Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Egyéb képes leírás - Magyar történelem.tlap.hu
részletek »

Egyéb - Magyar történelem.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: magyartortenelem.tlap.hu » Egyéb
Keresés
Találatok száma - 4 db
A két világháború közötti Magyarország

A két világháború közötti Magyarország

Az Osztrák-Magyar Monarchia az első világháború előtti Európa egyik legnagyobb, bár nem túl fejlett országa volt, ahol a történelmi Magyarország önmagában véve is jelentős tényezőnek számított. A Monarchia az első világháborús vereség következtében, a külső és belső érdekek együtthatásának eredményeképpen megingott, majd a nagyhatalmi érdekeknek megfelelően "kiiktatták" az európai hatalmak sorából. Területét korábbi ígéreteknek megfelelően osztották fel és a korábbi egységes piac helyén önálló szuverén államok és azok önálló piacai jöttek létre. Az 1920-as trianoni békeszerződés következtében Magyarország területében, népességében és gazdaságában olyan károsodásokat szenvedett, melynek következtében Magyarország környezetében minden tekintetben a legkisebb, gazdaságilag, katonailag a leggyengébb, a nemzetközi megkötöttségek miatt a legkiszolgáltottabb ország lett. Az új államterület természeti adottságai is alapvetően megváltoztak. Az egységes, a Kárpát-medencét szinte hiánytalanul kitöltő medenceállam helyén olyan medenceközponti ország jött létre, melynek vízgazdálkodása, árvízvédelme a környező országoktól vált függővé. A korábbi természetes védelmi potenciál (Kárpátok hegyvonulata) helyett az új határok katonailag nyitottá váltak. Természeti kincseink jelentős része a környező országokba került...

A székely-magyar Rovásírás

A székely-magyar Rovásírás

A rovásírás története jóval a honfoglalás előtt kezdődött, és helyenként még néhány száz éve is használták. Manapság viszont igen kevesen ismerik, pedig szimbolikája által a magyarság megmaradásának egyik eszköze és jelképe is lehet. A magyar rovásírás a nemzet egyik méltatlanul elfeledett kultúrkincse. Már honfoglaló őseink is használták, de eredete még korábbra nyúlik vissza. Nevét onnan kapta, hogy általában fába (botra), vagy ritkán kőbe vésték, illetve rótták. A rovásból adódik a betűk szögletes jellege, ezeket a jeleket könnyebb volt bevésni, mintha ívesebb betűket használtak volna. Szintén emiatt használták az ún. csoportjeleket és a rövidítéseket. (Lásd. az "Írás szabályai" részben.) Az írás irányultsága (jobbról-balra) pedig abból fakad, hogy könnyebb volt a botot bal kézzel tartani, és jobb kézzel balra haladva írni. A kereszténység felvételével a pogány szertartásokat, és szokásokat törvényben tiltották meg, és ez a sors várt az addig használt rovásírásra is. Az írott emlékeket központilag összegyűjtötték, és megsemmisítették. Ezzel egyidőben a központi hatalom kérte a pápai egyházat, hogy készítse el a magyar nyelvet leírni képes latin ábécét is, ez viszont évtizedekig elhúzódott, az elterjedése pedig mintegy kétszáz évig. Ezalatt az idő alatt a királyi udvarban latinul írtak, a vidéki közemberek viszont továbbra is a rovásírást alkalmazták...

Magyar történelem oldala

Magyar történelem oldala

Rengetegen félnek a történelemtől, mint tantárgytól. Túl sok évszám, uralkodó, fontos ember neve és életrajza, csaták helyszínei, stb. Több mint 1100 éves történelmünk bővelkedett fordulatokban, felemelő pillanatokban, de sok katasztrófával is. E honlap megpróbálja (nem helyettesítve a könyveket, múzeumokat, várak látogatását) egy helyen röviden bemutatni történelmünket időrendben. Remélve azt, hogy mindenki aki olvassa megszereti hazánk lenyügöző elmúlt évezredét. Amiről még szeretne olvasni, többet tudni, de nem találja az oldalon, jelezze a fórumban, ezzel is segítve az oldal szerkesztését. Magyar történelem honlap szerkesztőség.

Történelem magazin hírek
1956-os online adatbázist mutatott be az OSZK
1956-os online adatbázist mutatott be az... Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is. A forradalom...
Digitalizálták a szovjet táborokba hurcoltról szóló legnagyobb iratanyagot
Digitalizálták a szovjet táborokba... Digitalizálta a Szovjetunióba hurcolt magyarok legnagyobb egységes iratanyagát, a...
A középkori zarándokok is széthordhatták a leprát Európában
A középkori zarándokok is... A középkori zarándokok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a lepra Európa-szerte...
Magyarország a vegyes házi királyok uralkodása idején

Magyarország a vegyes házi királyok uralkodása idején

Rozgony: (szlovákul Rozhanovce) falu Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. 2001-ben 2062 lakosából 1998 szlovák volt. 1270-ben Ruzgun néven említik először, a Rozgonyi család ősi fészke. 1312. július 15-én határában verte le Károly Róbert Csák Máté és az Amáde fiak egyesült seregét. Kiskirályok uralmi területei Magyarországon a 14. század elején. A 13. század közepén kezdődött Magyarországon az a folyamat, melynek eredményeképpen az ország területének nagy része néhány tartományúr - kiskirály, vagy oligarcha - hatalma alá került. A folyamat időben egybeesett - és a kölcsönhatások következtében annak részben oka, részben következménye volt - az országot több mint négyszáz éven át irányító Árpádok hatalmának hanyatlásával. Így, mikor III. Andrással az Árpád-ház kihalt, a feudális magyar állam fennállásának legsúlyosabb válságát élte át. A magyar trónra pályázók között egyetlen olyan jelölt sem volt, aki döntő támogatást tudhatott volna maga mögött. A végül királlyá koronázott Vencel, majd Ottó is kénytelen volt elhagyni az országot...

Tuti menü