Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Válasz hozzászólás írása Magyar történelem fórum 13177 számú bejegyzésére
részletek »

Válasz üzenet írás Magyar történelem fórum 13177 számú bejegyzésére

Írd le véleményed, tapasztalataid a(z) Magyar történelem fórumon. Kérdezz bátran másoktól! Kellemes fórumozást kívánunk!
Fórum
Itt vagy: magyartortenelem.tlap.hu » magyartortenelem.tlap.hu fórum » írás a fórumra

Új hozzászólás küldés

*
Neved
*
Üzeneted
15000 karaktert írhatsz még
Kép
(.jpg, .gif, .png formátum)
Küldés
Válasz üzenet küldése Földvári Imre hozzászólására
1848-49 emlékezete

Juhász Katalin - "Megütik a dobot..."
1848–49 emléke az énekes és hangszeres népzenében


A történelmi ismeretek megőrzésében és átörökítésében a hivatalos történelemtanítás mellett nagy jelentősége van a kollektív népi emlékezetnek, a dalnak, a mondának és más folklór jellegű alkotásoknak.

Jókai Mór 1879-ben a "Szabadság a hó alatt" című regényében a következőképpen fogalmazza meg ezt: "Én célszerűbbnek találnám dalra tétetni a verset; énekelve hamarább behat a népbe, mint nyomtatva, s akkor aztán terjed mezőről mezőre tovább, a kaszások, az aratók, a fuvarosok elhordják faluról falura, s amit énekelnek, az örökké megmarad. A finn népdalokban megmaradt a nemzet története, emléke, szabadsága, azt nem lehet elkobozni. A Marseillaise maga egy hadsereg volt Franciaországban."

Nem kétséges, hogy Jókai a finn népdalokról szólva a magyar szabadságharc katonadalaira, a Kossuth nótára gondolt s a Kossuthot, Klapkát, Garibaldit váró többi dalra. Történelmünk nagy alakjain és eseményein végigtekintve azt láthatjuk, hogy a folklórban épp az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó anyag a leggazdagabb, amelynek nagy része az 1848-tól 1861-ig terjedő időszakban keletkezett. Ezt követően Kossuth haláláig főleg az ő személyével kapcsolatos hazatérésében reménykedő, illetve 1894-ben bekövetkezett halála után az őt sirató, emlékét ápoló jellegű, szövegek és tárgyak a jellemzőek.

A szabadságharc hősei közül a néphagyományban Kossuth Lajos áll a középpontban. A többi jelentős személyiségről a dalokban viszonylag kevés említés történik. Alakja már-már mitikussá vált, s kultusza az egész nemzetre kihatott. Azt tudjuk, hogy ő volt az első olyan közéleti személyiség, aki nemcsak a hivatalos plénum előtt bizonyította kiváló szónoki tehetségét, hanem a köznép tömegeire is nagy hatással volt. Másrészről a folklór sajátos alkotásmódjának jellemzője, hogy a legfontosabb eseményeket és személyeket kiválasztva csak a leglényegesebb vonásokat ábrázolja. "Szabadságharczunk nagy drámájának bonyodalmas szövevénye helyett a nép a maga naiv lelkével csak e vihar legpatetikusabb kitöréseiből, csak néhány hatalmas mozzanatából rakosgatja össze azt a képet, a melyet századokkal daczoló közvetlenséggel róttak lelkébe az arra legmélyebben ható tényezők." – írja Katona Lajos irodalomtörténész és népköltészetünk jeles kutatója a századelőn.

Visszatérve a népdalokhoz, nagyon izgalmas probléma, hogyan, milyen forrásokból táplálkozva keletkeztek, s hogyan változtak a hagyományozódás során, vagy az aktuális történelmi szituációnak megfelelően. Nos a dalok nagyobbik része, különösen a dallamok korábbi keletkezésűek. Sok dallam már a kuruc korból ismert, s az eredeti szöveget a helyzetnek megfelelően alakították át. Ennek legismertebb példája a Kossuth nóta, amelyről már szó esett egy korábbi cikkemben. Az országszerte zajló toborzások során közismert verbunkosokat, katonadalokat énekeltek eredeti, vagy aktualizált szövegekkel. A következő ormánsági katonadal jóval korábbi keletkezésű, szövegét sem alakították át, mégis a hagyomány úgy tartja, a szabadságharc eseményeről szól. Érdemes rácsodálkoznunk a balladai tömörségű tökéletesre csiszolódott szövegre, amelyek néhány sorban a katonasors minden viszontagságát képes megjeleníteni.

Ütik a rézdobot
Állják a verbunkot
Lovam nyereg alatt
Magam fegyver alatt

Kard az oldalamon
A lovamon nyereg
Menni köll galambom
Az Isten áldjon meg

Fölöttem kard fordult
Piros vérem csordult
Sirass édesanyám
Sirass kedves rózsám

Megbotlott pejlovam
Szép hazám határán
Lovam a vásáron
Magam a rabságon

Fújdogál a szellő
Magyar hazám felől
Sokat gondolkodom
Régi rózsám felől

A dalok másik része a forradalom és szabadságharc alatt ismert költők és zeneszerzők tollából született. Ilyen például az Egressy Béni szerezte Klapka induló, vagy a közismert "Süvegemen nemzetiszín rózsa kezdetű" vers, amelyet Arany János írt és többféle dallammal is népszerű lett.

A "Bach-korszakban" az elnyomás éveiben "elhalkult a Kossuth nóta", tilos volt a hazafias dalok nyilvános éneklése, azonban a hazafiúi találékonyság a szigorú rendelkezéseket igyekezett minden lehetséges módon kijátszani. Így például olyan 48 előtti dalokat énekeltek, amelyeknek szövege ugyan nem tartalmazott konkrét utalást a 48-49-es eseményekre, mégis hazafias mondanivalót rejtett. Ennek egyik szép példája a "Bécs várostól nyugatról keletre" kezdetű dal, amelynek legnagyobb folyónkhoz kapcsolódó szövege ma is aktuális mondanivalót hordoz.

Bécs várostól nyugatról keletre
hidegen fúj a szél
Bánatot hoz a magyar nemzetre
mert véle vihar kél
Bécs városa hinné-e valaki
érted mennyi magyar vér omla ki

Duna vized miért oly keserű
Árkod mért van tele
Mert Pozsonynál sok keserű könnyű
Hullott abba bele
Duna Duna be sok magyar könnye
Hullott immár cseppjeid közé le.

Duna Duna de sok magyar könnye
Hullott immár cseppjeid közé le

Duna Duna be sok magyar vére
Omlott hajdan partjaid szélére

Vér folyt belém hajdan most könny pereg
Mert a magyar most is csak kesereg

A dal első ismert lejegyzése Tóth István kiskunfélegyházi kántor tollából az 1820-as évekből származik. Fogarasi János "Népszerű magyar nyelvtan" című 1843-ban megjelent könyvének függelékében már verbunkosként szerepel. Énekes népi változatát Kodály Zoltán az Esztergom megyei Pilismaróton találta meg, de dallamának mezőségi ördöngösfüzesi férfitánc változata is ismert. A dallamot Vujicsics Tihamér is feldolgozta "Alföldi képek" című művében.A szöveget olvasva egyet kell értenünk Káldy Gyulával, a 48-as dalok múlt század nyolcvanas éveiben megjelent első gyűjteményének szerkesztőjével, aki dalunkkal kapcsolatban a következőket mondta akadémiai előadásán: "minden nagy s világra szóló esemény előre veti árnyékát, így a század húszas, harmincas, negyvenes éveiben keletkezett egyes énekek is már a jövő nagy eseményeit sejtetik velünk."

A fent idézett népdalok meghallgathatók az Egyszólam, illetve a Kalamajka együttesek előadásában más 48-as dalokkal együtt az ETNOFON és a Pax Pannoniae Kft. közös kiadásában az ünnepre megjelent "Megütik a dobot" című kazettán és CD-n.

Forrás: http://www.neprajz.hu/48/tanulmanyok/tan2.shtml
Tuti menü