Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Honfoglalás előtt képes leírás - Magyar történelem.tlap.hu
részletek »

Honfoglalás előtt - Magyar történelem.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: magyartortenelem.tlap.hu » Honfoglalás előtt
Keresés
Találatok száma - 5 db
A honfoglalás előtt

A honfoglalás előtt

A Duna-Tisza köze az Alföld bő huszonötezer km 2 -nyi kiterjedésű nyugati részterülete. A másfél évszáda még elterjedten használt Két víz-köze elnevezés az itt élők számára teljes egyértelműséggel jelölte ki helyét és terjedelmét. Ma az országhatár nagyjából azonos kiterjedésű magyar és déli, jugoszláv részre osztja azt. Több, mint középtáj: különböző genetikájú síkvidékek összetett együttese. Tájföldrajzi értelemben tehát nehezen, mi több: egységesen nem is definiálható vidék. A Duna-Tisza köze jelenkori földrajzi kontúrjai geológiai értelemben meglehetősen frissek, alig fél millió éve (az új- pleisztocénben) körvonalazódtak. A tájalkotó tényezők térbeli kapcsolódása, dinamikája is jellemzően változékony volt itt. E sajátos táji szövetbe ágyazottan jelentek meg a honfoglalás után azok a településcsírák, amelyek - valószínűleg többszöri térbeli áthelyeződés után - a XIV. század derekán a mai Kecskemét települési előzményei lehettek. De milyen volt annak környezete, miként alakult szűkebb hazánk táj-és életföldrajzi arculata, amelyet századokon át Kecskeméti-puszták néven (is) emlegettek? E kérdés még vázlatosan is csak úgy közelíthető meg, ha előbb a földtörténeti időléptékű, természetes tájalakulási folyamatokat tekintjük át. Ezután keríthetünk sort az emberi jelenlét tájformáló hatásainak áttekintésére, mérlegelésére...

A magyarok ősi hitvilága

A magyarok ősi hitvilága

A Táltos, és a sámán A pogány magyarság hitvilágáról, a környező népekkel való összehasonlító kutatás eredményeképpen az derült ki, hogy a magyar hitvilág egyedi, és nem a környező népektől átvett. A pogány magyarság hitvilágáról, a környező népekkel való összehasonlító kutatás eredményeképpen az derült ki, hogy a magyar hitvilág egyedi, és nem a környező népektől átvett. Kutatások szerint, a sámánisztikus világkép alkothatta a pogány magyarság világfelfogásának az alapját. Ez a világfelfogás azonban nem volt teljesen homogén, mivel maga a pogány magyarság sem volt az. Az egykori világkép aztán egyre inkább alkotórészeire hullott, mivel az azt összetartó erő, benne való hit megszűnt. (kereszténység felvétele) Azonban a sámánizmus nem volt vallásnak tekinthető, a szó teljes értelmében, mivel nem ismerte a természetfeletti, tökéletes Isten fogalmát és minden ahhoz fűződő dolgot. Ezek az alkotóelemek más formában, pl.: hiedelmek, hiedelemmondák, mesemotívumok, rituális énekekként éltek tovább, és napjainkig megőrződtek a magyar népi kultúrában. Ez a néprajzi anyag, kiegészítve a nyelv, az írásos emlékek, továbbá a régészeti leletek néhány idevágó adatával, szolgáltatja azt a forrás, aminek komplex vizsgálata után, rekonstruálható az egykori magyar hitvilág...

A Magyarság őstörténete

A Magyarság őstörténete

Sokezer évvel ezelőtt egy hatalmas sziget létezett valahol a Csendes óceánban, - mesélik az ősi regék. Ataisznak, Ata-Isisnek nevezték boldog lakói. Mediterrán éghajlata alatt bőven termett a föld, s az ott élő - magas kultúrájú - népek ismerték az írás tudományát is. Idővel behajózták a tengereket, s a Föld különböző helyein kolóniákat létesítettek.. A Mezopotámiában megtelepedettek, akik magukat Úr népének nevezték, a velük rokon népek némelyike pedig szumírnak, Anina istenasszony tiszteletére Anina-óm városát alapították. Az Egyiptom földjére kerültek - a Hikszosz-óm nevű központjukkal - továbbfejlesztették az őshaza kultúráját. Isteni származású uralkodóikat kúp alakú építmények alá temették. Harmadik telepüket Dél-Ázsiában alapították Párszi-óm fővárossal. Egy kalandozó csoportjuk -In-dijó-óm központtal - Peruban állapodott meg. Az agaba népek a mai Kína partjaira hajóztak Ataiszból és ott építették fel Agaba-ómot. Az így szét-települtek azonban Ataisszal és egymással is fenntartották kapcsolataikat. A mezopotámiai Úr népe elhatározta, hogy Anina-óm mellett áldozati templomot épít. Az őshazából 24 hajón kaptak segítséget: nemes építőanyagot, kézműveseket és hun lovasokat. A lovasok segítettek a fuvarozásban és ők rendezték a felavatási szertartás lovas versenyét is...

Történelem magazin hírek
1956-os online adatbázist mutatott be az OSZK
1956-os online adatbázist mutatott be az... Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is. A forradalom...
Digitalizálták a szovjet táborokba hurcoltról szóló legnagyobb iratanyagot
Digitalizálták a szovjet táborokba... Digitalizálta a Szovjetunióba hurcolt magyarok legnagyobb egységes iratanyagát, a...
A középkori zarándokok is széthordhatták a leprát Európában
A középkori zarándokok is... A középkori zarándokok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a lepra Európa-szerte...
A vérszerződés

A vérszerződés

Álmos-ágbeli őseink már a 862-es hadjárat alkalmával szemet vethettek Pannónia jó legelőire, erdőségeire, szántóföldjeire. Bizonyára élt még bennük a tudat, hogy néhány évszázaddal korábban e vidék is legendás ősük, Atilla birodalmához tartozott. Találtak a Kárpát-medencében rokon népeket is, mint például az avarokat, székelyeket, jászokat, akik örömmel fogadták volna jöttüket. Erdélyt, a Tiszántúlt és a Duna-Tisza közének déli részét ebben az időben a kemény, harcias bolgárok uralták, Dunántúl pedig a frank császár tartománya volt. Álmos nagyfejedelem tisztában volt azzal, hogy az idegenek által uralt területek felszabadításához, és a rokon népek egyesítéséhez komoly katonai erőre és szervezésre van szükség. A terv megvalósításához nem tartotta elégségesnek a szabír nemzetek katonai erejét, ezért az onugor nemzetek beszervezését vette tervbe. A Nyék nemzettel már korábban szövetségbe kerültek Álmos vagy Árpád házassága révén. A Kér, Keszi és a csonka Kürt nemzet horkái is előnyösnek látták a szövetkezést, ezért ők is csatlakoztak. A szittya-hun fajtájú népeknél az ilyen szövetkezést vérszerződéssel...

Magyar őstörténet!

Magyar őstörténet!

A magyar őstörténet olyan részét képezi történelmünknek, mely sajnos nem tekinthető teljes mértékben bizonyított és egyetlen elmélet mentén bemutatható egzakt tudományos leírásnak. Őstörténet időbeli, térbeli szakaszainak, a történések leírásának és első történelmi alakjaink titulusának, szerepének megfogalmazása mentén több elmélet alakult ki. Az egyes elméletek azon kevés forrásra támaszkodnak, melyek vándorlásunk során a környező írástudó népcsoportok hagytak maguk után.

Tuti menü