- Nyitólap
- 1848. március 15.
- Ajándék ötletek
- AjándékABC
- Anyák napja
- Apróhirdetés
- Ballagás
- Fényképes ajándékok
- Gyermeknap
- Hírek a médiából, médiáról
- Hírek percről-percre
- Horvátország Magazin
- Húsvét
- Időjárás
- Játékok
- Karácsony
- Közlekedés
- Linkgyűjtemény
- Névnapok, utónevek
- Nőnap - nők napja
- Nyereményjáték
- Partnerek
- Receptek
- SMS porta
- Szilveszter
- Technika, IT
- Új tlap szerkesztés
- Útinform
- Valentin nap
- Viccek
- Videók
1956 október 23. - Magyar történelem.tlap.hu
Képes leírás
1956 a Magyar Elektronikus Könyvtár dokumentumaiban
1956 a Magyar Elektronikus Könyvtár dokumentumaiban. Az oldal főbb témakörei: - 1956-ról szóló dokumentumok a MEK-ben, EPÁ-ban, - 1956-os röplapok, - újságok 1956-ból, - egyéb kapcsolódó oldalak. 50 évvel ezelőtt tört ki az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc, minden kétséget kizáróan a 20. század egyik legkiemelkedőbb és hatását tekintve - úgy a magyarságra, mint az egész világra - legmélyenszántóbb eseménye. A félévszázados évforduló kapcsán különös figyelmet kívánunk szentelni 1956-nak. Folyóiratunkban és könyvkiadásunk keretében olyan írásokat, illetve műveket kezdünk megjelentetni, amelyeket elsősorban a nyugati magyar emigráció hozott létre sajtóorgánumaiban, illetve könyvkiadása keretében. Mivel az ellenforradalmi kádári diktatúra szinte hermetikusan lezárta az országhatárokat a szellemi termékek szabad áramlása előtt is, ezért e művek döntő része alig, vagy egyáltalán nem ismeretes a kárpátmedencei magyarság körében. Meggyőződésünk szerint e művek alapvetően járulnak hozzá 56 eseményeinek megismeréséhez, hatásának felméréséhez és méltatásához.
Az 1956-os forradalom és nemzetközi háttere
1953.03.05-én meghalt Sztálin és az addigi szovjet belső hatalmi egyensúly megbomlott. Ehhez nagyban hozzájárult Hruscsov személyisége is, mivel politizálásával hol jobb, hol rosszabb viszonyt alakított ki az Egyesült Államokkal és szövetségeseikkel. (Hruscsov hullámvasútja) Ennek hatása Európában is érzékelhető volt. Ausztriából 1955-ben kivonultak az oroszok, így Ausztria független állammá vált (Osztrák államszerződés). Ugyanebben az évben az NSZK NATO tagország lett (újra felfegyverzik), így ennek hatására (is) a szovjetek létrehozták a keleti blokkot tömörítő Varsói-szerződést, amellyel legalizálták a megszállt országokban való tartózkodásukat. 1954-ben Vietnámot demarkációs vonallal kettéosztották; északon kommunista, amíg délen Amerika-barát köztársaság jött létre. 1956-ban kitört a szuezi-válság (francia és izraeli csapatok támadták meg Egyiptomot) , Lengyelországon és Magyarországon, pedig a kommunista rendszert leváltani kívánó forradalmak robbantak ki. Az 1956-ban Magyarországon és Budapesten történt eseményeket a magyar nép nagy része forradalomként élte át. A forradalmat leverő intervenciós szovjet hadsereg ellen fegyveresen küzdő hazafiakat szabadságharcosokként tisztelték. A szovjet erők támogatásával hatalomra kerülő Kádár kormány forradalomként deklarálta az eseményeket, s csak 1989-ben hangzott el hivatalosan, hogy 1956-ban Magyarországon népfelkelés volt...
Az 1956-os forradalom és szabadságharc
1953-ra a magyar gazdaságban súlyos zavarok léptek fel. A tervezett 50%-os emelkedés helyett a lakosság életszínvonala csökkent, a félelem és kiábrándulás légköre uralkodott el az országban. Meghalt Sztálin, ezek után a szovjet vezetés helyreállította diplomáciai kapcsolatait, belpolitikai enyhülést következett be. A kommunista rendszer stabilitása és a szovjet tábor megtartása bizonyos korrekciókat igényelt. 1953 júniusában ezért hívták Moszkvába a Rákosi, Gerő, Nagy Imre és Hegedűs András vezette magyar pártdelegációt, s eddigi politikájuk felülvizsgálására szólították fel őket. Rákosi Mátyás elmozdítása a kormány éléről, Nagy Imre miniszterelnöki kinevezése. A kollektív vezetés visszaállítását ígérte, azonban nem került nyilvánosságra. Az új kormány alatt jelentős döntések születtek, az életszínvonal növelése érdekében módosították a beruházási terveket, emelték a munkások és alkalmazottak bérét, csökkentették több ezer fogyasztási cikk árát, eltörölték a kuláklistát, csökkentették a magángazdálkodók adóit, engedélyezték a téeszekből való kilépést. Közkegyelemben részesültek azok a politikai foglyok, akik két évnél kevesebb börtönbüntetést kaptak, feloszlatták az internálótáborokat, s az ÁVH visszakerült a Belügyminisztérium irányítása alá. A pártvezetésen belül kialakult két csoport, a Nagy Imre vezette reformerek és a Rákosi-Gerő irányította sztálinisták...
Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseménykrónikája
50 évvel ezelőtt, 1956. október 23-án tört ki az 1956-os magyarországi forradalom és szabadságharc. A honlap az október 22. és november 4. közötti események legfontosabb történéseit mutatja be. 1956. október 22., hétfő - Budapesten a műegyetemi hallgatók a 22-én délután kezdődött, s az éjszakába nyúló nagygyűlésükön 16 pontban foglalják össze politikai követeléseiket. Követelik többek között, hogy a szovjet csapatokat vonják ki Magyarországról; Nagy Imre alakítson kormányt; az egyenrangúság és a be nem avatkozás elve alapján vizsgálják felül a magyar-szovjet kapcsolatokat; legyenek általános, titkos, többpárti választások; legyen teljes a vélemény- és szólásszabadság, s szabad a rádió. Elhatározzák, hogy 23-án délután Budapest utcáin tüntetést szerveznek, amelynek célja a lengyel nép iránti szolidaritás kinyilvánítása, és az, hogy követeléseik nagyobb súlyt kapjanak. 1956. október 23., kedd - A Szabad Nép 'Új tavaszi seregszemle' címmel vezércikkben üdvözli az ifjúság követeléseit. - Délelőtt az október 15. óta Belgrádban tárgyaló, Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi vezetőségének első titkára és Hegedűs András miniszterelnök vezette párt- és kormányküldöttség visszaérkezik Budapestre. Az MDP kibővített Politikai Bizottsága azonnal ülésezni kezd...
Az 1956-os forradalom és szabadságharc története
Az 1956-os forradalmat megelőző hét esztendő leggyűlöltebb kommunista diktátorának Rákosi Mátyásnak 1956 júliusában bekövetkezett bukása átmenetileg csillapította ugyan a lakosság elkeseredését, de mivel a helyére bűntársa Gerő Ernő került, a lakosság hangulata alig változott Magyarországon. Magyarországon azonban 1956 őszén az események nem a békés megoldás felé haladtak. 1956 október 16-án Szegeden párttól független ifjúsági szervezet alakult, a MEFESZ (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége)! Alig egy héttel később pedig 1956 október 22-én a budapesti műegyetemen 16 pontos követelés készült a legfontosabb követelésekről, mint a szovjet hadsereg kivonulása, Nagy Imre kormányfői kinevezése, többpárti szabad választások megtartása, szabadságjogok biztosítása, a magyar nemzeti szimbólumok szabad használata, Rákosi bíróság elé rendelése, és a bérek rendezése.