Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Magyar történelem linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között
részletek »

Magyar történelem képes leírás

Képes leírás

Itt vagy: magyartortenelem.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 140 db
1848 március 15.-i forradalom és szabadságharc

1848 március 15.-i forradalom és szabadságharc

1848 március 15. - nemzeti ünnep, az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc nevezetes eseménye. Oldalunkon betekintést nyerhetsz az akkori események, történelmi elozmények közé, olvashatsz a forradalom idejében keletkezett verseket, böngészhetsz az akkori dalok, nóták, katonadalok között.

1848-49-es forradalom és szabadságharc

1848-49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig. Eredményességét mi sem mutatja jobban, hogy csak a cári Oroszország beavatkozásával lehetett legyőzni, amelynek soha ekkora hadserege addig nem járt még külföldön. Gyakorlatilag az 1848-49-es harc a magyar nemzet történetének leghíresebb háborús konfliktusa is. Előzmények: Magyarország a török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc elbukása után erősen korlátozott, mégis meglévő önállóságot élvezve volt része a Habsburg Birodalomnak. Az 1723-ban elfogadott Pragmatica sanctio törvényesen is rendezte a Habsburg uralkodó és a magyarországi rendek viszonyát. Az egyetlen komolyabb további előrelépést ezen a területen 1848-ig az 1791. évi X. törvénycikk jelentette, amely biztosította az ország jogi függetlenségét a birodalom többi tagállamával szemben. Az 1848-as tavaszi átalakulás programja majdnem két évtizedes előkészítő munka eredménye. Bár a reformkori országgyűléseken nagyon kevés valódi változtatást sikerült elérni...

1956 a Magyar Elektronikus Könyvtár dokumentumaiban

1956 a Magyar Elektronikus Könyvtár dokumentumaiban

1956 a Magyar Elektronikus Könyvtár dokumentumaiban. Az oldal főbb témakörei: - 1956-ról szóló dokumentumok a MEK-ben, EPÁ-ban, - 1956-os röplapok, - újságok 1956-ból, - egyéb kapcsolódó oldalak. 50 évvel ezelőtt tört ki az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc, minden kétséget kizáróan a 20. század egyik legkiemelkedőbb és hatását tekintve - úgy a magyarságra, mint az egész világra - legmélyenszántóbb eseménye. A félévszázados évforduló kapcsán különös figyelmet kívánunk szentelni 1956-nak. Folyóiratunkban és könyvkiadásunk keretében olyan írásokat, illetve műveket kezdünk megjelentetni, amelyeket elsősorban a nyugati magyar emigráció hozott létre sajtóorgánumaiban, illetve könyvkiadása keretében. Mivel az ellenforradalmi kádári diktatúra szinte hermetikusan lezárta az országhatárokat a szellemi termékek szabad áramlása előtt is, ezért e művek döntő része alig, vagy egyáltalán nem ismeretes a kárpátmedencei magyarság körében. Meggyőződésünk szerint e művek alapvetően járulnak hozzá 56 eseményeinek megismeréséhez, hatásának felméréséhez és méltatásához.

Történelem magazin hírek
1956-os online adatbázist mutatott be az OSZK
1956-os online adatbázist mutatott be az... Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is. A forradalom...
Digitalizálták a szovjet táborokba hurcoltról szóló legnagyobb iratanyagot
Digitalizálták a szovjet táborokba... Digitalizálta a Szovjetunióba hurcolt magyarok legnagyobb egységes iratanyagát, a...
A középkori zarándokok is széthordhatták a leprát Európában
A középkori zarándokok is... A középkori zarándokok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a lepra Európa-szerte...
A 12 pont

A 12 pont

Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság, egyetértés. 1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a censura eltörlését. 2. Felelos ministériumot Buda-Pesten. 3. Évenkénti országgyulést Pesten. 4. Törvény elotti egyenloséget polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti orsereg. 6. Közös teherviselés. 7. Úrbéri viszonyok megszüntetése. 8. Esküdtszék, képviselet egyenloség alapján. 9. Nemzeti Bank. 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, a magyar katonákat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tolünk. 11. A politikai statusfoglyok szabadon bocsátassanak. 12. Unió Erdélylyel. Egyenlőség, szabadság, testvériség!

A Budai Nagy Antal és a Dózsa György-féle parasztfelkelések

A Budai Nagy Antal és a Dózsa György-féle parasztfelkelések

Az Erdélyi parasztfelkelés régibb formában erdélyi parasztháború, a románoknál Răscoala de la Bobâlna (Bábolnai felkelés) néven ismerik. 1437 kora nyarán kiütött nagyszabású megmozdulás az erdélyi parasztság részéről, melyhez a helyi románság is csatlakozott. A felkelés Észak-Erdély majdnem teljes területét beborította. A harcok egészen az év végéig tartottak, de ténylegesen az ellenállásnak csak 1438 elején sikerült véget vetni Kolozsvár visszafoglalásával. A parasztfelkelők vezére a diósi kisnemes Budai Nagy Antal volt.

Hirdetés
A Budai Nagy Antal Vezette Parasztfelkelés

A Budai Nagy Antal Vezette Parasztfelkelés

A Budai Nagy Antal-féle parasztfelkelésre Luxemburgi Zsigmond uralkodásának utolsó évében, 1437-ben kerül sor Erdély és a Délvidék területein, ez egyben az elsô magyar parasztfelkelés. Közvetlen kiváltó oka az volt, hogy Lépes György, az erdélyi püspök három éven keresztül, míg rossz pénz volt forgalomban, nem szedte be az adót, majd mikor ismét 'jó' pénz került forgalomba, visszamenőleg is követelte a tizedet...

A csodaszarvas

A csodaszarvas

Valamikor réges-régen az ősi napkeleten, ott, ahol a két nagy folyó önti vizét az égszínkék tengerbe, volt egy csodálatos szép és gazdag város, melynek híre a messze földet bejárta. Ur volt e város neve, talán azért, mert lakói az Isten gyermekeinek vallották magukat. A város királya a bölcs és igazságos Nimród volt, aki arról volt híres, hogy nagyon szeretett vadászni. Nimródnak és feleségének, Enéhnek két fia volt. Az idősebbet Hunornak, a fiatalabbat Magyarnak hívták. Apjuk már kamaszkorukban magával vitte fiait a vadászatokra. Idő múltával a fiúk bátor és daliás legényekké cseperedtek. Mint apjuk, nagyon szerettek vadászni. Az íjat mesterien kezelték, és ha birokra keltek, ellenfeleiket mindig leteperték. Egy szép napon a két testvér elhatározta, hogy apjuk nélkül mennek ki vadászni. Hunor is, Magyar is választott maga mellé ötven-ötven ifjú vitézt. Másnap hajnalban tüzes paripáikra pattantak, és úgy elvágtattak, hogy nyomukban csak a nagy porfelh őt lehetett látni. Űzték, hajtották a vadat, szilaj hévvel; a vadak százait ejtették el. Már éppen haza készülődtek, mikor egy csodálatos színekben pompázó szarvasgím bukkant elébük az erdő sűrűjéből. Mindannyian megigézve nézték a káprázatosan szép állatot, de csak egy pillanatig. Hunor harsány kiáltása törte meg a mély csendet...

A csodaszarvas mondája

A csodaszarvas mondája

A monda szerint Hunor és Magor apjuk halála után vadászni indultak hazájuk földjén kívül száz lovassal. A vadászat során egy pompás szarvason akadt meg a szemük. Ez a szarvas a Csodaszarvas volt, melyet üldözőbe vettek, s egész nap hajszolták, de leteríteni nem tudták. Éjjelre elvesztették a nyomát, így a vadászok tábort ütöttek. Ám másnap reggelre a szarvas újra felbukkant, melyet egy újabb, egész napra szóló hajsza során ismét sikertelenül próbáltak elejteni. Mindez több napon át ismétlődött, melynek során a testvérpár a szarvas nyomát követve egyre messzebb került hazájától. Egy napon, mikorra a testvérpár végleg elvesztette hazája nyomát, a szarvas sem bukkant fel többé. A vadászok, miután letáboroztak egy közeli erdőben, ezen az éjjelen csodás zeneszót hallottak. Ezt követve jutottak el egy tisztásra, ahol erdei tündérlányok lejtették táncukat. A középen táncoló két lány az alánok fejedelmének, Dulnak a lánya volt. A lányok megriadtak a közeledőktől, ám a vadászok üldözőbe vették, majd elrabolták őket. Hunor és Magor a két hercegkisasszonyt rabolta el és vette nőül, míg társai a többi száz lányt. Miután sokasodtak, Hunor leszármazottai lettek a hunok, míg Magor leszármazottai a magyarok népe. Mikor ezen a területen már nem volt elég hely számukra, elhatározták, hogy Hunor és nemzete, a hunok menjenek keletre, Magor és nemzete, a magyarok pedig nyugatra...

A csodaszarvas története

A csodaszarvas története

A magyarság egyik ősi jelképe a csodaszarvas, míg a másik a turul. Az eredetmondánk egyik alapja, de olyan erősen tartotta magát a köztudatban, hogy keresztény köntösben ugyan, de még a Szent László legendában is visszatért. Amikor a magyar nép vándorlása során eljutott Levédiába és Etelközbe, már birtokolták ezt a mondát. A besenyő támadás hatására a tizedik törzsünk a szavárd magyarok törzse, akiket a bizánci forrásaink szabartü aszfaloinak neveznek. Az ő csodaszarvas mítoszuk a Tarih i Üngürüszben, a török nyelvű magyar történelemmel kapcsolatos krónikában maradt fenn. A többségi magyarság csodaszarvasa a Meotisz ingoványába, ami Azovi tenger mocsaraiba ment. A Képes Krónika ennek az emlékét őrzi. Arany János is ezt a változatot tette hallhatatlanná a Csaba trilógia című művében. Csodaszarvas története 1. Történt pedig egy napon, hogy (Hunor és Magyar) vadászni igyekeztek, s amikor a pusztaságban egy gímszarvas futott eléjük, ők üldözőbe vették, az meg a Meotisz ingoványaiba futott előlük. S miután ott hirtelen eltűnt a szemük elől, noha sokáig keresték, semmiképp sem tudták megtalálni. Végül bebarangolva az említett ingoványokat, fölfedezték, hogy az alkalmas nyájak táplálására. Ezután visszatértek az apjukhoz, s engedélyét elnyerve minden ingóságukkal együtt a Meotisz ingoványai közé költöztek barmaikat legeltetni, s azzal a szándékkal, hogy majd ott laknak...

Hirdetés
A felvilágosodás kora

A felvilágosodás kora

Ezen az oldalon a felvilágosodás kora témakörben olvasható vázlat a történelem érettségi tételek közül. Évszámok: - 1740-1748: az osztrák örökösödési háború, III. Károly fiú utód nékül hal meg, a Pragmatica Sanctio Mária Teréziát iktatná hatalomba, emiatt Nagy Frigyes (porosz) megtámadja az osztrákokat. Megszerzi Sziléziát, aacheni békével zárul le (részt vettek: Anglia, Ausztria - Poroszország, Franciaország). - 1756-1763: a hétéves háború. A porosz hatalom megtörésére irányul (orosz, svéd, francia a porosz ellen, angolok a poroszokkal). Kezdeti sikerek, a cárnő kiszáll a háborúból, Poroszország megmenekül. Személyek: - Nagy Frigyes: Hozzá fűződik Poroszország nagyhatalommá válása (1740-1786). Felvilágosult abszolutista uralkodó. Támogatta az oktatást, manufaktúrákat. Részt vett az osztrák örökösödési háborúban (1740-48) és a hétéves háborúban (1756-63). Megszerezte Sziléziát, részt vett Lengyelország első felosztásban (1772). - Nagy Katalin: orosz cárnő (1762-1796), megerősítette az orosz despotikus rendszert. Felvilágosult abszolutista uralkodó, reformokkal kormányoz. Tovább terjeszkedik (Szibéria, Baltikum, Lengyelország, 1772). - Voltaire: Francia író, filozófus, a 18. században. Filozófiai elbeszélés, ironikus fejtegetések mestere, az egyházat bírálja, de Isten létét nem tagadja...

A hét honfoglaló magyar törzs

A hét honfoglaló magyar törzs

"Mától fogva te vagy a vezérünk, uralkodónk, bárhová vezet a szerencse, mi követni fogunk." A hét törzsfőnök pajzsra emelte Árpádot, és ezeket a szavakat mondták közösen. (A magyarok mondája szerint.) Hét törzse volt a magyaroknak, de Lebédiában, a Don és a Dnyeper vidékén a hét törzs között még nem volt szoros kapcsolat. Valójában a nagy Kazár birodalom egy kis része volt Levédia. A kazárok ajánlották Elődnek, hogy egyesítse a törzseket, legyen ő a fővajdájuk, hiszen kazár lányt vett feleségül. Ő azonban korára hivatkozva Álmost ajánlotta maga helyett. Ámde Álmos is öreg volt, így fiát, Árpádot választották meg helyette. Árpád Nagy Konsztantinosz görög császár szerint észre tekintélyes, tanácsban és tisztességben nevezetes, és egészen fejedelemségre termett férfiú volt. Őt emelte hát pajzsra a hat vezér: Előd, Kond, Ond, Tas, Huba Töhötöm. Vérrel is megpecsételték szerződésüket, hiszen aki a közös vérből ivott, az egy vér volt velük. Így hát vért eresztettek erős karjukból egy szent kehelybe (ivókürtbe), melyben már bor is volt, és megesküdtek, hogy amíg Árpád és utódai élnek, mindig az ő leszármazottjaiból választják a fejedelmet, s hozzá hűségesek lesznek. Ezzel megelőzték a választással járó irigységet, belső háborút, másrészt alkalmazkodtak a korabeli szokásokhoz...

A honfoglalás előtt

A honfoglalás előtt

A Duna-Tisza köze az Alföld bő huszonötezer km 2 -nyi kiterjedésű nyugati részterülete. A másfél évszáda még elterjedten használt Két víz-köze elnevezés az itt élők számára teljes egyértelműséggel jelölte ki helyét és terjedelmét. Ma az országhatár nagyjából azonos kiterjedésű magyar és déli, jugoszláv részre osztja azt. Több, mint középtáj: különböző genetikájú síkvidékek összetett együttese. Tájföldrajzi értelemben tehát nehezen, mi több: egységesen nem is definiálható vidék. A Duna-Tisza köze jelenkori földrajzi kontúrjai geológiai értelemben meglehetősen frissek, alig fél millió éve (az új- pleisztocénben) körvonalazódtak. A tájalkotó tényezők térbeli kapcsolódása, dinamikája is jellemzően változékony volt itt. E sajátos táji szövetbe ágyazottan jelentek meg a honfoglalás után azok a településcsírák, amelyek - valószínűleg többszöri térbeli áthelyeződés után - a XIV. század derekán a mai Kecskemét települési előzményei lehettek. De milyen volt annak környezete, miként alakult szűkebb hazánk táj-és életföldrajzi arculata, amelyet századokon át Kecskeméti-puszták néven (is) emlegettek? E kérdés még vázlatosan is csak úgy közelíthető meg, ha előbb a földtörténeti időléptékű, természetes tájalakulási folyamatokat tekintjük át. Ezután keríthetünk sort az emberi jelenlét tájformáló hatásainak áttekintésére, mérlegelésére...

A honfoglalás mondája

A honfoglalás mondája

Krónikásaink közül Anonymus az egyetlen, ki a honfoglalás lefolyásáról részletes képet igyekszik adni. Előadása során élesen kikel ugyan a parasztok hiú meséi és a hegedősök csacska énekei ellen, de azért ő maga is szívesen kohol meséket. Történeti könyvében, mely a XII. század végénél semmi esetre sem régebbi keletű, össze van keverve a nemzeti hagyomány a tőle szerkesztett mesékkel, minélfogva elbeszélésében ma már nehéz, vagy épen lehetetlen a népies mondai tartalmat a subjectiv költeményektől elválasztani. A mit Anonymus Álmosról, a Duna-vízről s alpári fűről, a székelyek szerepléséről vagy Botond konstantinápolyi kalandjáról regél, az, ha közbe nem hivatkoznék is «a hegedősök csacska énekeire és a parasztság csalfa meséire, kik a magyarok vitézi tetteit és hadait mind mai napig sem eresztik feledségnek», minden történetiró szemében a nemzeti monda követelésével lép föl. De játékos helynévmagyarázatai, mint pl. Munkács nevének a munkától, Szerencs nevének a szerelmu szótól, Szer nevének az ország dolgainak szerbe vevésétől való származtatása, első tekintetre láthatólag nem egyéb, mint tudákosságának fitogtatása. Sokkal nagyobb baj, hogy Anonymus helynevekből historiai személyeket költ s ezek köré csoportosítja azután a honfoglalás eseményeit...

A Hunyadiak kora

A Hunyadiak kora

Hunyadi Mátyás államszervező tevékenysége és a humanizmus hatása Magyarországon. 1456 júliusában Hunyadi János pestis járványban meghal. János halála után az ellenpárt V. László megpróbál leszámolni a leszármazottakkal. Az idősebbik fiút, Lászlót kivégzik, mert meggyilkoltatta Cilleit. V. László Mátyást prágai börtönbe viszi. László 1457 végén meghal. Hunyadi párt Szilágyi Mihállyal az élen Mátyást akarták királynak, támogatta őket az egyház is. Ennek eredményeként 1458 januárjában királlyá választják a Duna jegén. Mátyástól a köznemesség a központi hatalom helyreállítását és apja törökellenes politikájának folytatását várta. Nagybátyját, Szilágyi Mihályt leváltja a, Garai Lászlóval és az erdélyi vajdával, Újlaki Miklóssal együtt. A megsértett főurak egy ligát szerveztek ellene, a német-római császárt III. Frigyest is bevonva fegyveresen próbáltak beavatkozni. 1463-ban Bécsújhelyi béke, megállapodás, ha Mátyásnak nincs utódja, akkor a Habsburgoké lesz a trón, cserébe Mátyás visszakapja a Szent Koronát. Megtartják a rendi gyűlést, és tíz évre megszavaztatja az adót. Törvényei: Regálékból származott a legtöbb jövedelem. Kapuadó füstpénzé válik (már nem háztartásonként, hanem családonként kell fizetni), megemeli 20 dénárral. Hadiadó: háztartásonként kellett fizetni. Polgároktól szedett jövedelem lényegesen kevesebb volt, mint a jobbágyoké...

A Hunyadiak Magyarországon

A Hunyadiak Magyarországon

Hunyadi János: Hunyadi János (neve különböző forrásokban: Ugri Jankó; Szibinyányi Jank; Oláh János) Zsigmond hadvezére volt. Hatalmas tapasztalatot szerzett már fiatalon. Sikereivel kivívta a királyok elismerését és hatalmas birtokokat kapott. Ezek bevételeit teljes egészében a török visszaverésére fordította. Seregét huszita zsoldosok, személyes hívei, rokonai és köznemesi familiárisai alkották, továbbá gyakran fordult a felkelő nép felé. Első győzelmét 1441-ben aratta. Hadvezetését a támadásra alapozta. Változtatott a középkori harcmodoron. Egységei sokkal mozgékonyabbak lettek és kitűnően együttműködtek a különböző fegyvernemek. 1442-ben Gyulafehérvárnál alkalmazta először a huszita szekérvárakat a csatatéren. A siker nem maradt el. A törökök nem tudtak védekezni az új csodafegyver ellen. [...] Hunyadi Mátyás: (élete: 1443-1490) Hunyadi János halála után szomorú sors várt fiaira, Lászlóra és Mátyásra. Lászlót a Hunyadi család ellenségei 1457-ben kivégezték, Mátyást V. László Bécsbe, majd Prágába vitte fogolyként. V. László hirtelen halála miatt az ország uralkodó nélkül maradt. 1458 januárjában Garai László és a Szilágyi testvérek (János és Mihály) egyességet kötöttek, miszerint az életben maradt Hunyadi Mátyás királyságot, míg a Garaiak büntetlenséget kapnak...

A két világháború közötti Magyarország

A két világháború közötti Magyarország

Az Osztrák-Magyar Monarchia az első világháború előtti Európa egyik legnagyobb, bár nem túl fejlett országa volt, ahol a történelmi Magyarország önmagában véve is jelentős tényezőnek számított. A Monarchia az első világháborús vereség következtében, a külső és belső érdekek együtthatásának eredményeképpen megingott, majd a nagyhatalmi érdekeknek megfelelően "kiiktatták" az európai hatalmak sorából. Területét korábbi ígéreteknek megfelelően osztották fel és a korábbi egységes piac helyén önálló szuverén államok és azok önálló piacai jöttek létre. Az 1920-as trianoni békeszerződés következtében Magyarország területében, népességében és gazdaságában olyan károsodásokat szenvedett, melynek következtében Magyarország környezetében minden tekintetben a legkisebb, gazdaságilag, katonailag a leggyengébb, a nemzetközi megkötöttségek miatt a legkiszolgáltottabb ország lett. Az új államterület természeti adottságai is alapvetően megváltoztak. Az egységes, a Kárpát-medencét szinte hiánytalanul kitöltő medenceállam helyén olyan medenceközponti ország jött létre, melynek vízgazdálkodása, árvízvédelme a környező országoktól vált függővé. A korábbi természetes védelmi potenciál (Kárpátok hegyvonulata) helyett az új határok katonailag nyitottá váltak. Természeti kincseink jelentős része a környező országokba került...

A Lehel monda

A Lehel monda

Anonymus Tas fia Lélként említi a honfoglaló vezérek között, mint Árpád nemzedékébe tartozót. Ez nyilván korszaktévesztés, ha az augsburgi csatában részt vett két generáció múlva. A történészek többsége egyetért a krónikákkal abban, hogy Lél Tas fia volt, de Árpád nagyfejedelem dédunokájának tartják. Abban viszont nincs egyetértés, hogy Árpád melyik fiának volt az unokája. Hóman Bálint és Dümmerth Dezső szerint Jutocsáé, Györffy György szerint viszont Üllőé...

Tuti menü