Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
I. István képes leírás - Magyar történelem.tlap.hu
részletek »

I. István - Magyar történelem.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: magyartortenelem.tlap.hu » I. István
Keresés
Találatok száma - 5 db
A törvényalkotó Szent István király

A törvényalkotó Szent István király

A Szent István által kialakított új rendet két törvénykönyv szentesítette. E törvénykönyvekben a király intézkedett az egyház működéséről és a vallásgyakorlás biztosításáról, a magántulajdon védelméről, biztosította a földesurak jogait népeik felett, rendelkezett a leggyakrabban előforduló bűncselekmények büntetéséről is. A törvénykönyvek cikkelyei nagyrészt megszabják a törvény megszegőinek büntetését is, az egész tehát jellegét tekintve büntetőtörvény. A törvényhozás nem terjedt ki számos olyan bűnre, amit a keresztény erkölcsi felfogás annak tartott. Ilyen esetben a vezeklés (penitencia) kiszabását áthárította az egyházi bíráskodásra, vagyis a világi bíráskodás mellett egyházi törvénykezés is létezett. A keresztény vallás elleni bűnöket tehát a király a püspökök elé utalta azzal, hogy ha a bűnös az egyház által kirótt büntetést vonakodna elviselni, kétszeresen bűnhődjék, ha pedig továbbra is makacskodna, akkor adják át a királyi bíróságnak...

I. (Szent) István

I. (Szent) István

I. (Szent) István király (eredetileg Vajk, kb. 975., Esztergom - 1038. augusztus 15., Székesfehérvár vagy Esztergom-Szentkirály) az első keresztény magyar király, aki a Kárpát-medence magyar törzseit vagy fegyverrel, vagy békés úton hajtotta uralma alá, a lázadásokat pedig leverte. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből létrehozta az egész Kárpát-medencére kiterjedő keresztény magyar államot, és az ezer éves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Ő szervezte meg a magyar keresztény egyházat, nevéhez fűződik a tudományosság magyarországi kezdete is. Magyarországon minden év augusztus 20-án I. István király szentté avatásának napját ünnepeljük. Apja Géza fejedelem, anyja pedig az erdélyi Gyula vezér Sarolta (Sarolt) nevű, Konstantinápolyban keleti rítus szerint megkeresztelkedett leánya volt. Anyai nagybátyja Prokuj erdélyi vajda volt, aki István születése környékén költözött át a tiszántúli területeiről Erdélybe. István a 970 és 980 közötti időszakban születhetett. Születésekor a török eredetű pogány Vajk nevet kapta, mivel a mainzi érsek által a magyarok számára küldött térítő (Brúnó) püspök ekkortájt már nem tartózkodott a Kárpát-medencében. Ennek következtében a magyar fejedelmi trón örököse rövid ideig pogány maradt...

István király törvényei

István király törvényei

A kor jogrendszere: A korszakban a szokások, jogszokások a meghatározóak. Ezeket ma inkább erkölcsi normának, illemszabálynak nevezzük; akkoriban viszont a mindennapi élet minden területét ezek határozták meg. A koraközépkorban, az államok kialakulásával párhuzamosan, az uralkodó megpróbált ebbe a rendszerbe beleavatkozni. Ennek hátterében az állt, hogy némely normák az állam számára hasznosak voltak (pl.: a nemesi családok tagjai közötti házasságkötés) - ezeket támogatni akarták; ezzel szemben némely norma nem volt hasznos az állam számára (pl.: a bosszújog / talio-elv) - ezeket háttérbe akarták szorítani. A változás azonban nem egyik pillanatról a másikra következett be, fokozatos volt az átmenet a szokásjogi rendszerből a törvények által szabályozott rendszerbe. A magyarországi jogrendszer: István trónra kerülésekor Magyarországon is a szokásjog volt a meghatározó. Ami azonban jelentős különbség az István által alkotott törvények és a koraközépkori törvények között, az az, hogy István már kezdettől azt hangoztatta, hogy új törvényeket hoz (mindez köszönhető Géza politikájának is). Ezzel szemben a nyugat-európai uralkodók azt mondták, hogy csak a régi jó, de az idők során elromlott jogokat akarják megjavítani...

Történelem magazin hírek
1956-os online adatbázist mutatott be az OSZK
1956-os online adatbázist mutatott be az... Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is. A forradalom...
Digitalizálták a szovjet táborokba hurcoltról szóló legnagyobb iratanyagot
Digitalizálták a szovjet táborokba... Digitalizálta a Szovjetunióba hurcolt magyarok legnagyobb egységes iratanyagát, a...
A középkori zarándokok is széthordhatták a leprát Európában
A középkori zarándokok is... A középkori zarándokok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a lepra Európa-szerte...
Szent István

Szent István

A magyar törzsek fejedelmei között Géza különleges hatalmi pozíciót vívott ki magának. Elsősorban politikai megfontolásokból nyugat felé fordult, és megnyitotta a kereszténységnek az ország kapuit. Ebben keresztény feleségének, az erdélyi Saroltának befolyása is érvényesült. Beengedte az országba Pilgrim passaui püspök követeit. A bajor papok egyike keresztelte meg őt, Mihály testvérét és 973-ban vagy 974-ben fiát, Vajkot, aki a keresztség vizében és lélekben történt szent újjászületésekor a passaui egyházmegye védőszentje után az István nevet kapta. Az országban azonban még túlsúlyban volt a pogányság, és a pogány elem keveredett a kereszténységgel. A királyi udvarban, Gézánál éppúgy, mint uralomra vágyó feleségénél, a keresztény gondolat kezdetben inkább dinasztikus és állami célokat szolgált, mintsem Krisztus szent ügyét. Géza, hogy a kereszténység felvételét és ezzel kapcsolatban a nyugati orientációt biztosítsa, s házának hatalmát megszilárdítsa, kizárta a trónöröklésből versenytársát, Koppányt, és termetre ugyan kicsiny, de jellemben, bátorságban és helytállásban messze kiemelkedő fiát, Istvánt jelölte utódjává. Prágából meghívta Adalbert püspököt, hogy a megtérést elmélyítse, és István további képzését előmozdítsa. Adalbert volt az is, aki a fejedelmi ifjút megbérmálta, és vallási szempontból előnyösen befolyásolta...

Szent István állam- és egyházszervező munkája

Szent István állam- és egyházszervező munkája

István két érsekséget alapított, az esztergomit és a kalocsait, továbbá nyolc püspöki egyházmegyét szervezett, központjaik Veszprémben, Pécsett, Győrött, Egerben, Vácott, Csanádon, Biharban és Gyulafehérváron voltak. A magyar egyház feje az esztergomi prímás-érsek lett. Az egyház jövedelme kettős eredetű volt: egyrészt a püspökségek hatalmas földadományokat kaptak a királytól, másrészt a tized (latin decima > dézsma) is az egyházat gyarapította, amelynek szedését István törvényben rendelte el. Az egyházszervezés együtt járt a hittérítő munka folytatásával, ami hosszú és nehéz folyamatnak bizonyult. A pogány magyarok csak zúgolódva hajlottak az új hitre, amely még terményük tizedét is megkövetelte. István törvényekben szabályozta a templomba járást, vasárnapra tette a vásárokat, amelyek helyét a templom mellett jelölte ki. A templomok mellett kolostorok is épültek, amelyek szintén hatalmas birtokadományokban részesültek. A leghíresebb kolostor a pannonhalmi bencés apátság volt, amelyet már Géza uralkodása idején elkezdtek építeni...

Tuti menü