Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Mondd el véleményed, tapasztalatod a Magyar történelem fórumon
részletek »

Magyar történelem fórum

Írd le véleményed, tapasztalataid a(z) Magyar történelem fórumon. Kérdezz bátran másoktól! Kellemes fórumozást kívánunk!

Fórum

Itt vagy: magyartortenelem.tlap.hu » Magyar történelem fórum
Keresett kifejezés
Keresés
Földvári Imre2010.02.19. 09:43 | Válaszolok | #13177
Földvári Imre

1848-49 emlékezete

Juhász Katalin - "Megütik a dobot..."
1848–49 emléke az énekes és hangszeres népzenében


A történelmi ismeretek megőrzésében és átörökítésében a hivatalos történelemtanítás mellett nagy jelentősége van a kollektív népi emlékezetnek, a dalnak, a mondának és más folklór jellegű alkotásoknak.

Jókai Mór 1879-ben a "Szabadság a hó alatt" című regényében a következőképpen fogalmazza meg ezt: "Én célszerűbbnek találnám dalra tétetni a verset; énekelve hamarább behat a népbe, mint nyomtatva, s akkor aztán terjed mezőről mezőre tovább, a kaszások, az aratók, a fuvarosok elhordják faluról falura, s amit énekelnek, az örökké megmarad. A finn népdalokban megmaradt a nemzet története, emléke, szabadsága, azt nem lehet elkobozni. A Marseillaise maga egy hadsereg volt Franciaországban."

Nem kétséges, hogy Jókai a finn népdalokról szólva a magyar szabadságharc katonadalaira, a Kossuth nótára gondolt s a Kossuthot, Klapkát, Garibaldit váró többi dalra. Történelmünk nagy alakjain és eseményein végigtekintve azt láthatjuk, hogy a folklórban épp az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó anyag a leggazdagabb, amelynek nagy része az 1848-tól 1861-ig terjedő időszakban keletkezett. Ezt követően Kossuth haláláig főleg az ő személyével kapcsolatos hazatérésében reménykedő, illetve 1894-ben bekövetkezett halála után az őt sirató, emlékét ápoló jellegű, szövegek és tárgyak a jellemzőek.

A szabadságharc hősei közül a néphagyományban Kossuth Lajos áll a középpontban. A többi jelentős személyiségről a dalokban viszonylag kevés említés történik. Alakja már-már mitikussá vált, s kultusza az egész nemzetre kihatott. Azt tudjuk, hogy ő volt az első olyan közéleti személyiség, aki nemcsak a hivatalos plénum előtt bizonyította kiváló szónoki tehetségét, hanem a köznép tömegeire is nagy hatással volt. Másrészről a folklór sajátos alkotásmódjának jellemzője, hogy a legfontosabb eseményeket és személyeket kiválasztva csak a leglényegesebb vonásokat ábrázolja. "Szabadságharczunk nagy drámájának bonyodalmas szövevénye helyett a nép a maga naiv lelkével csak e vihar legpatetikusabb kitöréseiből, csak néhány hatalmas mozzanatából rakosgatja össze azt a képet, a melyet századokkal daczoló közvetlenséggel róttak lelkébe az arra legmélyebben ható tényezők." – írja Katona Lajos irodalomtörténész és népköltészetünk jeles kutatója a századelőn.

Visszatérve a népdalokhoz, nagyon izgalmas probléma, hogyan, milyen forrásokból táplálkozva keletkeztek, s hogyan változtak a hagyományozódás során, vagy az aktuális történelmi szituációnak megfelelően. Nos a dalok nagyobbik része, különösen a dallamok korábbi keletkezésűek. Sok dallam már a kuruc korból ismert, s az eredeti szöveget a helyzetnek megfelelően alakították át. Ennek legismertebb példája a Kossuth nóta, amelyről már szó esett egy korábbi cikkemben. Az országszerte zajló toborzások során közismert verbunkosokat, katonadalokat énekeltek eredeti, vagy aktualizált szövegekkel. A következő ormánsági katonadal jóval korábbi keletkezésű, szövegét sem alakították át, mégis a hagyomány úgy tartja, a szabadságharc eseményeről szól. Érdemes rácsodálkoznunk a balladai tömörségű tökéletesre csiszolódott szövegre, amelyek néhány sorban a katonasors minden viszontagságát képes megjeleníteni.

Ütik a rézdobot
Állják a verbunkot
Lovam nyereg alatt
Magam fegyver alatt

Kard az oldalamon
A lovamon nyereg
Menni köll galambom
Az Isten áldjon meg

Fölöttem kard fordult
Piros vérem csordult
Sirass édesanyám
Sirass kedves rózsám

Megbotlott pejlovam
Szép hazám határán
Lovam a vásáron
Magam a rabságon

Fújdogál a szellő
Magyar hazám felől
Sokat gondolkodom
Régi rózsám felől

A dalok másik része a forradalom és szabadságharc alatt ismert költők és zeneszerzők tollából született. Ilyen például az Egressy Béni szerezte Klapka induló, vagy a közismert "Süvegemen nemzetiszín rózsa kezdetű" vers, amelyet Arany János írt és többféle dallammal is népszerű lett.

A "Bach-korszakban" az elnyomás éveiben "elhalkult a Kossuth nóta", tilos volt a hazafias dalok nyilvános éneklése, azonban a hazafiúi találékonyság a szigorú rendelkezéseket igyekezett minden lehetséges módon kijátszani. Így például olyan 48 előtti dalokat énekeltek, amelyeknek szövege ugyan nem tartalmazott konkrét utalást a 48-49-es eseményekre, mégis hazafias mondanivalót rejtett. Ennek egyik szép példája a "Bécs várostól nyugatról keletre" kezdetű dal, amelynek legnagyobb folyónkhoz kapcsolódó szövege ma is aktuális mondanivalót hordoz.

Bécs várostól nyugatról keletre
hidegen fúj a szél
Bánatot hoz a magyar nemzetre
mert véle vihar kél
Bécs városa hinné-e valaki
érted mennyi magyar vér omla ki

Duna vized miért oly keserű
Árkod mért van tele
Mert Pozsonynál sok keserű könnyű
Hullott abba bele
Duna Duna be sok magyar könnye
Hullott immár cseppjeid közé le.

Duna Duna de sok magyar könnye
Hullott immár cseppjeid közé le

Duna Duna be sok magyar vére
Omlott hajdan partjaid szélére

Vér folyt belém hajdan most könny pereg
Mert a magyar most is csak kesereg

A dal első ismert lejegyzése Tóth István kiskunfélegyházi kántor tollából az 1820-as évekből származik. Fogarasi János "Népszerű magyar nyelvtan" című 1843-ban megjelent könyvének függelékében már verbunkosként szerepel. Énekes népi változatát Kodály Zoltán az Esztergom megyei Pilismaróton találta meg, de dallamának mezőségi ördöngösfüzesi férfitánc változata is ismert. A dallamot Vujicsics Tihamér is feldolgozta "Alföldi képek" című művében.A szöveget olvasva egyet kell értenünk Káldy Gyulával, a 48-as dalok múlt század nyolcvanas éveiben megjelent első gyűjteményének szerkesztőjével, aki dalunkkal kapcsolatban a következőket mondta akadémiai előadásán: "minden nagy s világra szóló esemény előre veti árnyékát, így a század húszas, harmincas, negyvenes éveiben keletkezett egyes énekek is már a jövő nagy eseményeit sejtetik velünk."

A fent idézett népdalok meghallgathatók az Egyszólam, illetve a Kalamajka együttesek előadásában más 48-as dalokkal együtt az ETNOFON és a Pax Pannoniae Kft. közös kiadásában az ünnepre megjelent "Megütik a dobot" című kazettán és CD-n.

Forrás: http://www.neprajz.hu/48/tanulmanyok/tan2.shtml

Földvári Imre2010.02.19. 09:41 | Válaszolok | #13176
Földvári Imre

Az 1848-49-es szabadságharc eseményei

A párizsi forradalom híre 1848. március 1-én Pozsonyba érkezik. Kossuth március 3-án az alsótáblán beszédet mondott. Felirati javaslatában jobbágyfelszabadítást, önálló magyar kormányt, polgári reformokat, és alkotmányt követel a Habsburg Birodalom egészének. Ezt az alsótábla el is fogadta. Az udvar az országgyűlést fel akarja oszlatni, hogy időt nyerjen István nádort, és helyetteseit Bécsbe küldik, hogy ne tudja senki összehívni a felsőtáblát. Kossuth ekkor a pesti radikálisokhoz fordult. Március 13-án Bécsben kitört a forradalom, ennek hírére március 14-én Kossuth 12 pontját a főrendek elfogadták. Kossuth 200 emberrel és 2 gőzhajóval Bécsbe utazik. A bécsi forradalom híre Pesten is meggyorsította az eseményeket. Március 14-én este a Pilvax kávéházban a 'márciusi ifjak' elhatározták, hogy követeléseiknek másnap tüntetéssel adnak nyomatékot. Másnap Pest utcáin húszezres tömeg vonult zuhogó esőben.A helytartótanács elfogadott minden követelést. A bécsi udvar rákényszerült, hogy a magyar országgyűlés határozatait V. Ferdinánddal jóváhagyassa. A törvényeket a király április 11-én ünnepélyes keretek között szentesítette. Megvalósult az örökváltság, a választójogot alacsony vagyoni határhoz kötötték, megszűnt a cenzúra. Batthány Lajos, az Ellenzéki Párt elnöke, kijelölt miniszterelnök április elejére megalapította kormányát. A miniszterek többsége az Ellenzéki Párt vezetői közül került ki. Deák Ferenc az igazságügyi, Szemere Bertalan a belügyi, Eötvös József a vallás és oktatásügyi, Klauzál Gábor a földművelés és iparügyi, Kossuth Lajos a pénzügyi, Széchenyi István a közlekedésügyi, Mészáros Lázár hadügyminiszter lett. Májusban felállítottak tíz honvédzászlóaljat, majd Kossuth július 11-i javaslatára az országgyűlés egyhangúlag megszavazott 200 ezer katonát.

A magyarországi parasztság soknemzetiségű volt. A mozgalmakban a parasztok mégis nemzetiségre való tekintet nélkül részt vettek. A túlnyomó részben nemzetiségek, lakta országrészek nemzetiségi mozgalmai is paraszti követelésekkel indultak. De a nemzetiségeknek értelmisége is volt, akik követelték az őket megillető hasonló jogokat. A Batthány-kormány azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy Magyarországon csak egy politikai nemzet van. A nemzetiségi vezetők egyre inkább Bécs felé fordultak. Délvidéken júniustól egymást követték a véres összecsapások a szerb fölkelőkkel. Horvátországban Jellasics készülődése is Magyarország ellen irányult. A horvát autonómiát, a belső nyelvhasználatot elismerte a magyar vezetés, de az erős horvát mozgalom nem érte be ennyivel. Az események itt is fegyveres összeütközés felé fejlődtek. Augusztus végén a királyi leirat követelte a magyar hadügy és pénzügyminisztérium beolvasztását a bécsi minisztériumokba. Batthány és Deák további engedményekre is hajlandóak lettek volna, de a király nem is fogadta őket. Szemere királyi szentesítés nélkül elrendelte az újoncozást. Megkezdték a Kossuth-bankó kibocsájtását. Szeptember 15-én az országgyűlés eltörölte a szőlődézsmát. A liberális nemesség az önkéntes alávetés helyett az önvédelmi harcot választotta. A miniszterek, Szemere, Kossuth és Mészáros kivételével, lemondtak. Szeptember közepén az ügyeket ideiglenesen továbbvivő kormány mellé hattagú bizottságot: az Országos Honvédelmi Bizottmányt választották, melynek elnöke Kossuth.

Szeptember 11-én Jellasics császári altábornagy 35 ezer főnyi seregével átlépte a Drávát. A gyenge magyar csapataink visszahúzódtak, s a volt császári tisztek kardcsapás nélkül feladták csaknem az egész Dunántúlt. Jellasics Pest felé igyekezett. Pest azonban készülődött, a város határában erődítési munkák folytak. Az udvar által teljhatalmú biztossá kinevezett, de a magyar országgyűlés által el nem ismert gróf Lamberg Ferenc Pestre utazott. A hajóhídon felismerték, s felkoncolták. A táborba érkezett országgyűlési küldöttek arra kényszerítették Móga altábornagyot, a főparancsnokot, hogy megütközzék Jellasics seregével. Erre szeptember 29-én került sor Pákozd és Sukoró között, ahol jórészt újoncokból álló magyar sereg vereséget mért a kétszeres túlerőben lévő ellenségre. Jellasics fegyverszünetet kért, mely alatt Győrön át elhagyta az országot.

Október 4-én V. Ferdinánd feloszlatta az országgyűlést, s Jellasicsot kinevezte Magyarország katonai biztosává. Latour hadügyminiszter kiadta a pawww.antiskola.eurancsot, hogy valamennyi határ mentén álló császári erő intézzen támadást Magyarország ellen. Erre azonban nem került sor a bécsi nép fölkelése miatt.

Móga tábornok követte a visszavonuló Jellasicsot, s október 30-án a magyar sereg átlépte a Lajtát. Az összpontosított császári erők azonban ezen a napon Schwechatnál visszaverték a magyar erőket.
1848. december 2-án V. Ferdinándot a kamarilla lemondatta. A 18 éves Ferenc Józsefet nyilvánították ki osztrák császárrá és magyar királlyá. Windischgrätz vezetésével a császári fősereg 44 ezer katonájával Magyarországra érkezett. Vele szemben csak 25 ezer főnyi magyar sereg állott Görgei Artúr vezetésével. Galíciából betört Schlick hadteste, s elfoglalta Kassát és Miskolcot. Puchner szebeni főhadparancsnok elfoglalta Kolozsvárt. Görgei Pozsony térségéből Pest felé húzódott harc nélkül. Perzel Mór december 31-én Mórnál megütközött Windischgrätz seregével, de a többszörös túlerő legyőzte őt. A pesti haditanács a Debrecenbe vezető út védelmét Perczelre bízta. Görgei Vác felé indult, majd nyugatra Windischgrätz hátát fenyegetve, hogy visszatartsa Debrecen elleni támadásától.
A Honvédelmi Bizottmánnyal az országgyűlés is átköltözött Debrecenbe. Batthány és Deák Bicskén felkeresi Windischgrätzet. Ő azonban Batthányt egyáltalán nem, Deákot meg csak magánemberként fogadja. Windischgrätz feltétel nélküli megadást követelt.

Az erdélyi hadsereg új főparancsnoka Bem József karácsonyra visszaszerezte Kolozsvárt. Január 13-án Marosvásárhelyen, január 17-én Gálfalvánál, február 9-én Pisknél Puchber vereséget szenvedett tőle. 1849. február 5-én Guyon Richárd hadosztálya áttört a Branyiszkói-hágón. Klapka György Tokajnál megállította Schlicket. Perczel kiverte Windischgrätz elővédjét Szolnokról.

Kossuth Dembinszki Henriket nevezte ki a magyar sereg fővezérévé. Dembinszki 1849. február 26-27-én Kápolnánál ellentámadást indított, ahol a várt siker elmaradt. Görgei az elégedetlenkedő tisztek élére állt, s Dembinszkinek megtagadta az engedelmességet. Kossuth a táborba érkezvén látta, hogy mindenki Görgei mellett áll, s Dembinszkit alkalmatlannak találják a sereg vezetésére. Kossuth ekkor Görgeire bízta a fősereget.

1849. március 4-én Olmützben alkotmányt adtak ki (oktrojált-kényszerített), melyben Magyarország elveszti függetlenségét, s Bécs Magyarországot egyszerű tartományként sorolja be.
1849. április 2-án Gáspár András Hatvannál megverte Windischgrätzet. Ezután a fősereg április 4-én Tápióbicskénél, április 6-án Isaszegnél, április 10-én Vácnál, április 19-én Nagysallónál, április 23-án Komáromnál aratott győzelmet. A Isaszegi ütközet után Bécs leváltja Windischgrätzet, de a helyébe került Welden se járt több sikerrel. Április 23-án Pest felszabadul.

1849. április 14-án Kossuth Debrecenben kimondta A Habsburg-ház trónfosztását, Magyarország függetlenségét.

Ferenc József segítséget kér I. Miklóstól, ki május 9-i kiáltványával tudatta, hogy segít. Június elején megkezdi támadását 200 ezer katonával, a császári sereg Haynau vezetésével 160 ezer katonával. Vele szemben a magyar sereg csak 170 ezer katonából állt. 1849 júliusában elfogadták azt a tervet, hogy először dél-keleten verik ki az orosz csapatokat, majd nyugaton a császári erőket. Kossuth Dembinszkit nevezi ki a fősereg élére. Bem július 31-én Segesvárnál vereséget szenved, ezért menekülni kényszerül. Kossuth Dembinszkit leváltja, helyébe Bem kerül. Augusztus 9-én Bem vereséget szenved Haynautól Temesvárnál. A magyar fősereg szétesett, csak Görgei serege volt az egyetlen harcképes. Kossuth augusztus 11-én lemond, s átadja a hatalmat Görgeinek. Görgei a világosi-síkon augusztus 13-án a feltétel nélkül letette fegyvert. A komáromi vár 20 ezres seregével, Klapka vezetésével nem adta meg magát. Kiharcolta a várban tartózkodó katonai és polgári személyek bántatlanságát, s csak így tette le a fegyvert október 2-án. Október 6-án Aradon kivégeztek 13 honvéd főtisztet. Pesten agyonlőtték Batthányt. A várfogságra ítéltek száma megközelítette a négyszázat.

Forrás: http://www.antiskola.eu/beszamolo_beszamolok_puskak/index.php?page=show_detail&come_from=&id=24818&cast=2

Földvári Imre2010.02.19. 09:39 | Válaszolok | #13175
Földvári Imre

Az 1848-49-es magyar szabadságharc történelem tétele:

A párizsi forradalom híre 1848. március 1-én Pozsonyba érkezik. Kossuth március 3-án az alsótáblán beszédet mondott. Felirati javaslatában jobbágyfelszabadítást, önálló magyar kormányt, polgári reformokat, és alkotmányt követel a Habsburg Birodalom egészének. Ezt az alsótábla el is fogadta. Az udvar az országgyűlést fel akarja oszlatni, hogy időt nyerjen István nádort és helyetteseit Bécsbe küldik, hogy ne tudja senki összehívni a felsőtáblát. Kossuth ekkor a pesti radikálisokhoz fordult. Március 13-án Bécsben kitört a forradalom, ennek hírére március 14-én Kossuth 12 pontját a főrendek elfogadták. Kossuth 200 emberrel és 2 gőzhajóval Bécsbe utazik. A bécsi forradalom híre Pesten is meggyorsította az eseményeket. Március 14-én este a Pilvax kávéházban a 'márciusi ifjak' elhatározták, hogy követeléseiknek másnap tüntetéssel adnak nyomatékot. Másnap Pest utcáin húszezres tömeg vonult zuhogó esőben. A helytartótanács elfogadott minden követelést. A bécsi udvar rákényszerült, hogy a magyar országgyűlés határozatait V. Ferdinánddal jóváhagyassa. A törvényeket a király április 11-én ünnepélyes keretek között szentesítette. Megvalósult az örökváltság, a választójogot alacsony vagyoni határhoz kötötték, megszűnt a cenzúra. Batthány Lajos, az Ellenzéki Párt elnöke, kijelölt miniszterelnök április elejére megalapította kormányát. A miniszterek többsége az Ellenzéki Párt vezetőiből közül került ki. Deák Ferenc az igazságügyi, Szemere Bertalan a belügyi, Eötvös József a vallás és oktatásügyi, Klauzál Gábor a földművelés és iparügyi, Kossuth Lajos a pénzügyi, Széchenyi István a közmunkaügyi, Mészáros Lázár hadügyminiszter lett. Májusban felállítottak tíz honvédzászlóaljat, majd Kossuth július 11-i javaslatára az országgyűlés egyhangúan megszavazott 200 ezer katonát.

A magyarországi parasztság soknemzetiségű volt. A mozgalmakban a parasztok mégis nemzetiségre való tekintet nélkül részt vettek. A túlnyomó részben nemzetiségek lakta országrészek nemzetiségi mozgalmai is paraszti követelésekkel indultak. De a nemzetiségeknek értelmisége is volt, akik követelték az őket megillető hasonló jogokat. A Batthány-kormány azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy Magyarországon csak egy politikai nemzet van. A nemzetiségi vezetők egyre inkább Bécs felé fordultak. Délvidéken júniustól egymást követték a véres összecsapások a szerb fölkelőkkel. Horvátországban Jellasics készülődése is Magyarország ellen irányult. A horvát autonómiát, a belső nyelvhasználatot elismerte a magyar vezetés, de az erős horvát mozgalom nem érte be ennyivel. Az események itt is fegyveres összeütközés felé fejlődtek.

Augusztus végén a királyi leirat követelte a magyar hadügy és pénzügyminisztérium beolvasztását a bécsi minisztériumokba. Batthány és Deák további engedményekre is hajlandóak lettek volna, de a király nem is fogadta őket. Szemere királyi szentesítés nélkül elrendelte az újoncozást. Megkezdték a Kossuth-bankó kibocsájtását. Szeptember 15-én az országgyűlés eltörölte a szőlődézsmát. A liberális nemesség az önkéntes alávetés helyett az önvédelmi harcot választotta. A miniszterek, Szemere, Kossuth és Mészáros kivételével, lemondtak. Szeptember közepén az ügyeket ideiglenesen továbbvivő kormány mellé hattagú bizottságot: az Országos Honvédelmi Bizottmányt választották, melynek elnöke Kossuth.

Szeptember 11-én Jellasics császári altábornagy 35 ezer főnyi seregével átlépte a Drávát. A gyenge magyar csapataink visszahúzódtak, s a volt császári tisztek kardcsapás nélkül feladták csaknem az egész Dunántúlt. Jellasics Pest felé igyekezett. Pest azonban készülődött, a város határában erődítési munkák folytak. Az udvar által teljhatalmú biztossá kinevezett, de a magyar országgyűlés által el nem ismert gróf Lamberg Ferenc Pestre utazott. A hajóhídon felismerték, s felkoncolták. A táborba érkezett országgyűlési küldöttek arra kényszerítették Móga altábornagyot, a főparancsnokot, hogy megütközzék Jellasics seregével. Erre szeptember 29-én került sor Pákozd és Sukoró között, ahol jórészt újoncokból álló magyar sereg vereséget mért a kétszeres túlerőben lévő ellenségre. Jellasics fegyverszünetet kért, mely alatt Győrön át elhagyta az országot.

Október 4-én V. Ferdinánd feloszlatta az országgyűlést, s Jellasicsot kinevezte Magyarország katonai biztosává. Latour hadügyminiszter kiadta a parancsot, hogy valamennyi határ mentén álló császári erő intézzen támadást Magyarország ellen. Erre azonban nem került sor a bécsi nép fölkelése miatt.

Móga tábornok követte a visszavonuló Jellasicsot, s október 30-án a magyar sereg átlépte a Lajtát. Az összpontosított császári erők azonban ezen a napon Schwechatnál visszaverték a magyar erőket.

1848. december 2-án V. Ferdinándot a kamarilla lemondatta. A 18 éves Ferenc Józsefet nyilvánították ki osztrák császárrá és magyar királlyá. Windischgrätz vezetésével a császári fősereg 44 ezer katonájával Magyarországra érkezett. Vele szemben csak 25 ezer főnyi magyar sereg állott Görgei Artúr vezetésével. Galíciából betört Schlick hadteste, s elfoglalta Kassát és Miskolcot. Puchner szebeni főhadparancsnok elfoglalta Kolozsvárt. Görgei Pozsony térségéből Pest felé húzódott harc nélkül. Perzel Mór december 31-én Mórnál megütközött Windischgrätz seregével, de a többszörös túlerő legyőzte őt. A pesti haditanács a Debrecenbe vezető út védelmét Perczelre bízta. Görgei Vác felé indult, majd nyugatra Windischgrätz hátát fenyegetve, hogy visszatartsa Debrecen elleni támadásától.

A Honvédelmi Bizottmánnyal az országgyűlés is átköltözött Debrecenbe. Batthány és Deák Bicskén felkeresi Windischgrätzet. Ő azonban Batthányt egyáltalán nem, Deákot meg csak magánemberként fogadja. Windischgrätz feltétel nélküli megadást követelt.

Az erdélyi hadsereg új főparancsnoka Bem József karácsonyra visszaszerezte Kolozsvárt. Január 13-án Marosvásárhelyen, január 17-én Gálfalvánál, február 9-én Pisknél Puchber vereséget szenvedett tőle. 1849. február 5-én Guyon Richárd hadosztálya áttört a Branyiszkói-hágón. Klapka György Tokajnál megállította Schlicket. Perczel kiverte Windischgrätz elővédjét Szolnokról.

Kossuth Dembinski Henriket nevezte ki a magyar sereg fővezérévé. Dembinszki 1849. február 26-27-én Kápolnánál ellentámadást indított, ahol a várt siker elmaradt. Görgei az elégedetlenkedő tisztek élére állt, s Dembinszkinek megtagadta az engedelmességet. Kossuth a táborba érkezvén látta, hogy mindenki Görgei mellett áll, s Dembinszkit alkalmatlannak találják a sereg vezetésére. Kossuth ekkor Görgeire bízta a fősereget.

1849. március 4-én Olmützben alkotmányt adtak ki (oktrojált-kényszerített), melyben Magyarország elveszti függetlenségét, s Bécs Magyarországot egyszerű tartományként sorolja be.
1849. április 2-án Gáspár András Hatvannál megverte Windischgrätzet. Ezután a fősereg április 4-én Tápióbicskénél, április 6-án Isaszegnél, április 10-én Vácnál, április 19-én Nagysallónál, április 23-án Komáromnál aratott győzelmet. A Isaszegi ütközet után Bécs leváltja Windischgrätzet, de a helyébe került Welden se járt több sikerrel. Április 23-án Pest felszabadul.
1849. április 14-án Kossuth Debrecenben kimondta A Habsburg-ház trónfosztását, Magyarország függetlenségét.

Ferenc József segítséget kér I. Miklóstól, ki május 9-i kiáltványával tudatta, hogy segít. Június elején megkezdi támadását 200 ezer katonával, a császári sereg Haynau vezetésével 160 ezer katonával. Vele szemben a magyar sereg csak 170 ezer katonából állt. 1849 júliusában elfogadták azt a tervet, hogy először dél-keleten verik ki az orosz csapatokat, majd nyugaton a császári erőket. Kossuth Dembinszkit nevezi ki a fősereg élére. Bem július 31-én Segesvárnál vereséget szenved, ezért menekülni kényszerül. Kossuth Dembinszkit leváltja, helyébe Bem kerül. Augusztus 9-én Bem vereséget szenved Haynautól Temesvárnál. A magyar fősereg szétesett, csak Görgei serege volt az egyetlen harcképes. Kossuth augusztus 11-én lemond, s átadja a hatalmat Görgeinek. Görgei a világosi-síkon augusztus 13-án a feltétel nélkül letette fegyvert. A komáromi vár 20 ezres seregével, Klapka vezetésével nem adta meg magát. Kiharcolta a várban tartózkodó katonai és polgári személyek bántatlanságát, s csak így tette le a fegyvert október 2-án. Október 6-án Aradon kivégeztek 13 honvéd főtisztet. Pesten agyonlőtték Batthányt. A várfogságra ítéltek száma megközelítette a négyszázat.

Forrás: http://k2.jozsef.kando.hu/~guczi/TORI/szabharc.htm

Történelem magazin hírek
1956-os online adatbázist mutatott be az OSZK
1956-os online adatbázist mutatott be az... Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is. A forradalom...
Digitalizálták a szovjet táborokba hurcoltról szóló legnagyobb iratanyagot
Digitalizálták a szovjet táborokba... Digitalizálta a Szovjetunióba hurcolt magyarok legnagyobb egységes iratanyagát, a...
A középkori zarándokok is széthordhatták a leprát Európában
A középkori zarándokok is... A középkori zarándokok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a lepra Európa-szerte...
Földvári Imre2010.02.19. 09:34 | Válaszolok | #13174
Földvári Imre

[b]Március 15[/b]

Ezen a napon a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki.
Történelmi előzmények





Az 1848 március 15.-én kitört forradalom és szabadságharc nem volt előzmény nélküli. Abban az időben a Magyar Királyság és az Osztrák Császárság együttesen alkotta az Osztrák- Magyar Monarchiát. Közös uralkodója volt a két országnak, aki a Habsburg-házból került ki. Bár volt magyar Országgyűlés, ennek nyelve először a latin, majd a német lett. A magyar rendek törekedtek az önállóságra, próbáltak engedményeket elérni az uralkodónál, kevés sikerrel. Egymásba értek a háborúk, amit a magyar társadalom minden rétege megszenvedett. Az uralkodók is érezték ennek a helyzetnek a visszáságait, ezért engedményeket tettek: Mária Terézia bevezette a Ratio Educationis-t, (az oktatás rendszere), ami egységesítette a középfokú oktatást, így minden 7-13 éves gyermeknek iskolába kellett járnia. II. József - akit a magyarok "kalapos királynak hívtak", mert nem koronáztatta magyar királlyá magát -, könnyített a jobbágyok helyzetén, csökkentette adóterheiket.

1789-ben kitört a francia forradalom, ennek eszméje hatással volt a magyar értelmiségre is, egyre erősebbé vált az uralkodó iránti gyűlölet. Ezt növelte, hogy a háborúk miatt II. József a magyar nemességet is meg akarta adóztatni, így már a király trónfosztásáról is tárgyaltak a magyar nemesek. Amikor Franciaország hadat üzent a Habsburg Birodalomnak, az akkori király, I. Ferenc hadisegély nyújtására kötelezte a magyarokat, embert és pénzt követelt. 1805-ben a háború elérte hazánk területét, a franciák átlépték a határt. Napóleon 1809 májusában felszólította a magyar nemességet, hogy szakadjanak el a Habsburg Háztól és támogassák Franciaországot. Ezt a nemesek nem tették meg, mivel féltek attól, hogy elveszítik kiváltságaikat.
1815-ben Waterloo-nál Napóleon vereséget szenvedett, ezzel véget ért a háború, ezzel a magyar termékek iránti kereslet is csökkent, a pénz is értékét vesztette.
1825-ben összeült az Országgyűlés, ahol a magyar nyelv használatának ügye volt a központi kérdés. Ekkor született döntés a Magyar Tudományos Akadémia felállításáról, amihez gróf Széchenyi István egy éves jövedelmét ajánlotta fel. 1830-ban jelent meg Széchenyi Hitel című műve, amiben Magyarország gazdasági és társadalmi átalakulásának programját fogalmazta meg.
1832-ben Kossuth Lajos megjelentette az Országgyűlési Tudósítások című lapot, amelyből értesülhetett az ország népe a tanácstermekben folyó vitákról. Az egyre erősödő reformmozgalmat az uralkodó -ekkor már V. Ferdinánd - és környezete nem nézte jó szemmel, ezért sok magyar vezetőt börtönbe záratott.
A reformmozgalom erősödését azonban nem tudta megakadályozni. 1847 nyarán megalakult az ellenzéki Párt, aminek elnöke gróf Batthyány Lajos lett. Programjukat az ellenzéki nyilatkozatot, Deák Ferenc fogalmazta meg. Követelték a Parlamentnek felelős magyar kormány létrehozását, a sajtószabadságot, az egyesülési és gyülekezési szabadságot, Erdély Magyarországhoz csatolását, a közteherviselés bevezetését, a törvény előtti egyenlőség bevezetését valamint, hogy a nép is képviseltethesse magát a törvényhozásban és a helyhatósági választásokon. AZ Ellenzéki Nyilatkozat a márciusi forradalom programjává vált.
Franciaországban 1848 februárjában, Bécsben 1848 március 13.-án kitört a forradalom.

[b]Mi történt 1848 március 15.-én?[/b]

A bécsi forradalom híre ösztönző hatással volt a magyar radikális ifjakra is. 15.-én a Pilvax Kör tagjai, élükön Petőfi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk szereznek érvényt a sajtószabadságnak. Alig néhányan indultak el Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához, ahol cenzúra nélkül kinyomtatták az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, valamint Petőfi lelkesítő költeményét a Nemzeti Dal-t. Délután naggyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé, ahol már több tízezer ember jelent meg. Itt felolvasták a 12 pontot és Petőfi is elszavalta költeményét. Ezután a Várba vonultak, hogy a Helytartótanáccsal elfogadtassák követeléseiket. Ez teljes mértékben sikerült, így vér nélkül győzött a forradalom. Az összegyűlt tömeg követelésére Táncsics Mihályt is szabadon bocsátották.

Az előző napi terveknek megfelelően reggel hat és nyolc óra között a Dohány és Síp utcák sarkán álló ház első emeletén, ahol Petőfi Sándor és felesége bérelt szobát, ő maga, a költő, Jókai Mór, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula tanácskozik a teendőkről. Jókai és Bulyovszky egy proklamációt szerkeszt, mely a 12 pontot is magában foglalja. Ezután mind a négyen az Urak utcájába mennek, ahol a Libasinszky ház földszintjén lévő Pilvax kávéházat - mely a nemsokára bekövetkező események tiszteletére kapja majd a Szabadság csarnoka nevet - bérli egy Fillinger nevű kereskedő. Itt Jókai felolvassa a proklamációt, Petőfi pedig elszavalja március 13-án megírt versét, a Nemzeti dalt.

Erről Petőfi így ír a naplójában: "Én Nemzeti dalomat szavaltam el; s mind a kettő riadó tetszéssel fogadtatott."

Innen indultak szakadó esőben 10-15-en, az orvosi egyetem elé, ahol Petőfi újra elszavalja versét, Jókai pedig a proklamációt olvassa fel a medikusoknak, akik közül jó néhányan csatlakoznak hozzájuk. Az Egyetem utcán végigvonuló, 3-400 főre duzzadt tömeghez folyamatosan csatlakoznak az emberek. Az Egyetem térre érkezve, az összegyűlt tömeg miatt jogászok és a politechnikusok berekesztik óráikat. Itt a menetrend ugyanaz: Petőfi a versét szavalja, Jókai felolvassa a proklamációt. A hallgatók csatlakoznak a felvonulókhoz, s az immáron kb. 5000 fős tömeg 11.30 körül érkezik a Szép és a Hatvani utcák sarkán álló Horváth házhoz, amelyben a Landerer és Heckenast nyomda működik. Petőfi, Jókai, Irínyi József, Degré Alajos, és Vidats János bemennek, és Landerer Lajostól, az egyik tulajdonostól a 12 pont és a Nemzeti dal kinyomtatását követelik. Landerer némi ellenállás, s a fiataloknak odasúgott segítő instrukciók után beleegyezik ebbe, majd bezáratja magát a főnöki irodába. Míg folyik a két mű folyamatos szedése és nyomtatása, a zuhogó esőben kint várakozó tömeget alkalmi szónokok buzdítják. Mikor végre elkészülnek az első példányok, Petőfi a Nemzeti dalt, Irínyi a 12 pontot olvassa fel az izgatottan várakozó tömegnek, majd a többi nyomtatványt a nép közé szórják.

Dél körül a vezérszónokok feloszlatják a tömeget azzal, hogy ebéd után 15 órára gyűljenek össze a Nemzeti Múzeumhoz népgyűlésre.

Délután a múzeumnál már kb. tízezer ember gyűlik össze, ahol Vasvári és Irínyi szónokol - a közhiedelemmel ellentétben Petőfi itt nem szaval -, csak egy kisebb beszédet mond. Elhatározzák Táncsics Mihály kiszabadítását a budai vár helytartótanácsi börtönéből, majd hatfős bizottságot választanak (Petőfi, Jókai, Irínyi, Vasvári, Irányi Dániel és Bulyovszky) a Pest Város Tanácsával való tárgyalásra.

A városházához igyekvő tömeghez ekkor csatlakozik Klauzál Gábor és Nyáry Pál, hogy lecsillapítsa a radikalizálódó tömeget és átvegye a mozgalom irányítását.

A később "márciusi ifjaknak" nevezett fiatalok átengedték a vezetést a mérsékelt liberálisok vezéregyéniségeinek, akik ismertebbek és elfogadhatóbbak voltak a polgárok számára.

A városházán a két liberális politikus és a fiatalok bizottsága a tanáccsal a 12 pontról vitatkozik, melyet nagy nehezen el is fogadnak, mivel a tanácsterembe tóduló 300 fő, valamint az épület előtt várakozó 10-15 000 ember annyira megrémítette a városi tanács vagyonos polgárait, hogy nem csak hogy a 12 pontot írták alá és csatlakoztak a követelésekhez, hanem a forradalom itt létrejött választmányának vezető bizottságába is jelölték képviselőiket.

Az egyik nyomtatott példányt aláírják és lepecsételik, majd fél öt körül megválasztják a 13 tagú Rendre Ügyelő (Közbátorsági) Választmányt: Irínyi, Petőfi, Vasvári, a radikálisok közül, Nyáry, Klauzál és Egressy Sámuel a liberális nemesek képviseletében, s végül a liberális városi polgárságból Rottenbiller Lipót alpolgármester (ő lesz a megbízott elnök, noha az igazi vezéregyéniség Nyáry volt), Kacskovics Lajos főjegyző, Staffenberger István szószóló, Molnár György gombkötőmester, Tóth Gáspár szabómester (Petőfi egyik mecénása) és Gyurkovics Máté szűcsmester.

Ezután a városháza tanácstermét és az egész épületet is Petőfiék rendelkezésére bocsátották.

A nép és a bizottmány tagjai a hajóhídon átmennek a budai várba, s az Úri utcában álló Helytartótanács elé terjeszti Nyáry, Klauzál és Rottenbiller a 12 pontot, ismertetik az eddigi történéseket. A bécsi forradalomtól és a majdnem húszezres kavargó sokaságtól megrémült tanács alelnöke, gróf Zichy Ferenc fél hat körül mindenbe beleegyezik: eltörlik a cenzúrát, a sajtó ellenőrzését a sajtótörvényig egy bizottság látja el, s nem vetik be a katonaságot a rend helyreállítására, amelyet ezentúl az 1500 főre szaporítandó pesti polgárőrség fogja ellátni.

Délután hat órakor kiszabadul börtönéből Táncsics (eredetileg Stancsics Mihály, aki a nap emlékére változtatta Táncsicsra a nevét), akit feleségével együtt diadalmenetben, polgárok által önként húzott hintóban visznek a pesti Váci utcában álló "A Nádorhoz" címzett fogadóhoz, ahol a tulajdonostól ingyenszállást kap.

Este kivilágítják a várost, 19 órakor a nép által már előzetesen kívánt Bánk bán előadását szakítja meg a Nemzeti Színházba betóduló sokaság. Eléneklik a Himnuszt, a Szózatot, s számos egyéb dalt, Egressy Gábor a Nemzeti dal elszavalása után más verseket ad elő. Ugyanekkor a Rendre Ügyelő Választmány 22.30-ig a városházán ülésezik, s két határozatot szerkesztenek, melyek másnap reggel már kinyomtatva láthatók szerte a városban (a polgárőrség bővítése, illetve a helytartótanácsnál elért eredmények).

Forrás: http://www.palfalva.hu/aktualis/marcius/marc15.html

Földvári Imre2010.02.19. 09:31 | Válaszolok | #13173
Földvári Imre

Nemsokára Jön Március 15.-e. Ilyenkor minden iskola, város és falu szervez ünnepi megemlékezéseket. A közelgő esemény alkalmából osszunk meg egymással a fórumon az ezzel kapcsolatos kronológiákat, cikkeket, érdekességeket, vagy bármit, ami hasznos lehet egy megemlékezéshez.

Hirdetés
tlap.hu2010.02.13. 14:00 | Válaszolok | #13063
tlap.hu

Üdvözlünk a(z) magyartortenelem.tlap.hu fórumán!

Új hozzászólás küldés

*
Neved
*
Üzeneted
15000 karaktert írhatsz még
Kép
(.jpg, .gif, .png formátum)
Küldés
Tuti menü