Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Erdélyi történelem képes leírás - Magyar történelem.tlap.hu
részletek »

Erdélyi történelem - Magyar történelem.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: magyartortenelem.tlap.hu » Erdélyi történelem
Keresés
Találatok száma - 6 db
Az önálló Erdélyi Fejedelemség

Az önálló Erdélyi Fejedelemség

Az elmondottakból kitűnik, hogy attól fogva, hogy a magyarság 1100 esztendővel ezelőtt megtelepedett a Kárpát-medencében és Erdély részévé vált Szent István királyságának, Erdély népére hárult az ország békéjének, biztonságának, nyugalmának oltalma a kelet és délkelet felől érkező támadások ellenében. Tudatában voltak ennek eleink is, miként azt a 16. század végén élt jezsuita atya sorai bizonyítják: Erdélyt mindig Magyarország védőbástyájának tartották; a dicső emlékezetű Mátyás király így szokott beszélni róla: Magyar urak, szöges gonddal vigyázzatok Erdélyre, mert ha elvesztitek, elvész egész Magyarország, de ha megtartjátok, innen még az elvesztett Magyarországot is visszaszerezhetitek. Erdélynek ez a szerepe a mohácsi csatavesztést követően vált különösen időszerűvé. Minekutána a rendek két királyt választottak, majd pedig a török berendezkedése után az ország háromfelé szakadt, Erdély szerepe felértékelődött a magyar társadalom szemében. A nyugati részek egy idegen nagyhatalom, a Habsburgok uralma alá kerültek, az ország középső részén, a török hódoltságban, Konstantinápolyból küldött bégek és pasák kormányoztak, és az ott élők a szultánnak adóztak, miközben Erdély és a Tiszántúl - a török szultán védnöksége alatt ugyan - megmaradt Zápolya János választott király hatalmában. és ezen a területen élt tovább a magyar királyság...

Báthory István

Báthory István

Somlyai Báthory (Báthori) István (Somlyó, 1533. szeptember 27. - Grodnó, 1586. december 12.) erdélyi fejedelem (1571-1586), Lengyelország királya (1576-1586). 1533. szeptember 27-én Somlyón született Báthory István (1477-1534) - aki 1530-1534 között János király erdélyi vajdája volt - és Telegdi Katalin (1492-1547) fiaként. Az akkoriban Erdélyhez tartozó Partiumban családja birtokolta a somlyói mellett a szatmári és szinéri uradalmat is. Apja néhány hónappal születése után, 1534. március 17-én elhunyt, ezért Várdai Pál esztergomi érsek vállalta nevelését, majd az 1540-es években I. Ferdinánd bécsi udvarában apródoskodott. Humanista műveltséget szerzett, ám Padovában sosem tanult. Az ottani egyetemre unokaöccse, a későbbi Báthory Gábor fejedelem apja járt. A reformáció terjedése idején is megőrizte katolikus hitét. Hazatért az akkor éppen Habsburg-uralom alatt álló Erdélybe, majd az 1556-ban visszatért Izabella és János Zsigmond híve lett: a rendek nevében már ő köszöntötte, és kísérte Kolozsvárra a hazatérő királynét. 1559-ben megkapta Erdély legjelentősebb katonai pozícióját, a váradi kapitányságot.

Erdély aranykora Bethlen Gábor fejedelemsége idején

Erdély aranykora Bethlen Gábor fejedelemsége idején

Bocskai István halála után az erdélyi rendek Rákóczi Zsigmondot választották meg fejedelemnek. Tőle, a kiváltságaik védelméért felkelt hajdúk segítségével a 18 éves Báthory Gábor szerezte meg a fejedelemséget. Báthory halála után az erdélyi rendek Bethlen Gábort (1613-1629) választották a fejedelmi székbe. Bethlen korának egyik legnagyobb politikusa volt. Minden eszközt felhasznált az ország egyesítésére. Felmérte azonban azt is, hogy a török még jelentős erőt képvisel, így vállalta a portától való függőséget. A Báthory Gábortól öröklött gazdasági káoszban erős kézzel és rövid idő alatt rendet teremtett. Az érdemtelenül szétosztott javak visszavételével jelentősen megnövelte birtokait. A nagyobb mennyiségben kivitelre kerülő cikkekre - higany, méz, viasz, marha - állami monopóliumot vezetett be. Gondja volt az ipar fejlesztésére is, külföldi mesterembereket telepített az országba. A felvidéki bányavárosokból az erdélyi bányaművelés színvonalának emelésére bányászokat hozatott...

Történelem magazin hírek
1956-os online adatbázist mutatott be az OSZK
1956-os online adatbázist mutatott be az... Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is. A forradalom...
Digitalizálták a szovjet táborokba hurcoltról szóló legnagyobb iratanyagot
Digitalizálták a szovjet táborokba... Digitalizálta a Szovjetunióba hurcolt magyarok legnagyobb egységes iratanyagát, a...
A középkori zarándokok is széthordhatták a leprát Európában
A középkori zarándokok is... A középkori zarándokok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a lepra Európa-szerte...
Erdély Bethlen Gábor idején

Erdély Bethlen Gábor idején

Erdély 1437-ben jött létre a Kápolnai unió következményeképp. Az ország három részre szakadásakor (1541. augusztus 29.) török vazallusállamként kapta meg Izabella királynő fiával, János Zsigmonddal, és Fráter Györggyel. Mivel Erdély törtök vazallusállam volt, ezért adót kellett fizetnie a Portának és nem folytathatott önálló külpolitikát. Viszont belpolitikai kérdésekben függetlenül dönthetett, és a rendek szabadon választhattak fejedelmet (jóvá kellett hagynia a töröknek, de ez csak formális volt). Éppen e miatt a viszonylagos függetlensége miatt Erdély jelentette a szabad országot. Fráter György az országot innen kiindulva akarta egyesíteni. Ezért kötötte meg Ferdinánddal 1541. decemberében a Gyalui egyezményt, miszerint a császár kiveri az országból a törököt, akkor övé az egész ország együtt. Éppen ezért lemondatta a királynét és fiát, és osztrák katonákat hívatott be. Viszont Casataldo generális nem tudta, hogy átvágja-e, vagy nem, és ezért 1551. december közepén meggyilkoltatta Alvinczi kastélyában. A török elleni harcok sikertelenek, viszont János Zsigmond halálakor (1571.) konszolidált állapotok vannak. 1572-től a Báthoryak kerülnek halatomra először István, majd mikor ő lengyel király lesz, akkor Kristóf, akinek halála után Zsigmond egy kormányzótanáccsal vezeti a fejedelemséget. Majd 1586-tól Báthory Zsigmond lesz a fejedelem, mikor István meghal...

Erdély története

Erdély története

1009 az Erdélyi püspökség alapításának feltételezett időpontja. 1146 II. Géza király (1141-1162), majd III. Béla Rajna- és Mosel-vidéki német és vallon telepeseket hív be a radnai-besztercei, a szebeni, újegyházi és nagysinki később székeknek nevezett térség benépesítésére. 1177 az első ismert okleveles adat a Fehér megyei ispánról. 1202 a dél-erdélyi koraközépkori egyházi építészetre döntő hatású cisztercita kolostor alapítása Kercen. 1179 II. Béla király francia nexusai révén Pontigny-ből francia cisztercita szerzeteseket a somogyi Egresen, ők alapítják 1202-ben "a fogarasi románok földjén" a kerci kolostort és építőműhelyt. 1211-ben királyi adománylevél az Acaronban (korábban Jeruzsálemben) működő Szűz Mária-ispotály keresztes lovagjainak adományozza a Kunország felé eső Borza (Barca) nevű, "puszta és lakatlan" földet, akik Koblenz-vidéki, a Rajna bal parti településeiről származó német telepesekkel alapítanak ott életet. 1222 a románság első ismert okleveles említése Erdélyben. II András király a Barcaságon letelepített német lovagoknak jog szerint lehetővé teszi, hogy a Szeben megyei Aknán (Vízaknán) kitermelt kősót a székelyek és a románok földjén (per terram Siculorum aut per terram Blacorum) vámmentesen szállíthassák...

Hirdetés
Hória lázadása Erdélyben

Hória lázadása Erdélyben

Az oláhok magyargyűlöletének eredete. Habsburg-segítséggel. Míg napjainkban sokat hallunk a románok által szenvedett Horthy-rendszer kegyetlenkedéseiről, a romániai zsidóság és cigányság szenvedéseiről, az erdélyi magyarság iránti évszázados gyűlöletről mélyen hallgat a krónika. Idegenek betelepítése Erdélybe: A török hódoltságot követő időkben a Habsburgok a kipusztított területekre idegen nemzetiségű népeket telepítettek, akik szinte kivétel nélkül földművesek voltak, és rendszerint egy-egy magyar földesúr birtokán jobbágysorba süllyedtek. Ilyen körülmények között a jobbágysorsra jutott idegen jövevény a földesurában nemcsak a különleges jogokkal rendelkező, fölötte uralkodó nemesembert, hanem mindenekfelett a magyart is gyűlölte! Különösen lángolt a magyargyűlölet Erdélyben, ahol az oláhság nem sokat törődött azzal, hogy őseiket vagy éppen őket, menekültükben a török elől fogadta be az ország. Létszámuk (a nehéz jobbágysors ellenére!) egyre jobban gyarapodott és befogadóikat szinte az első perctől kezdve elvakultan gyűlölték.

Tuti menü