 12 pont

Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság, egyetértés. 1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a censura eltörlését. 2. Felelos ministériumot Buda-Pesten. 3. Évenkénti országgyulést Pesten. 4. Törvény elotti egyenloséget polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti orsereg. 6. Közös teherviselés. 7. Úrbéri viszonyok megszüntetése. 8. Esküdtszék, képviselet egyenloség alapján. 9. Nemzeti Bank. 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, a magyar katonákat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tolünk. 11. A politikai statusfoglyok szabadon bocsátassanak. 12. Unió Erdélylyel. Egyenlőség, szabadság, testvériség!

Történelem magazin hírek
1956-os online adatbázist mutatott be az OSZK
1956-os online adatbázist mutatott be az... Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is. A forradalom...
Digitalizálták a szovjet táborokba hurcoltról szóló legnagyobb iratanyagot
Digitalizálták a szovjet táborokba... Digitalizálta a Szovjetunióba hurcolt magyarok legnagyobb egységes iratanyagát, a...
A középkori zarándokok is széthordhatták a leprát Európában
A középkori zarándokok is... A középkori zarándokok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a lepra Európa-szerte...
Az 1848-49-es magyar szabadságharc

Az 1848-49-es magyar szabadságharc

A párizsi forradalom híre 1848. március 1-én Pozsonyba érkezik. Kossuth március 3-án az alsótáblán beszédet mondott. Felirati javaslatában jobbágyfelszabadítást, önálló magyar kormányt, polgári reformokat, és alkotmányt követel a Habsburg Birodalom egészének. Ezt az alsótábla el is fogadta. Az udvar az országgyűlést fel akarja oszlatni, hogy időt nyerjen István nádort és helyetteseit Bécsbe küldik, hogy ne tudja senki összehívni a felsőtáblát. Kossuth ekkor a pesti radikálisokhoz fordult. Március 13-án Bécsben kitört a forradalom, ennek hírére március 14-én Kossuth 12 pontját a főrendek elfogadták. Kossuth 200 emberrel és 2 gőzhajóval Bécsbe utazik. A bécsi forradalom híre Pesten is meggyorsította az eseményeket. Március 14-én este a Pilvax kávéházban a 'márciusi ifjak' elhatározták, hogy követeléseiknek másnap tüntetéssel adnak nyomatékot. Másnap Pest utcáin húszezres tömeg vonult zuhogó esőben. A helytartótanács elfogadott minden követelést. A bécsi udvar rákényszerült, hogy a magyar országgyűlés határozatait V. Ferdinánddal jóváhagyassa. A törvényeket a király április 11-én ünnepélyes keretek között szentesítette. Megvalósult az örökváltság, a választójogot alacsony vagyoni határhoz kötötték, megszűnt a cenzúra. Batthány Lajos, az Ellenzéki Párt elnöke, kijelölt miniszterelnök április elejére megalapította kormányát...

Az 1848-49-es szabadságharc megtorlása

Az 1848-49-es szabadságharc megtorlása

A szabadságharc megtorlása a fegyverletétel előtt megkezdődött, kicsúcsosodása a vereség után következett be. Katonákon kívül politikusok és polgári személyek is áldozatul estek a megtorlásoknak. Haynau, a bresciai hiéna: A szabadságharc utáni megtorlások szinte egybeforrnak Julius Jacob von Haynau nevével, aki elődeivel ellentétben rögtön kinevezése után hozzálátott a leszámoláshoz. Jogilag az előző magyarországi császári és királyi fővezéreknek - Windisch-Gräztnek és Weldennek - is lehetőségük lett volna tisztek kivégzéséhez, ám ők a gyakorlatban csak kisebb vétségeknél alkalmazták az elrettentő halálos ítéletet. Ferenc József 1849. május 30-án nevezte ki Haynaut fővezérnek, ezzel kezdetét vette a tiszti kar és a politikai elit lefejezése. A szisztematikus megtorlás első jele egy honvédhadnagy és egy százados (Mednyánszky László és Gruber Fülöp) kivégzése volt, amely óriási felháborodást keltett, mivel az eddigi gyakorlat szerint hasonló esetben börtönbüntetés volt az ítélet. A nyár folyamán folytatódtak a megtorlások, számos tisztet felakasztottak, de kivégzés járt a forradalom mellet prédikáló papoknak, a fegyvert rejtegető polgároknak vagy a kormánybiztosi rendeletet kihirdető személyeknek is. Haynau az egész tiszti kart le akrta fejezni, ehhez lényegében szabad kezet kapott az uralkodótól...

Hirdetés
Az 1848-as forradalom és szabadságharc előzménye

Az 1848-as forradalom és szabadságharc előzménye

Magyarország a török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc elbukása után erősen korlátozott, mégis meglévő önállóságot élvezve volt része a Habsburg Birodalomnak. Az 1723-ban elfogadott Pragmatica Sanctio törvényesen is rendezte a Habsburg uralkodó és a magyarországi rendek viszonyát. Az egyetlen komolyabb további előrelépést ezen a területen 1848-ig az 1791. évi X. törvénycikk jelentette, amely biztosította az ország jogi függetlenségét a birodalom többi tagállamával szemben. Az 1848-as tavaszi átalakulás programja majdnem két évtizedes előkészítő munka eredménye. Bár a reformkori országgyűléseken nagyon kevés valódi változtatást sikerült elérni, de lehetőséget teremtettek arra, hogy a reformszellemű liberális nemesség kidolgozza a saját programját. Megjelenhettek az országos nyilvánosság színpadán a leendő forradalom vezetői: Batthyány Lajos, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Széchenyi István, Szemere Bertalan, Eötvös József és mások. Az 1847 novemberében Pozsonyban összeült - később utolsónak bizonyult - rendi országgyűlésen a reformpárti erők által létrehozott Ellenzéki Kör és a fontolva haladókat tömörítő Konzervatív Párt lépett föl határozott programmal. Utóbbiak jelentős mértékben bírták a bécsi udvari körök támogatását is...

Az 1848/49 -es forradalom és szabadságharc

Az 1848/49 -es forradalom és szabadságharc

Gróf Széchenyi István (1791-1860) 1830 januárjában megjelent Hitel című munkája volt a szikra, mely ráébresztette a magyar reform mozgalom formálódó rétegét - mely Európában sajátos módon nem a polgárság, hanem a liberális köznemesség volt - hogy Magyarország és saját boldogulásuk érdekében - változásokra van szükség. Megszülettek az április törvények, ám az udvar és a magyar kormány közti végső szakításra 1848 augusztus 31-én mégis sor került, amikor a Bécsbe érkező Batthyány és Deák kérelmével ellentétesen, a császár elutasította a katonaállítási és pénzkibocsátási törvényjavaslatok szentesítését.

Mi történt 1848 március 15.-én?

Mi történt 1848 március 15.-én?

Ezen a napon a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki. Történelmi előzmények: Az 1848 március 15.-én kitört forradalom és szabadságharc nem volt előzmény nélküli. Abban az időben a Magyar Királyság és az Osztrák Császárság együttesen alkotta az Osztrák- Magyar Monarchiát. Közös uralkodója volt a két országnak, aki a Habsburg-házból került ki. Bár volt magyar Országgyűlés, ennek nyelve először a latin, majd a német lett. A magyar rendek törekedtek az önállóságra, próbáltak engedményeket elérni az uralkodónál, kevés sikerrel. Egymásba értek a háborúk, amit a magyar társadalom minden rétege megszenvedett. Az uralkodók is érezték ennek a helyzetnek a visszáságait, ezért engedményeket tettek: Mária Terézia bevezette a Ratio Educationis-t, (az oktatás rendszere), ami egységesítette a középfokú oktatást, így minden 7-13 éves gyermeknek iskolába kellett járnia. II. József - akit a magyarok "kalapos királynak hívtak", mert nem koronáztatta magyar királlyá magát -, könnyített a jobbágyok helyzetén, csökkentette adóterheiket. 1789-ben kitört a francia forradalom, ennek eszméje hatással volt a magyar értelmiségre is, egyre erősebbé vált az uralkodó iránti gyűlölet. Ezt növelte, hogy a háborúk miatt II. József a magyar nemességet is meg akarta adóztatni...

Tuti menü