Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Magyar történelem linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: A magyar - A tatárjárás [2. oldal]
részletek »

Magyar történelem képes leírás: A magyar - A tatárjárás [2. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: magyartortenelem.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 140 db
A magyar ellenforradalom (1919-1920)

A magyar ellenforradalom (1919-1920)

Általánosságban elmondható, hogy Horthy Miklós neve, a szegedi kormány és a Nemzeti Hadsereg cseng csak ismerősen, de a valódi ellenállást szervezőkről, az eredményeket kiverekedőkről - a legjelentősebbeket említve báró Lehár Antal, gróf Sigray Antal -, csak elszigetelten esik szó.

A magyar honfoglalás és letelepedés

A magyar honfoglalás és letelepedés

Az ugoroktól elvált és a nomád életmódra áttért ősmagyarok az i.e. első évezredre nagy részben az Urál-hegységtől délre tartózkodtak. Majd a VI-VII. században a Volga és a Káma vidékén éltek. Majd később odébb vonultak a Fekete-tengertől északra fekvő területekre. Itt két szálláshelyük volt: Levédia és Etelköz. A levédiai magyarság a kazár birodalom biztonságában élt, ám alárendelt helyzetbe kerültek. Itt megismerkedhettek a letelepedett életmód néhány gazdasági elemével: a kertműveléssel, a belterjes állattartással és az asszimetrikus ekével. A kazár fennahtóság alóli kikerülést egy ottani belháború tette lehetővé. Ekkor tömörültek törzsszövetségbe a magyarok, valamint a kazárok három lázadó, elszakadó törzse. A törzsszövetség tagjai: kabarok (az egy törzsbe szerveződött kazárok), Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat, Tarján, Kér, Jenő, Keszi. Kazár mintára náluk is kettős fejedelemség alakult ki (kende és gyula). Az etelközi magyarság számára nem volt ismeretlen a kárpátmedence, hiszen már 862-ben is behatoltak seregeik a frank birodalomba és ekkor áthaladtak ezen a területen is. Ez a hely megfelelt a magyarok akkor életformájának, ráadásul könnyebben volt védhető, mint a nyitott Etelköz. A frank, bolgár és moldva fennhatóság alatt álló részek között gyér lakosságú területek voltak, amelyeket nagyobb ellenállás nélkül meg lehetett hódítani...

A magyarok ősi hitvilága

A magyarok ősi hitvilága

A Táltos, és a sámán A pogány magyarság hitvilágáról, a környező népekkel való összehasonlító kutatás eredményeképpen az derült ki, hogy a magyar hitvilág egyedi, és nem a környező népektől átvett. A pogány magyarság hitvilágáról, a környező népekkel való összehasonlító kutatás eredményeképpen az derült ki, hogy a magyar hitvilág egyedi, és nem a környező népektől átvett. Kutatások szerint, a sámánisztikus világkép alkothatta a pogány magyarság világfelfogásának az alapját. Ez a világfelfogás azonban nem volt teljesen homogén, mivel maga a pogány magyarság sem volt az. Az egykori világkép aztán egyre inkább alkotórészeire hullott, mivel az azt összetartó erő, benne való hit megszűnt. (kereszténység felvétele) Azonban a sámánizmus nem volt vallásnak tekinthető, a szó teljes értelmében, mivel nem ismerte a természetfeletti, tökéletes Isten fogalmát és minden ahhoz fűződő dolgot. Ezek az alkotóelemek más formában, pl.: hiedelmek, hiedelemmondák, mesemotívumok, rituális énekekként éltek tovább, és napjainkig megőrződtek a magyar népi kultúrában. Ez a néprajzi anyag, kiegészítve a nyelv, az írásos emlékek, továbbá a régészeti leletek néhány idevágó adatával, szolgáltatja azt a forrás, aminek komplex vizsgálata után, rekonstruálható az egykori magyar hitvilág...

Történelem magazin hírek
1956-os online adatbázist mutatott be az OSZK
1956-os online adatbázist mutatott be az... Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is. A forradalom...
Digitalizálták a szovjet táborokba hurcoltról szóló legnagyobb iratanyagot
Digitalizálták a szovjet táborokba... Digitalizálta a Szovjetunióba hurcolt magyarok legnagyobb egységes iratanyagát, a...
A középkori zarándokok is széthordhatták a leprát Európában
A középkori zarándokok is... A középkori zarándokok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a lepra Európa-szerte...
A Magyarság őstörténete

A Magyarság őstörténete

Sokezer évvel ezelőtt egy hatalmas sziget létezett valahol a Csendes óceánban, - mesélik az ősi regék. Ataisznak, Ata-Isisnek nevezték boldog lakói. Mediterrán éghajlata alatt bőven termett a föld, s az ott élő - magas kultúrájú - népek ismerték az írás tudományát is. Idővel behajózták a tengereket, s a Föld különböző helyein kolóniákat létesítettek.. A Mezopotámiában megtelepedettek, akik magukat Úr népének nevezték, a velük rokon népek némelyike pedig szumírnak, Anina istenasszony tiszteletére Anina-óm városát alapították. Az Egyiptom földjére kerültek - a Hikszosz-óm nevű központjukkal - továbbfejlesztették az őshaza kultúráját. Isteni származású uralkodóikat kúp alakú építmények alá temették. Harmadik telepüket Dél-Ázsiában alapították Párszi-óm fővárossal. Egy kalandozó csoportjuk -In-dijó-óm központtal - Peruban állapodott meg. Az agaba népek a mai Kína partjaira hajóztak Ataiszból és ott építették fel Agaba-ómot. Az így szét-települtek azonban Ataisszal és egymással is fenntartották kapcsolataikat. A mezopotámiai Úr népe elhatározta, hogy Anina-óm mellett áldozati templomot épít. Az őshazából 24 hajón kaptak segítséget: nemes építőanyagot, kézműveseket és hun lovasokat. A lovasok segítettek a fuvarozásban és ők rendezték a felavatási szertartás lovas versenyét is...

A mohácsi csata

A mohácsi csata

A mohácsi csata - közhely - a magyar történelem fordulópontja, de a vereség nem elsősorban önmagában tekinthető sorsdöntő eseménynek, hanem mindazokkal a politikai, gazdasági és katonai eseményekkel együtt, amelyek hozzá vezettek és amelyek belőle kiindultak. A fiatal I. Szulejmán szultán 1520 szeptemberében lépett trónra, s ezzel fordulat állt be az Oszmán Birodalom külpolitikájában. Míg Szulejmán apja, Szelim a Keleten a perzsák ellen folytatandó hódítást tekintette fő céljának, addig Szulejmán belátta, hogy a kietlen hegyek között vívott háború számára már nem sok eredményt hozhat. Váltásra ösztönözték a hadsereg vezetői, hiszen Keleten már nem volt kilátás a zsákmányszerzésre, és az ugyancsak muszlim perzsák elleni testvérharcnak is egyre több ellenzője akadt. Szulejmánnak az európai hadszíntér újbóli megnyitása mellett még egy választási lehetősége adódott. Miután a birodalom 1517-ben bekebelezte Egyiptomot, szabaddá vált az út a Vörös-tenger mentén dél - az Indiai-óceán - felé, ahol fontos kereskedelmi utak húzódtak. Azonban az Oszmán Birodalom ebben az időben elsősorban szárazföldi hatalom volt, s csak a következő évtizedekben építette ki földközi-tengeri flottáját, amely oly sok gondot okoz majd a spanyoloknak...

A Mohácsi csata előzményei

A Mohácsi csata előzményei

A magyar határon álló Nándorfehérvár (a mai Belgrád) vára alatt 1526. július 10-én zuhogó esőben vette kezdetét az Oszmán Birodalom uralkodójának, II. Szülejmán szultán hadiszemléje. Az egyik korabeli török krónikás, Ferdi nem kis büszkeséggel, és a keleti történetíróknál szinte kötelező költőiséggel így számolt be az eseményről: A győzelmes seregben mindenki tetőtől talpig vasba öltözött, s aranyos fegyverzettel teljesen felszerelte magát, úgyhogy minden csapat vashullámokat hányó tengerré, minden ezred egy-egy folyammá változott, amelyben a tajtékok ragyogó sisakok, a habok egyiptomi kardok, az örvények pedig acélpajzsok valának. [...] Ily módon a szerencsés hadsereg ezredenként és csapatonként egy hétig vonult el a vezérek előtt ... A Hunyadiak: Hetven évvel korábban ugyanitt, a nándorfehérvári vár alatt a magyarok még útját állták az új iszlám nagyhatalomnak, az oszmán-törököknek. Hunyadi János, a román származású kiváló magyar hadvezér súlyos vereséget mért seregükre, s e győzelem évtizedekre megoltalmazta Közép-Európát az oszmán veszedelemtől. A fenyegetés azonban ezzel nem múlt el, csupán szünetelt - ezt Hunyadi fia, az 1458-ban a magyar trónra kerülő ifjú Hunyadi Mátyás is tudta. Ezért igyekezett országa erőit összefogni, s az európai keresztény államok támogatásában bizakodva folytatni atyja harcát az oszmán-törökök ellen...

A mohácsi csata és az ország három részre szakadása

A mohácsi csata és az ország három részre szakadása

A törökkel folytatott két évszázados párharc során a magyarok számára egyre kedvezőtlenebbé váltak az erőviszonyok. Az Oszmán birodalom egyre inkább növelte területeit, és már-már felülmúlta az európai nagyhatalmak erejét. A török hadsereg a kor egyik legnagyobb és legjobb hadserege volt. Könnyűlovasságból (szpáhik), gyalogságból (janicsárok) és tüzérségből állt. Magyarországon viszont a királyi hatalom meggyengült. Nem volt elegendő jövedelem a végvárvonal fenntartásához, így a várak állapota romlott és képtelenekké váltunk huzamosabb ideig ellenállni. II. Ulászló a Habsburgokhoz közeledett, és Miksától várt támaszt, ez azonban a nemesség ellenállását váltotta ki. II. Lajos szintén szembefordult a rendekkel. A királyi reformtervek megbuktak, és miközben a király a belviszályokkal volt elfoglalva Szulejmán hadai megindultak Magyarország belseje felé. A szultán elfoglalta Szabácsot és Nándorfehérvárt (1521). És bár a magyar vezetők tudomást szereztek a támadásról, semmi előkészületet nem tettek. Közben Pétervárad is török kézre került. A törökök továbbjutottak Eszékig, ahol hajóhidat építettek. A magyar seregek Tomori Pál vezetésével 1526 augusztusában a mohácsi síkon vette fel a harcot a törökkel. A szultán megsemmisítő győzelmet aratott II. Lajos 26 ezer főnyi seregével szemben...

A mohácsi csata végjátéka

A mohácsi csata végjátéka

Az új helyzet komoly dilemma elé állította a magyar vezéreket: dönteni kellett, hogy csatát vállajanak-e a rendelkezésre álló, Szülejmán hadához képest viszonylag csekély erőkkel, vagy az úton lévő erősítésekben reménykedve igyekezzenek halogatni a harcot. Gondjukat csak tetézte, hogy gyakorlatilag nem volt igazi főparancsnoka a hadseregnek. Mivel intézményesített tisztképzés akkoriban még nem létezett sehol Európában, az elmúlt békés évtizedeknek köszönhetően alig akadt a szóba jöhető magyar főurak között, aki vezetett volna már jelentősebb haderőt, komolyabb csatát pedig egyáltalán senki sem vívott még közülük. Tudván, hogy a döntő összecsapás most elkerülhetetlen lesz, tapasztalt emberre kívánták bízni a vezetést, ezért felkérték a posztra Habsburg Ferdinánd osztrák főherceg hadvezérét, Niklaus zu Salm-Reifferscheid grófot, és a szintén Ferdinánd zsoldjában álló horvát főúrat, Frangepán Kristófot. Salm egészségügyi okokra hivatkozva elhárította az ajánlatot, Frangepán viszont még nem érkezett meg a táborba. A következő jelölt Szapolyai János erdélyi kormányzó - vajda - lett, akit viszont hol arra utasítottak, hogy az erdélyi hadakkal törjön be Bulgáriába, hol arra, hogy seregével csatlakozzon a királyhoz, így csak késlekedve tudott elindulni a Duna irányába...

A nándorfehérvári csata

A nándorfehérvári csata

A város elnevezésében a nándor kifejezés az Árpád-kori bolgárokat jelölte a magyar nyelvben. Tőlük foglalták el, a stratégiailag fontos, a Duna és a Száva összefolyásánál épített várat, illetve települést. Nándorfehérvárral szemben épült Zsarnó (a szláv nyelvekben Avala, míg a törökül Havala) vára. Szapolyai János tett sikertelen kísérletet elfoglalására a XVI. században...

Hirdetés
A nándorfehérvári diadal krónikája

A nándorfehérvári diadal krónikája

Tagliacozzo elbeszéléséből úgy látszik, hogy Hunyadi sok évtizedes tapasztalatai alapján fontolva tekintette át a helyzetet, és a reális lehetőségek figyelembe vételével döntött. Kapisztrán a lelkesedéstől elragadtatva, intuitíven adta ki utasításait. Másrészt viszont a krónikás több olyan pillanatot ismer, amelyben az igazi katonák, Hunyadi János, Szilágyi Mihály reménytelennek ítélték a helyzetet, és már-már feladták a harcot. János ekkor lelket öntött beléjük, hol látomásaira, hol szent históriákra hivatkozva meggyőzte őket arról, hogy az Úr minden emberi számítgatás ellenére is meg fogja segíteni övéit. A szerzetes író ezekkel a történetekkel természetesen a szent szerepét óhajtotta kidomborítani, a dolog azonban a valóságban sem mehetett végbe másképpen. Reális esély valóban nem volt a győzelemre, és ezt Hunyadinak tudnia kellett. Kapisztránnak azonban ? aki mindaddig nem látott eleven törököt ? fogalma sem volt erről, ő csak azt tudta, hogy a tömeg az általa felkeltett fanatizmus bűvöletében hihetetlen dolgokra képes. A két ellentétes egyéniség, a két különböző szándék tehát egyetlen pillanatban tökéletesre egészítette ki egymást. És ez éppen a döntő pillanat volt...

A rettegett Csák Máté

A rettegett Csák Máté

Ki is volt pontosan az a trencséni Csák Máté (1260 körül - 1321. március 18.), akinek a neve annyiszor felmerül felvidéki váraink történetében és a magyar történelemben? Kiskirályként hatalmaskodó gátlástalan főúr, elképesztő méretű birtokok vaskezű tulajdonosa, fékevesztett rablóbáró? Mindez egyaránt igaz. A maga korában, azaz a XIII.-XIV. század fordulóján uralma kiterjedt a Felvidék szinte egészére, valamint Dunántúl egyes északi területeire. Tizennégy vármegyét birtokolt, saját pénzt veretett, több ezres, jól képzett és jól felfegyverzett magánhadsereggel rendelkezett, saját udvartartásában ugyanazon rangokat használta és ugyanazon előjogokkal élt, mint a magyar király, a királyi jogkört bitorolva rendkívüli adókat vetett ki az uralma alatt álló területeken. Mindeme hatalmas birodalmat több mint ötven vár és várkastély védelmezte. A nagy hatalmú főúr a Csák nemzetségből származott, melynek ősi birtokai eredetileg a Vértes környékén voltak. Mivel nagybátyjai utód nélkül haltak meg, azok kiterjedt felvidéki birtokai az apai örökséggel együtt Mátéra és testvérére, Csákra szálltak. Már maga az örökség is óriási birtokot jelentett: Nyitra, Bars, Komárom és Pozsony vármegyéket...

A rozgonyi csata

A rozgonyi csata

Az Árpád-ház 1301. januárjában váratlanul kihalt - hirtelen, örökös nélkül elhunyt III. András. Ekkor hatalmas harc indult a trónért: két tizenéves gyerek állí­totta magát a magyar trónörökösként. Az egyik a cseh Vencel fia, Vencel (későbbi nevén László); a másik pedig az olasz Caroberto avagy Károly Róbert, a nápolyi Anjou-ház sarja. Az Árpád-ház 1301. januárjában váratlanul kihalt - hirtelen, örökös nélkül elhunyt III. András. Ekkor hatalmas harc indult a trónért: két tizenéves gyerek állí­totta magát a magyar trónörökösként. Az egyik a cseh Vencel fia, Vencel (későbbi nevén László); a másik pedig az olasz Caroberto avagy Károly Róbert, a nápolyi Anjou-ház sarja. Azonban abban az időben a királynak nem volt sok befolyása, mivel a hatalom kb. egy tucat báró kezében volt. 1307 végére I. Károly lett a magyar király, ezt többek között kitartásának és a pápái segítségnek kö­szönhette. A rozgonyi csata legfőbb előzménye az, hogy Károly összetűzésbe került több, az ő királlyá koronázását nyíltan támadó, tehát még mindig ellen­séges tartományúrral. Először egy 1311. szeptember 26-i oklevélből ér­tesülhetünk arról, hogy Károly nyílt hadjáratot indít Csák Máté, Felvidék nyugati részét ellenőrző főnemes ellen...

A székely-magyar Rovásírás

A székely-magyar Rovásírás

A rovásírás története jóval a honfoglalás előtt kezdődött, és helyenként még néhány száz éve is használták. Manapság viszont igen kevesen ismerik, pedig szimbolikája által a magyarság megmaradásának egyik eszköze és jelképe is lehet. A magyar rovásírás a nemzet egyik méltatlanul elfeledett kultúrkincse. Már honfoglaló őseink is használták, de eredete még korábbra nyúlik vissza. Nevét onnan kapta, hogy általában fába (botra), vagy ritkán kőbe vésték, illetve rótták. A rovásból adódik a betűk szögletes jellege, ezeket a jeleket könnyebb volt bevésni, mintha ívesebb betűket használtak volna. Szintén emiatt használták az ún. csoportjeleket és a rövidítéseket. (Lásd. az "Írás szabályai" részben.) Az írás irányultsága (jobbról-balra) pedig abból fakad, hogy könnyebb volt a botot bal kézzel tartani, és jobb kézzel balra haladva írni. A kereszténység felvételével a pogány szertartásokat, és szokásokat törvényben tiltották meg, és ez a sors várt az addig használt rovásírásra is. Az írott emlékeket központilag összegyűjtötték, és megsemmisítették. Ezzel egyidőben a központi hatalom kérte a pápai egyházat, hogy készítse el a magyar nyelvet leírni képes latin ábécét is, ez viszont évtizedekig elhúzódott, az elterjedése pedig mintegy kétszáz évig. Ezalatt az idő alatt a királyi udvarban latinul írtak, a vidéki közemberek viszont továbbra is a rovásírást alkalmazták...

A Tanácsköztársaság

A Tanácsköztársaság

Károlyi Mihály Kunfi Zsigmondot szerette volna miniszterelnöknek, de a kommunisták államcsínyt hajtottak végre. MSZDP + MKP = MSZP A szociáldemokratákat beolvasztották a saját pártjukba. Ezt volt aki támogatta, volt aki nem, de senki sem szólt érte. Bejelentették: proletárdiktatúrát kell kialakítani 1919. március 21. - Hamis nyilatkozatot adnak ki Károlyi nevében, miszerint lemond és átadja a hatalmat a kommunistáknak. Károlyi tudomásul vette hogy nem tehet semit és visszavonult. Megalakult az új kormány szovjet mintára Garbai Sándor = miniszterelnök Kun Béla = külügyminiszter Március 22. - Mindenkihez c. röpirat Bejelentették a hatalomátvételt és a Tanácsköztársaság megalakulását. Első intézkedésük volt a szövetségtkötés Oroszországgal...

A Tanácsköztársaság és az egyházak

A Tanácsköztársaság és az egyházak

A megalakult Forradalmi Kormányzótanács valláspolitikája sokkal radikálisabb vonalat követett, mint amilyen a forradalom első, polgári demokratikus szakaszának kormányáé volt. A Forradalmi Kormányzótanács hatalmas lendülettel látott hozzá programja megvalósításához, amelynek során egyik első intézkedéssorozata az állam és egyház szétválasztására vonatkozott. Ezzel kapcsolatban rövid idő alatt rendeletek sokasága született: a főváros Közoktatásügyi Bizottsága elrendelte a hitoktatás megszüntetését a fővárosi iskolákban (március 27.); a Forradalmi Kormányzótanács XXIV. sz. rendelete valamennyi nem állami nevelési és oktatási intézményt köztulajdonba vett (március 29.); megszüntették a tanítás kezdetén és végén tartott imádságot, eltávolíttatták az iskolákban kifüggesztett vallásos tárgyú képeket, jelképeket és szobrokat (április 10.). Kunfi Zsigmond közoktatásügyi népbiztos április 17-én kiadta A vallás szabad gyakorlásáról szóló rendeletét. A rendelet bevezető és megokoló része kimondta, hogy a Tanácsköztársaság a vallás szabad gyakorlását mindenki számára megengedi, és a forradalmi rend ellenségeinek tekinti mindazokat, akik vallása szabad gyakorlásában bárkit megakadályoznak vagy megzavarnak...

A tatárjárás Magyarországon

A tatárjárás Magyarországon

IV. Béla uralkodása elején négy domonkos-rendi szerzetes indult a keleti magyarok fölkeresésére. A négy szerzetes közül csak az egyik, Julianus barát élte túl az utat, aki a Volga középső folyása mentén megtalálta a magyarság Keleten maradt csoportját és hírt hozott a közeledő tatár veszélyről. A kunok fejedelme (Kötöny) a tatár előnyomulás miatt kért és kapott bebocsátást a magyar királytól. Népe azonban megmaradt a nomád állattenyésztés gyakorlata mellett, s a birtokhatárok figyelembe nem vétele miatt hamarosan nagy ellenszenv övezte a kunokat.

A tatárjárás Magyarországon

A tatárjárás Magyarországon

A mongol törzseket egyesítő Temüdzsint 1206-ban Dzsingisz néven nagykánná választották. Utóda Ögödej lett, de az európai hódítás kötelezettségét unokái, Batu és Berke örökölték. Hadjáratuk 1236-ban kezdődött. A volgai bolgárok, a kunok és az orosz fejedelemségek leigázását követően új államalakulat született: az Arany Horda. Magyarországon II. András (1205-1235) meggyengült központi hatalmat hagyott fiára, IV. Bélára (1235-1270), aki helyre akarta állítani a királyi hatalom tekintélyét. Emiatt az uralkodó és a főurak közti ellentét kiéleződött. Az országot megosztó ellentéteket és a tatár támadás borzalmait többek között a kortárs Rogerius örökítette meg Siralmas ének című művében. Az általa leírtakat számos, nemrég feltárt régészeti lelet is igazolja...

Tuti menü