Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Bocskai István képes leírás - Magyar történelem.tlap.hu
részletek »

Bocskai István - Magyar történelem.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: magyartortenelem.tlap.hu » Bocskai István
Keresés
Találatok száma - 5 db
A tizenötéves háború és a Bocskai-szabadságharc bemutatása

A tizenötéves háború és a Bocskai-szabadságharc bemutatása

A XVI. század végén megszakadt az 1568 óta tartó béke. A tizenötéves háború (1593-1606) kezdete felcsillantotta a reményt a török kiűzésére. Erdély bevonásával a török ellenes szövetség tovább erősödött. Az erőviszonyok azonban kiegyenlítődtek. 1596-ban elesett Eger és a törökök Mezőkeresztesnél nagy csatát nyertek. A tizenötéves háború kezdetén még háttérbe szorultak az ellentétek a magyar rendek és a Habsburg-hatalom között. A háború kilátástalan elhúzódása és a Habsburg-abszolutizmus erősödő nyomása azonban kiváltotta a rendek elégedetlenségét. Sérelmesek voltak a birtokos osztály számára azok az intézkedések, amelyekkel az udvar a háborús kiadások miatt nehéz helyzetbe került kincstáron próbált segíteni. Erőszakosan, az örökösök rovására avatkozott bele a birtokperekbe az udvar. Az udvar abszolutista törekvéseivel karöltve támadásba indult az erőszakos ellenreformáció is. II. Rudolf császár azon a címen foganatosított protestáns ellenes rendszabályokat, hogy a király a város földesura. A rendek országgyűlési tiltakozására az uralkodó azzal válaszolt, hogy megerősítette Szent Istvántól kezdve a magyar királyok végzéseit a katolikus vallás védelmében, s megtiltotta, hogy a vallásügyet bárki is előhozza az országgyűléseken. A protestánsok üldözése a túlnyomó többségben protestáns magyar társadalom egészét érintette...

Bocskai István (1557 - 1606)

Bocskai István (1557 - 1606)

Született Kolozsváron 1557 Nemes apród a bécsi udvarban. 1592. váradi kapitány és bihari főispán. Báthory Zsigmond fejedelemnek a Habsburg Rudolffal kötendő szövetséget tanácsolja. Fejedelmi követ, több ízben jár Prágában Rudolfnál. Báthoryt előbb lemondásra bírja, de később maga segíti vissza a fejedelmi székbe. 1599: Báthory András száműzi és megfosztja birtokaitól. Bocskai Prágában marad és Rudolf tanácsadója. Báthory András halála után javait visszakapta, Nagyváradon, majd Debrecenben telepedik meg. Básta zsarnoksága Erdélyben és Rudolf 1604-iki, önkényesen alkotott törvénycikke, melyben megtiltotta a vallásügyeknek országgyűlésen való tárgyalását, továbbá Belgiojoso kassai kapitány erőszakos föllépése vele és a protestánsokkal szemben, elidegenítik Rudolftól és a harc terére szólítják. 1604: Az alkotmány és a vallásszabadság megvédésére fegyverbe szólítja a nemzetet. Egész Erdély és Magyarország támogatja. Az erdélyi vármegyék és a székelyek Bocskait már 1605 febr. 21-én Nyárádszeredán, a magyarországi rendek pedig ápr. 20. Szerencsen Magyarország és Erdély fejedelmévé kiáltják ki. E méltóságában a török szultán Budára küldött athnámejával megerősíti, sőt királyi koronát is ajándékoz számára...

Bocskai István élete

Bocskai István élete

Kolozsvárott született, Mátyás szülőházával szemközti házban (egyes történészek szerint Kismarjában a Berettyó szigetén épült "árdombon"). A bécsi udvarban volt nemes apród, majd majd nemesi testőrifjú volt I. Miksa császár környezetében. 1583-84 között kincstartó, 1592-től váradi kapitány, bihari főispán, tanácsúr. Feleségül vette Varkocs Tamás özvegyét, Hagymássy Katát, s e házassággal hatalmas bihari birtokhoz jutott. 1595-től főgenerális. Báthori Zsigmond nagybátyja, eleinte a törökellenes párt vezéralakja, több ízben járt a fejedelem követeként Prágában Rudolfnál, jelentős szerepe volt, hogy Erdély a Királyi Magyarország oldalán bekapcsolódott a tizenötéves háborúba. 1596-ban, ura prágai útja idején, kormányzóként a szabadságukért fegyvert fogott közszékelyek mozgalmát tömeges kivégzésekkel verette le. Az egyesült császári-erdélyi hadak veresége (Mezőkeresztes, 1596. okt. 26-28.) után közreműködött Erdély és a Királyi Magyarország egyesítésében Rudolf császár uralma alatt, de még ebben az évben (1598) támogatta a lemondott Báthori Zsigmond visszatérését a fejedelmi trónra. Báthori Zsigmond harmadszori lemondása után BÁTHORI ANDRÁS fejedelem Bocskait hűtlenségért (Habsburg-pártiságért) perbe fogta, s elkoboztatta erdélyi birtokait. Bocskai Rudolf király prágai udvarában élt, majd 1602-tol bihari birtokaira vonult vissza...

Történelem magazin hírek
1956-os online adatbázist mutatott be az OSZK
1956-os online adatbázist mutatott be az... Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is. A forradalom...
Digitalizálták a szovjet táborokba hurcoltról szóló legnagyobb iratanyagot
Digitalizálták a szovjet táborokba... Digitalizálta a Szovjetunióba hurcolt magyarok legnagyobb egységes iratanyagát, a...
A középkori zarándokok is széthordhatták a leprát Európában
A középkori zarándokok is... A középkori zarándokok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a lepra Európa-szerte...
Bocskai István erdélyi fejedelem

Bocskai István erdélyi fejedelem

Bocskai István nevét a legnagyobb magyar uralkodók között emlegetik, noha kevés ideig volt hatalmon. 1605 februárjában lett a háromfelé szakított, a török és a német-római birodalmak közötti senki földjévé, hadak felvonulási területévé alacsonyított Magyarország és Erdély fejedelme, majd 23 hónapi uralkodás után, 1606. december 29-én meghalt. Ez a rövid idő elég volt ahhoz, hogy jó irányba fordítsa és döntően meghatározza a következő évtizedek eseményeinek alakulását. Ennek az alig két évi uralkodásnak a megértéséhez ismernünk kell az előzményeket és Bocskai életrajzát. Bocskai István 1557. január 1-én született Kolozsváron, egy pénteki napon, ahol apja, Bocskai György, mint Ferdinánd király megbízottja tartózkodott, a Mátyás király szülőházával szemközti házban. Édesanyja, lekcsei Sulyok Krisztina, egy előkelő délvidéki családból származott. A Bocskai család birtokai Biharban terültek el, a birtokok központja Kismarja volt, a család nemesi előnevében is ennek a helységnek a nevét viselte. A kismarjai Bocskai család a XIV. században jelent meg a tekintélyes családok között. A családi legenda azt tartotta, hogy a család ősapját Miczbánnak hívták, akitől hat gyerek és azoktól ugyanannyi család származott...

Bocskai István és a hajdúk

Bocskai István és a hajdúk

A magyar társadalom a 16. század végén és a 17. század első éveiben válságos esztendőket élt meg. A 15 éves háború pusztításai tovább szegényítették a török pusztításai miatt már korábban is sokat szenvedett lakosságot. Rudolf császár és király intézkedései nem tompították, hanem mélyítették a válságot. A protestánsok üldözésével, templomaik elfoglalásával vallásában sértette meg magyarországi alattvalóinak többségét. A felségárulási perekkel - amelyek egyetlen célja a birtokelkobzás volt - a nagybirtokosok egy részét tette ellenfelévé, s idézett elő rettegést a többiek körében, 1600-ban kiadott rendeletével pedig, amellyel a háború kellős közepén elbocsátotta szolgálatából a katonáskodó hajdúkat, e számottevő társadalmi réteget fordította maga ellen. Az elégedetlenség a Bocskai István vezette szabadságharcban öltött testet, amelynek első mozzanataként egymásra talált a tiszántúli nagyúr és a békétlen hajdúk tömege. A hajdúság nem Bocskai István korában jelent meg a magyar történelemben, hanem már a 15. század második felében és a 16. század elején. Eredetileg a hajdúk marhapásztorok, olyan hajtók voltak, akik a dél-németországi, észak-itáliai vásárokra szánt magyarországi szarvasmarhákat terelték a külországi városokba. A marhapásztor hajdúk életmódjának első nagy válsága már a 15-16. század fordulóján bekövetkezett...

Tuti menü