Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Felvilágosodás kora képes leírás - Magyar történelem.tlap.hu
részletek »

Felvilágosodás kora - Magyar történelem.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: magyartortenelem.tlap.hu » Felvilágosodás kora
Keresés
Találatok száma - 4 db
A felvilágosodás kora

A felvilágosodás kora

Ezen az oldalon a felvilágosodás kora témakörben olvasható vázlat a történelem érettségi tételek közül. Évszámok: - 1740-1748: az osztrák örökösödési háború, III. Károly fiú utód nékül hal meg, a Pragmatica Sanctio Mária Teréziát iktatná hatalomba, emiatt Nagy Frigyes (porosz) megtámadja az osztrákokat. Megszerzi Sziléziát, aacheni békével zárul le (részt vettek: Anglia, Ausztria - Poroszország, Franciaország). - 1756-1763: a hétéves háború. A porosz hatalom megtörésére irányul (orosz, svéd, francia a porosz ellen, angolok a poroszokkal). Kezdeti sikerek, a cárnő kiszáll a háborúból, Poroszország megmenekül. Személyek: - Nagy Frigyes: Hozzá fűződik Poroszország nagyhatalommá válása (1740-1786). Felvilágosult abszolutista uralkodó. Támogatta az oktatást, manufaktúrákat. Részt vett az osztrák örökösödési háborúban (1740-48) és a hétéves háborúban (1756-63). Megszerezte Sziléziát, részt vett Lengyelország első felosztásban (1772). - Nagy Katalin: orosz cárnő (1762-1796), megerősítette az orosz despotikus rendszert. Felvilágosult abszolutista uralkodó, reformokkal kormányoz. Tovább terjeszkedik (Szibéria, Baltikum, Lengyelország, 1772). - Voltaire: Francia író, filozófus, a 18. században. Filozófiai elbeszélés, ironikus fejtegetések mestere, az egyházat bírálja, de Isten létét nem tagadja...

Felvilágosodás kora - érettségi tétel

Felvilágosodás kora - érettségi tétel

A XVI. Századi Angliában új eszmeáramlat jelent meg, a felvilágosodás. Ez a XVIII. Században elterjedt és kiteljesedett Franciaországban, majd az egész kontinensen. A felvilágosodás tehát a XVIII. Század meghatározó korszelleme, egy nyitott eszmerendszer volt. Nyitott volt, mert bizonyos kérdésekben viták voltak. A viták mellett azonban számos közös vonás is megfigyelhető. Meghatározó volt az empirizmus (tapasztalat), illetve a racionalizmus (ész). Az élet minden területét át kívánták vizsgálni a természeti törvények és a józan ész alapján (racionalizmus). Úgy vélték, hogy a világ leírható. A feudalizmussal szemben álltak, így annak meghatározó államformájával, az abszolutizmussal is. Helyette polgárosodást akartak. Vallási toleranciát akartak megvalósítani. Egyetértettek a szabadságjogok kiterjesztésében is (élethez, biztonsághoz, tulajdonhoz való jog, szólás szabadsága, vallásszabadság, választójog). A sok közös vonás mellett, mint már említettem voltak vitás kérdések is. Ilyen volt például az, hogy hogyan küzdjenek: óvatos lassú reformokkal, vagy radikális forradalmi változtatásokkal...

Felvilágosodás Magyarországon

Felvilágosodás Magyarországon

A felvilágosodás mint egyetemes, nemzetközi eszmerendszer Európa országaiban eléggé változatos képet mutat. E sokféleség fôleg azzal magyarázható, hogy más és más volt mindenütt a történelmi-társadalmi helyzet.Kelet-Európában - s így nálunk is, Magyarországon - a társadalmi megkésettség s a polgárosodás hiánya miatt az új eszmék csak viszonylag késôn, a 18. század harmadik harmadában s bizonyos mértékig átalakulva, új célkitűzéseket teremtve terjedtek el. Magyarországon mindenekelôtt a több évszázados gyarmati függés következtében nem volt számottevô polgárság, éppen ezért az új világszemlélet iránt elsôsorban néhány nagy műveltségű fôúri család és fôleg a közép- és kisnemesség értelmiségivé váló rétege lehetett fogékony. S mivel végeredményben az uralkodó osztály tagjai lettek nálunk 'felvilágosodottak', a nyugati polgárság forradalmi eszméi szükségszerűen át is alakultak: a felvilágosodás magyar hívei az új gondolatokból leginkább az elmaradottság leküzdését, a mindenáron való kulturális haladás elodázhatatlan igényét vették át, s a magyar nyelv 'pallérozásának', 'csinosításának', művelésének feladatát sürgették...

Történelem magazin hírek
1956-os online adatbázist mutatott be az OSZK
1956-os online adatbázist mutatott be az... Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is. A forradalom...
Digitalizálták a szovjet táborokba hurcoltról szóló legnagyobb iratanyagot
Digitalizálták a szovjet táborokba... Digitalizálta a Szovjetunióba hurcolt magyarok legnagyobb egységes iratanyagát, a...
A középkori zarándokok is széthordhatták a leprát Európában
A középkori zarándokok is... A középkori zarándokok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a lepra Európa-szerte...
Shackallor : A felvilágosodás eszmerendszere

Shackallor : A felvilágosodás eszmerendszere

A csillagászat, a térképészet fejlődése nélkül nem bontakozhattak volna ki a nagy földrajzi felfedezések, ugyanakkor a nagy utazások is hozzájárultak ezen tudományok fellendüléséhez. 1543-ban jelent meg Kopernikusz (1473-1543) lengyel csillagász műve: Az égi pályák körforgásáról. Véleménye szerint világegyetem központja nem a Föld (geocentrikus világkép), hanem a Nap (heliocentrikus világkép). Elmélete roppant hatást gyakorolt a tudományra és a filozófiára a következő századokban. Egyrészt megdőlt az az általános nézet, hogy a Föld a teremtés központja. Kiderült, hogy bolygónk csak egy a sok közül, a világegyetem lényegesen nagyobb, mint azt korábban hitték. A régi tekintélyelvű nézetek egész rendszere megkérdőjeleződött, s teljes változást hozott az embernek a világegyetemről alkotott felfogásában. Kopernikusz elgondolásait a német Johannes Kepler (1571-1630) igazolta és továbbfejlesztette. A csillagász a bolygók pályájáról alkotott törvényt, s tökéletesítette a távcsövet...

Tuti menü