Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
A honfoglalás képes leírás - Magyar történelem.tlap.hu
részletek »

A honfoglalás - Magyar történelem.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: magyartortenelem.tlap.hu » A honfoglalás
Keresés
Találatok száma - 7 db
A hét honfoglaló magyar törzs

A hét honfoglaló magyar törzs

"Mától fogva te vagy a vezérünk, uralkodónk, bárhová vezet a szerencse, mi követni fogunk." A hét törzsfőnök pajzsra emelte Árpádot, és ezeket a szavakat mondták közösen. (A magyarok mondája szerint.) Hét törzse volt a magyaroknak, de Lebédiában, a Don és a Dnyeper vidékén a hét törzs között még nem volt szoros kapcsolat. Valójában a nagy Kazár birodalom egy kis része volt Levédia. A kazárok ajánlották Elődnek, hogy egyesítse a törzseket, legyen ő a fővajdájuk, hiszen kazár lányt vett feleségül. Ő azonban korára hivatkozva Álmost ajánlotta maga helyett. Ámde Álmos is öreg volt, így fiát, Árpádot választották meg helyette. Árpád Nagy Konsztantinosz görög császár szerint észre tekintélyes, tanácsban és tisztességben nevezetes, és egészen fejedelemségre termett férfiú volt. Őt emelte hát pajzsra a hat vezér: Előd, Kond, Ond, Tas, Huba Töhötöm. Vérrel is megpecsételték szerződésüket, hiszen aki a közös vérből ivott, az egy vér volt velük. Így hát vért eresztettek erős karjukból egy szent kehelybe (ivókürtbe), melyben már bor is volt, és megesküdtek, hogy amíg Árpád és utódai élnek, mindig az ő leszármazottjaiból választják a fejedelmet, s hozzá hűségesek lesznek. Ezzel megelőzték a választással járó irigységet, belső háborút, másrészt alkalmazkodtak a korabeli szokásokhoz...

A honfoglalás mondája

A honfoglalás mondája

Krónikásaink közül Anonymus az egyetlen, ki a honfoglalás lefolyásáról részletes képet igyekszik adni. Előadása során élesen kikel ugyan a parasztok hiú meséi és a hegedősök csacska énekei ellen, de azért ő maga is szívesen kohol meséket. Történeti könyvében, mely a XII. század végénél semmi esetre sem régebbi keletű, össze van keverve a nemzeti hagyomány a tőle szerkesztett mesékkel, minélfogva elbeszélésében ma már nehéz, vagy épen lehetetlen a népies mondai tartalmat a subjectiv költeményektől elválasztani. A mit Anonymus Álmosról, a Duna-vízről s alpári fűről, a székelyek szerepléséről vagy Botond konstantinápolyi kalandjáról regél, az, ha közbe nem hivatkoznék is «a hegedősök csacska énekeire és a parasztság csalfa meséire, kik a magyarok vitézi tetteit és hadait mind mai napig sem eresztik feledségnek», minden történetiró szemében a nemzeti monda követelésével lép föl. De játékos helynévmagyarázatai, mint pl. Munkács nevének a munkától, Szerencs nevének a szerelmu szótól, Szer nevének az ország dolgainak szerbe vevésétől való származtatása, első tekintetre láthatólag nem egyéb, mint tudákosságának fitogtatása. Sokkal nagyobb baj, hogy Anonymus helynevekből historiai személyeket költ s ezek köré csoportosítja azután a honfoglalás eseményeit...

A magyar honfoglalás és letelepedés

A magyar honfoglalás és letelepedés

Az ugoroktól elvált és a nomád életmódra áttért ősmagyarok az i.e. első évezredre nagy részben az Urál-hegységtől délre tartózkodtak. Majd a VI-VII. században a Volga és a Káma vidékén éltek. Majd később odébb vonultak a Fekete-tengertől északra fekvő területekre. Itt két szálláshelyük volt: Levédia és Etelköz. A levédiai magyarság a kazár birodalom biztonságában élt, ám alárendelt helyzetbe kerültek. Itt megismerkedhettek a letelepedett életmód néhány gazdasági elemével: a kertműveléssel, a belterjes állattartással és az asszimetrikus ekével. A kazár fennahtóság alóli kikerülést egy ottani belháború tette lehetővé. Ekkor tömörültek törzsszövetségbe a magyarok, valamint a kazárok három lázadó, elszakadó törzse. A törzsszövetség tagjai: kabarok (az egy törzsbe szerveződött kazárok), Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat, Tarján, Kér, Jenő, Keszi. Kazár mintára náluk is kettős fejedelemség alakult ki (kende és gyula). Az etelközi magyarság számára nem volt ismeretlen a kárpátmedence, hiszen már 862-ben is behatoltak seregeik a frank birodalomba és ekkor áthaladtak ezen a területen is. Ez a hely megfelelt a magyarok akkor életformájának, ráadásul könnyebben volt védhető, mint a nyitott Etelköz. A frank, bolgár és moldva fennhatóság alatt álló részek között gyér lakosságú területek voltak, amelyeket nagyobb ellenállás nélkül meg lehetett hódítani...

Történelem magazin hírek
1956-os online adatbázist mutatott be az OSZK
1956-os online adatbázist mutatott be az... Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is. A forradalom...
Digitalizálták a szovjet táborokba hurcoltról szóló legnagyobb iratanyagot
Digitalizálták a szovjet táborokba... Digitalizálta a Szovjetunióba hurcolt magyarok legnagyobb egységes iratanyagát, a...
A középkori zarándokok is széthordhatták a leprát Európában
A középkori zarándokok is... A középkori zarándokok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a lepra Európa-szerte...
Életmód és társadalom a Honfoglalás idején

Életmód és társadalom a Honfoglalás idején

A magyar történettudomány a magyarság őstörténetén a Honfoglalás előtti egész időszakot érti. A történelemnek ezt a leghosszabb időszakát alig világítják meg írásos emlékek.895 nyarán történt a besenyő támadás.Simeon bolgár cár - aki átmenetileg békét kért a bizánciaktól-, ezt arra használta fel, hogy bosszút álljon az őt korábban megtámadó magyarokon. A besenyő támadás következtében az Etelközben maradt törzsek szó szerint bemenekültek a Kárpát-medencébe. Teljesen rendezetlenül, az erdélyi hágókon és főleg az Al-Duna mentén jutottak be Erdélybe. Ez utóbbinál támadtak Simeon csapatai, s a területért hatalmas küzdelem folyt, mely végül magyar győzelemmel zárult.A fő sereget a katonai segédnépek segítették a hadjáratokban. A sereg létszáma a legnagyobb hadjáratok esetén sem volt húszezernél nagyobb. A fejedelem sosem vett részt a hadjáratokban, csak a kisebb vezetők. A magyarok harcmodora különleges volt, főleg rajtaütésszerű támadások jellemezték, amelyek mégis alaposan megtervezett akciók voltak. Először kisebb egységekben pusztítottak, azután egyesítették csapataikat, a fő cél az ellenség fellázítása volt, mivel a nehézlovas seregek így legyőzhetők. A magyarok gyakran alkalmaztak cselt: a harcvonal középső részén menekülést színleltek, eközben a szélek a helyükön maradtak...

Honfoglalásról általában

Honfoglalásról általában

A magyarok egy lépcsőben szállták meg a Kárpát-medencét, amely részben tudatos, részben pedig véletlenszerű események láncolata volt. Tudatos volt, hiszen a magyarok már korábban feltérképezték a területet, ugyanis már a honfoglalás előtt is indítottak kalandozó hadjáratot erre. Elsőként a 830-as években bolgár felkérésre Bizánc ellen vonultak. 862-ben Rastislav morva fejedelemmel szövetségben a keleti frankok ellen támadtak. Ezen hadjáratok során átkeltek a Kárpát-medencén, tehát megismerték a területet. Ezen kívül a honfoglalást megelőző évtizedben négyszer jártak a későbbi Magyarország területén. Ezeknek a látogatásoknak a célja a szövetségesi felkérésre folytatott háború mellett egyértelműen a terület feltérképezése volt. A honfoglaló törzsek 895 táján telepedtek meg a Kárpát-medence alföldi területein. Ekkoriban Szvatopluk morva fejedelem fiainak birodalma már széthullóban volt, ami megkönnyítette a dolgukat. 902-re a Kárpát-medence egész területét irányításuk alá vonták, bár az állataik miatt főként az Alföld, Mezőföld, Kisalföld, Csallóköz és Szerémség területein telepedtek le, ahol megfelelő minőségű legelők álltak rendelkezésre. Az itt lakó, főleg avar és szláv eredetű népek sem éltek túl sűrűn a vidéken és pár emberöltő alatt beolvadtak az új jövevények törzseibe...

Hirdetés
Hunor és Magyar

Hunor és Magyar

Az Árpádházi fejedelmek és Királyok udvaraiban az írástudók, a táltosok mindennapos ismereteiben napi témának számított, Nimród két iker fiának, a története. Ez a későbbiekben több helyütt megénekelt, rege a csodaszarvasról mondában elevenedett meg. A régiek ezt tényként fogadták, mert ismerték ékes (ékírásos) eredetét, de ezek a kő, és agyagtáblákba rejtőző jelek a kereszténység felvétele után eretnek bizonyítékok voltak. Az egyház minden erejét bevetve kereste, kutatta, és megsemmisítette. Így az írásos emlékek csak morzsáiban, a nép nyelvén a magyar nyelvben, és regéinkben-mondáinkban maradhatott fenn. Itt-ott előfordul pár külföldi történetíró, aki foglalkozik a HUN és Magyar nép Attila korát megelőző történetével. Manapság már több kézzelfogható lelet is bizonyítja, de ezeket a mai magyar történészek, akik a politikától, és újabban a külföldi tőkétől függnek, igyekeznek figyelmen kívül hagyni. Szerencsére már egyre több, politikától mentes, igazi magyar, vagy magát annak valló, kutató vállalja fel a Hun és a Magyar nép diadalíves történelmét. Igen diadalíves, ez a történelem, a Hun és Magyar, több világbirodalmat megért, és vezetett, mid amennyit az Indoeurópai népek, beleértve a Római birodalmakat is együttesen magukénak mondhatnak...

László Gyula elmélete a honfoglalásról

László Gyula elmélete a honfoglalásról

Ő a kettős honfoglalás mellett foglal állást, miszerint a magyarság két lépcsőben szállja meg a Kárpát medencét. Az első fázis 670. körül volt, a második fázis pedig a jól ismert IX. század végi bejövetel. Ezt az állítást a különböző krónikák és gesták leírásaival igazolja. Ezekben a leírásokban megjelennek a kettős bejövetellel kapcsolatos történetek. Például Anonymus Gesta Hungarorumában a honfoglalást úgy írja le, hogy először a hunok, jöttek be, akik a magyarok rokonai, majd utána a magyarok. Az orosz őskrónikában (Nestor krónika) is kettős magyar honfoglalásról írnak. Eszerint előbb a fekete, majd a fehér magyarok érkeztek a Kárpát-medencébe. Az itt leírt fekete magyarok valószínűleg az onugorok lehettek, akik a bolgár népcsoporthoz tartozhattak. Ám nem biztos, hogy ők a magyarok rokonai, mindenesetre valószínű, hogy a Hungária elnevezés az onugor szóból ered. A kettős honfoglalást régészeti bizonyítékokkal is alá lehet támasztani. A VII. század második felében változás következik be az avar díszítőművészetben. Megjelenik a griffes-indás díszítés, amely jellemző volt a honfoglaló magyarok díszítőművészetére is (ezt alátámasztja a Nagyszentmiklóson talált aranylelet, amely avar kori). Emellett a Szarvason talált avar tűtokon látható rovásírásnak van magyar olvasata is. Eszerint a magyarok és az avarok rokon népek voltak...

Tuti menü