Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Magyar történelem linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: A tizenötéves - Az 1956 [3. oldal]
részletek »

Magyar történelem képes leírás: A tizenötéves - Az 1956 [3. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: magyartortenelem.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 140 db
A tizenötéves háború és a Bocskai-szabadságharc bemutatása

A tizenötéves háború és a Bocskai-szabadságharc bemutatása

A XVI. század végén megszakadt az 1568 óta tartó béke. A tizenötéves háború (1593-1606) kezdete felcsillantotta a reményt a török kiűzésére. Erdély bevonásával a török ellenes szövetség tovább erősödött. Az erőviszonyok azonban kiegyenlítődtek. 1596-ban elesett Eger és a törökök Mezőkeresztesnél nagy csatát nyertek. A tizenötéves háború kezdetén még háttérbe szorultak az ellentétek a magyar rendek és a Habsburg-hatalom között. A háború kilátástalan elhúzódása és a Habsburg-abszolutizmus erősödő nyomása azonban kiváltotta a rendek elégedetlenségét. Sérelmesek voltak a birtokos osztály számára azok az intézkedések, amelyekkel az udvar a háborús kiadások miatt nehéz helyzetbe került kincstáron próbált segíteni. Erőszakosan, az örökösök rovására avatkozott bele a birtokperekbe az udvar. Az udvar abszolutista törekvéseivel karöltve támadásba indult az erőszakos ellenreformáció is. II. Rudolf császár azon a címen foganatosított protestáns ellenes rendszabályokat, hogy a király a város földesura. A rendek országgyűlési tiltakozására az uralkodó azzal válaszolt, hogy megerősítette Szent Istvántól kezdve a magyar királyok végzéseit a katolikus vallás védelmében, s megtiltotta, hogy a vallásügyet bárki is előhozza az országgyűléseken. A protestánsok üldözése a túlnyomó többségben protestáns magyar társadalom egészét érintette...

A törvényalkotó Szent István király

A törvényalkotó Szent István király

A Szent István által kialakított új rendet két törvénykönyv szentesítette. E törvénykönyvekben a király intézkedett az egyház működéséről és a vallásgyakorlás biztosításáról, a magántulajdon védelméről, biztosította a földesurak jogait népeik felett, rendelkezett a leggyakrabban előforduló bűncselekmények büntetéséről is. A törvénykönyvek cikkelyei nagyrészt megszabják a törvény megszegőinek büntetését is, az egész tehát jellegét tekintve büntetőtörvény. A törvényhozás nem terjedt ki számos olyan bűnre, amit a keresztény erkölcsi felfogás annak tartott. Ilyen esetben a vezeklés (penitencia) kiszabását áthárította az egyházi bíráskodásra, vagyis a világi bíráskodás mellett egyházi törvénykezés is létezett. A keresztény vallás elleni bűnöket tehát a király a püspökök elé utalta azzal, hogy ha a bűnös az egyház által kirótt büntetést vonakodna elviselni, kétszeresen bűnhődjék, ha pedig továbbra is makacskodna, akkor adják át a királyi bíróságnak...

A trianoni béke és az ország talpra állása

A trianoni béke és az ország talpra állása

Még tartott a proletárdiktatúra uralma Magyarországon, amikor Párizs mellett, Versailles-ban a győztesek konferenciát hívtak össze a háború lezárására. Az antant célja nem a népek számára igazságos béke megteremtése volt. A mérhetetlen szenvedéseket okozó világháború veszteseit akarták megbüntetni, akik - szerintük - egyedül voltak felelősek annak kirobbanásáért. Kezdetben úgy tűnt, hogy Magyarország sorsáról a magyar kormány részvétele nélkül fognak dönteni. A kommunista hatalom bukása után az ország fővárosa román megszállás alá került. Az antant sürgette, hogy - szabad választások útján - Magyarországon erős hatalom jöjjön létre, amellyel tárgyalni lehet a békekötésről. A Dunántúlon a kommün ellenségei fegyveres alakulatok szervezésébe kezdtek. Az újonnan szervezett Nemzeti Hadsereg főparancsnoka az Otrantónál hősiesen helytálló admirális, Horthy Miklós lett. Uralomra jutása után - bosszúból Szamuely csapatának rémtetteiért - sok embert bírósági ítélet nélkül kivégeztek. Többségük ártatlan volt: a valódi bűnösök általában időben elmenekültek. A fehérterrornak nevezett események visszatetszést keltettek Európa-szerte (a kommunisták korábbi bűneinek híre általában nem jutott el külföldre)...

Történelem magazin hírek
1956-os online adatbázist mutatott be az OSZK
1956-os online adatbázist mutatott be az... Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is. A forradalom...
Digitalizálták a szovjet táborokba hurcoltról szóló legnagyobb iratanyagot
Digitalizálták a szovjet táborokba... Digitalizálta a Szovjetunióba hurcolt magyarok legnagyobb egységes iratanyagát, a...
A középkori zarándokok is széthordhatták a leprát Európában
A középkori zarándokok is... A középkori zarándokok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a lepra Európa-szerte...
A trianoni béke következményei

A trianoni béke következményei

A Magyarországgal kötött trianoni béke (1920. június 4.) szerves részét képezte a versailles-i békerendszernek (a békekonferencia megnyílt 1919. január 18-án). A győztesek (antant) újraszabták Európa térképét, s mesterséges határok mellett Magyarország új létfeltételek közé kényszerült. A történelmi Magyarország területe 282 ezer km2-ről (Horvátország nélkül) 93 ezer km2-re, lakossága 18 millió főről 7,5 millió főre csökkent. Hozzávetőleg 3,3 millió magyar került a szomszédos országokhoz, 63 vármegye közül mindössze 10 maradt érintetlen. A béke értelmében hazánk hadseregét 35 ezer főben maximálták, megtiltották a sorozást, a fegyver-és hadianyag-importot, elrendelték a flotta és a légierő leszerelését. Etnikailag az új ország szinte homogén arculatot mutatott: a lakosság 89%-a vallotta magát magyarnak (1920), 97%-a magyarul beszélt. A nemzetiségi problémák szinte teljesen eltűntek, ugyanakkor a határon túlra került magyarság helyzete ellehetetlenült. A kialakuló gazdasági-társadalmi válság hosszú időre pecsételte meg hazánk sorsát. Magyarország nyersanyagbázisa jó részét elvesztette, az állatállomány, az erdők, bányák, termőföldek, kőolaj és az infrastruktúra (vasút, közutak) nagy része a szomszédos országokhoz került. Az Osztrák-Magyar Monarchiához méretezett ipari kapacitás nyersanyag nélkül maradt. Hazánk külkereskedelemre utalt országgá vált...

A trianoni béke szerepe Magyarország történelmében

A trianoni béke szerepe Magyarország történelmében

74. cikk: Magyarország már most kijelenti, hogy elismeri és elfogadja Ausztria, Bulgária, Görögország, Lengyelország, Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén Állam és a Csehszlovál állam határait úgy, amint ezeket a határokat a Szövetséges és Társult Főhatalmak megállapítják. ... 102. cikk: A jelenszerződés életbe lépését követő három hónapon belül Maghyarország katonai erőit az alább megszabott mértékig le kell szerelni. 103. cikk: Az általános hadkötelezettséget Magyarországon meg kell szüntetni. A magyar hadsereget a jövőben csak önkéntes belépés alapján lehet felállítani és kiegészíteni. 104.cikk: A magyar hadsereg katonai erőinek összessége nem haladhatja meg a 35 ezer főt, beleértve a tiszteket és a pótkeretek csapatait is. A magyar hadsereget kizárólag a rendnek Magyarország területén való fenntartására és határrendőr-szolgálatra szabad alkalmazni ... 106. cikk. Mozgósítást elrendelő vagy mozgósításra vonatkozó minden intézkedés tilos ... 161. cikk: A Szövetséges és Társult Kormányok kijelentik és Magyarország elismeri, hogy Magyarország és szövetségesei, mint e veszteségek és károk okozói, felelősek mindazokért a veszteségekért és károkért, amelyeket a Szövetséges és Társult Kormányok, valamint polgáraik az Ausztria-Magyarország és szövetségesei támadása folytán reájuk kényszerített háború következményeképpen elszenvedtek.

A trianoni békeszerződés teljes szövege

A trianoni békeszerződés teljes szövege

Az Északamerikai Egyesült Államokkal, a Brit Birodalommal, Franciaországgal, Olaszországgal és Japánnal, továbbá Belgiummal, Kínával, Kubával, Görögországgal, Nikaraguával, Panamával, Lengyelországgal, Portugáliával, Romániával, a Szerb-Horvát-Szlovén Állammal, Sziámmal és Cseh-Szlovákországgal 1920. évi június hó 4. napján a Trianonban kötött békeszerződés becikkelyezéséről 1. § Tekintettel a kényszerhelyzetre, mely Magyarországra nézve a világháború szerencsétlen kimenetele folytán előállott és amely annak idején a m. kir. kormánynak a békeszerződés aláirására vonatkozó elhatározásánál is döntő súllyal bírt: az Északamerikai Egyesült Államokkal, a Brit Birodalommal, Franciaországgal, Olaszországgal és Japánnal, továbbá Belgiummal, Kínával, Kubával, Görögországgal, Nikaraguával, Panamával, Lengyelországgal, Portugáliával, Romániával, a Szerb-Horvát-Szlovén Állammal, Sziámmal és Cseh-Szlovákországgal 1920. évi június hó 4. napján a Trianonban kötött békeszerződés a hozzátartozó térképpel és a békeszerződés egyes rendelkezéseinek függelékeivel, valamint a békeszerződés kiegészítéséül ugyancsak 1920. évi június hó 1. napján kelt jegyzőkönyvvel és nyilatkozattal együtt a magyar állam törvényei közé iktattatik...

A vérszerződés

A vérszerződés

Álmos-ágbeli őseink már a 862-es hadjárat alkalmával szemet vethettek Pannónia jó legelőire, erdőségeire, szántóföldjeire. Bizonyára élt még bennük a tudat, hogy néhány évszázaddal korábban e vidék is legendás ősük, Atilla birodalmához tartozott. Találtak a Kárpát-medencében rokon népeket is, mint például az avarokat, székelyeket, jászokat, akik örömmel fogadták volna jöttüket. Erdélyt, a Tiszántúlt és a Duna-Tisza közének déli részét ebben az időben a kemény, harcias bolgárok uralták, Dunántúl pedig a frank császár tartománya volt. Álmos nagyfejedelem tisztában volt azzal, hogy az idegenek által uralt területek felszabadításához, és a rokon népek egyesítéséhez komoly katonai erőre és szervezésre van szükség. A terv megvalósításához nem tartotta elégségesnek a szabír nemzetek katonai erejét, ezért az onugor nemzetek beszervezését vette tervbe. A Nyék nemzettel már korábban szövetségbe kerültek Álmos vagy Árpád házassága révén. A Kér, Keszi és a csonka Kürt nemzet horkái is előnyösnek látták a szövetkezést, ezért ők is csatlakoztak. A szittya-hun fajtájú népeknél az ilyen szövetkezést vérszerződéssel...

Árpád házi királyok

Árpád házi királyok

Első királyunk(István) uralkodása fontos mérföldkő művelődésünk történetében is. A szakítás a pogány hitvilággal, a kereszténység felvétele, hatalmas fordulatot hozott népünk gondolkodásában A megtelepülés, a földművelésre szoktatás, a városok, a vásárhelyek kialakulása, az ipar fejlődése, a munkamegosztás kezdetei az ipar és a mezőgazdaság közt, a pénz szerepének fokozódása hozzájárult az anyagi és a szellemi kultúra fejlődéséhez, a tömegek tudatának változásához, a feudális társadalmi rend megszilárdulásához. A gazdasági és politikai fejlődés eredményeire épült, azt erősítette a kor szellemi kultúrája. A térítő papok a pogány rítusokat, hiedelmeket a kereszténységre nézve veszedelmesnek ítélték, amiért nemcsak a táltosokkal, varázslókkal szemben léptek fel, hanem az ősi vallás kultuszhelyeit, bálványait is igyekeztek megsemmisíteni. Az új építészetben a templomok domináltak. István II. törvénykönyve úgy intézkedett, hogy minden tíz falu építsen egy templomot, papról és könyvekről a püspök gondoskodjék, felszerelést a király ad. Mivel a kereszténység a keleti és a nyugati egyház felől is terjedt, egyaránt épültek centrális alaprajzú bizánci templomok, illetve latin stílusú fa, majd kőtemplomok, kápolnák. A kegyszerek előállításához ötvösmunkára volt szükség, a miseruhák készítésére varró-himzőhelyek alakultak...

Árpád-házi királyok fényes nemzetsége

Árpád-házi királyok fényes nemzetsége

Koppány vezér vallásáról nem sokat tudunk, ezért illő megvizsgálnunk mit tudhatunk meg erről. Ez nem jelenti azt, hogy nem maradt ránk elég olyan adat, melyről vallására következtethetnénk. Hogy erről a vallásról mégis keveset tudunk, az azért van, mert néhány évszázada a történelemtudósok így eszelték ki, éppen azért, hogy a fölösleges gondolkodástól megkíméljék a hallgatókat. Bármily különös is Koppány vezérről sokkal többet lehet tudni, mint azt az első pillanatban gondolnánk. Annál többet, hogy ez a vallás egy szkíta ősvallás, melynek határozottan keresztény vonulata van.Vizsgáljuk meg a Turul nemzetség irányából, milyen vallással rendelkeztek a nemzetség tagjai. Először a nevekre kell figyelnünk, mert az Árpád-kori fejedelem nevek beszédesek. Árpád fia Tarhos, az ő fia Tevel, Tevel fia Tormás, Tormás fia Tar-Zerind. A nevek felsorolásából érzékelhető, hogy mögöttük egy jól kimutatható út húzódik meg. Mindegyik névben ott találjuk a Tor vagy Tar gyököt. Ez azt jelenti, hogy a Turul nemzetség vallásának útján jártak ezek a fejedelmek vagy vezérek...

Hirdetés
Árpád-kori történelem

Árpád-kori történelem

István halála után kijelölt örököse, Péter akadálytalanul foglalhatta el nagybátyja trónját. Péter király (1038-1041) intézkedései az István által megkezdett út folytatását ígérték: egyházakat alapított, törvényt és okleveleket adott ki, pénzt veretett, adót vetett ki. Mindezt azonban, ellentétben Istvánnal, a sajátos magyar viszonyokat figyelmen kívül hagyó türelmetlen erőszakossággal tette, s ezért csakhamar feloldhatatlan ellentétek alakultak ki a király és a magyar társadalom egésze között. Az egyháznagyok s a világi előkelők összeesküvést szőttek a zsarnoknak bélyegzett Péter ellen, s letaszították trónjáról. Péter családjával együtt III. Henrik német királyhoz menekült, tőle remélve támogatást a hatalom visszaszerzésére...

Az 1848-49-es magyar szabadságharc

Az 1848-49-es magyar szabadságharc

A párizsi forradalom híre 1848. március 1-én Pozsonyba érkezik. Kossuth március 3-án az alsótáblán beszédet mondott. Felirati javaslatában jobbágyfelszabadítást, önálló magyar kormányt, polgári reformokat, és alkotmányt követel a Habsburg Birodalom egészének. Ezt az alsótábla el is fogadta. Az udvar az országgyűlést fel akarja oszlatni, hogy időt nyerjen István nádort és helyetteseit Bécsbe küldik, hogy ne tudja senki összehívni a felsőtáblát. Kossuth ekkor a pesti radikálisokhoz fordult. Március 13-án Bécsben kitört a forradalom, ennek hírére március 14-én Kossuth 12 pontját a főrendek elfogadták. Kossuth 200 emberrel és 2 gőzhajóval Bécsbe utazik. A bécsi forradalom híre Pesten is meggyorsította az eseményeket. Március 14-én este a Pilvax kávéházban a 'márciusi ifjak' elhatározták, hogy követeléseiknek másnap tüntetéssel adnak nyomatékot. Másnap Pest utcáin húszezres tömeg vonult zuhogó esőben. A helytartótanács elfogadott minden követelést. A bécsi udvar rákényszerült, hogy a magyar országgyűlés határozatait V. Ferdinánddal jóváhagyassa. A törvényeket a király április 11-én ünnepélyes keretek között szentesítette. Megvalósult az örökváltság, a választójogot alacsony vagyoni határhoz kötötték, megszűnt a cenzúra. Batthány Lajos, az Ellenzéki Párt elnöke, kijelölt miniszterelnök április elejére megalapította kormányát...

Az 1848-49-es szabadságharc megtorlása

Az 1848-49-es szabadságharc megtorlása

A szabadságharc megtorlása a fegyverletétel előtt megkezdődött, kicsúcsosodása a vereség után következett be. Katonákon kívül politikusok és polgári személyek is áldozatul estek a megtorlásoknak. Haynau, a bresciai hiéna: A szabadságharc utáni megtorlások szinte egybeforrnak Julius Jacob von Haynau nevével, aki elődeivel ellentétben rögtön kinevezése után hozzálátott a leszámoláshoz. Jogilag az előző magyarországi császári és királyi fővezéreknek - Windisch-Gräztnek és Weldennek - is lehetőségük lett volna tisztek kivégzéséhez, ám ők a gyakorlatban csak kisebb vétségeknél alkalmazták az elrettentő halálos ítéletet. Ferenc József 1849. május 30-án nevezte ki Haynaut fővezérnek, ezzel kezdetét vette a tiszti kar és a politikai elit lefejezése. A szisztematikus megtorlás első jele egy honvédhadnagy és egy százados (Mednyánszky László és Gruber Fülöp) kivégzése volt, amely óriási felháborodást keltett, mivel az eddigi gyakorlat szerint hasonló esetben börtönbüntetés volt az ítélet. A nyár folyamán folytatódtak a megtorlások, számos tisztet felakasztottak, de kivégzés járt a forradalom mellet prédikáló papoknak, a fegyvert rejtegető polgároknak vagy a kormánybiztosi rendeletet kihirdető személyeknek is. Haynau az egész tiszti kart le akrta fejezni, ehhez lényegében szabad kezet kapott az uralkodótól...

Az 1848-as forradalom és szabadságharc előzménye

Az 1848-as forradalom és szabadságharc előzménye

Magyarország a török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc elbukása után erősen korlátozott, mégis meglévő önállóságot élvezve volt része a Habsburg Birodalomnak. Az 1723-ban elfogadott Pragmatica Sanctio törvényesen is rendezte a Habsburg uralkodó és a magyarországi rendek viszonyát. Az egyetlen komolyabb további előrelépést ezen a területen 1848-ig az 1791. évi X. törvénycikk jelentette, amely biztosította az ország jogi függetlenségét a birodalom többi tagállamával szemben. Az 1848-as tavaszi átalakulás programja majdnem két évtizedes előkészítő munka eredménye. Bár a reformkori országgyűléseken nagyon kevés valódi változtatást sikerült elérni, de lehetőséget teremtettek arra, hogy a reformszellemű liberális nemesség kidolgozza a saját programját. Megjelenhettek az országos nyilvánosság színpadán a leendő forradalom vezetői: Batthyány Lajos, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Széchenyi István, Szemere Bertalan, Eötvös József és mások. Az 1847 novemberében Pozsonyban összeült - később utolsónak bizonyult - rendi országgyűlésen a reformpárti erők által létrehozott Ellenzéki Kör és a fontolva haladókat tömörítő Konzervatív Párt lépett föl határozott programmal. Utóbbiak jelentős mértékben bírták a bécsi udvari körök támogatását is...

Az 1848/49 -es forradalom és szabadságharc

Az 1848/49 -es forradalom és szabadságharc

Gróf Széchenyi István (1791-1860) 1830 januárjában megjelent Hitel című munkája volt a szikra, mely ráébresztette a magyar reform mozgalom formálódó rétegét - mely Európában sajátos módon nem a polgárság, hanem a liberális köznemesség volt - hogy Magyarország és saját boldogulásuk érdekében - változásokra van szükség. Megszülettek az április törvények, ám az udvar és a magyar kormány közti végső szakításra 1848 augusztus 31-én mégis sor került, amikor a Bécsbe érkező Batthyány és Deák kérelmével ellentétesen, a császár elutasította a katonaállítási és pénzkibocsátási törvényjavaslatok szentesítését.

Az 1956-os forradalom és nemzetközi háttere

Az 1956-os forradalom és nemzetközi háttere

1953.03.05-én meghalt Sztálin és az addigi szovjet belső hatalmi egyensúly megbomlott. Ehhez nagyban hozzájárult Hruscsov személyisége is, mivel politizálásával hol jobb, hol rosszabb viszonyt alakított ki az Egyesült Államokkal és szövetségeseikkel. (Hruscsov hullámvasútja) Ennek hatása Európában is érzékelhető volt. Ausztriából 1955-ben kivonultak az oroszok, így Ausztria független állammá vált (Osztrák államszerződés). Ugyanebben az évben az NSZK NATO tagország lett (újra felfegyverzik), így ennek hatására (is) a szovjetek létrehozták a keleti blokkot tömörítő Varsói-szerződést, amellyel legalizálták a megszállt országokban való tartózkodásukat. 1954-ben Vietnámot demarkációs vonallal kettéosztották; északon kommunista, amíg délen Amerika-barát köztársaság jött létre. 1956-ban kitört a szuezi-válság (francia és izraeli csapatok támadták meg Egyiptomot) , Lengyelországon és Magyarországon, pedig a kommunista rendszert leváltani kívánó forradalmak robbantak ki. Az 1956-ban Magyarországon és Budapesten történt eseményeket a magyar nép nagy része forradalomként élte át. A forradalmat leverő intervenciós szovjet hadsereg ellen fegyveresen küzdő hazafiakat szabadságharcosokként tisztelték. A szovjet erők támogatásával hatalomra kerülő Kádár kormány forradalomként deklarálta az eseményeket, s csak 1989-ben hangzott el hivatalosan, hogy 1956-ban Magyarországon népfelkelés volt...

Az 1956-os forradalom és szabadságharc

Az 1956-os forradalom és szabadságharc

1953-ra a magyar gazdaságban súlyos zavarok léptek fel. A tervezett 50%-os emelkedés helyett a lakosság életszínvonala csökkent, a félelem és kiábrándulás légköre uralkodott el az országban. Meghalt Sztálin, ezek után a szovjet vezetés helyreállította diplomáciai kapcsolatait, belpolitikai enyhülést következett be. A kommunista rendszer stabilitása és a szovjet tábor meg­tartása bizonyos korrekciókat igényelt. 1953 júniusában ezért hívták Moszkvába a Rákosi, Gerő, Nagy Imre és Hegedűs András vezette magyar pártdelegációt, s ed­digi politikájuk felülvizsgálására szólították fel őket. Rákosi Mátyás elmozdítása a kormány éléről, Nagy Imre miniszterelnöki kinevezése. A kollektív vezetés visszaállítását ígérte, azonban nem került nyilvánosságra. Az új kormány alatt jelentős döntések születtek, az életszínvonal növelése érdekében módosították a beruházási terveket, emelték a munkások és alkalmazottak bérét, csökkentették több ezer fogyasztási cikk árát, eltörölték a kuláklistát, csökkentették a magángazdálkodók adóit, engedélyezték a téeszekből való kilépést. Közkegyelemben részesültek azok a politikai foglyok, akik két év­nél kevesebb börtönbüntetést kaptak, feloszlatták az internálótáborokat, s az ÁVH visszakerült a Belügyminisztérium irányítása alá. A pártve­zetésen belül kialakult két csoport, a Nagy Imre vezette reformerek és a Ráko­si-Gerő irányította sztálinisták...

Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseménykrónikája

Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseménykrónikája

50 évvel ezelőtt, 1956. október 23-án tört ki az 1956-os magyarországi forradalom és szabadságharc. A honlap az október 22. és november 4. közötti események legfontosabb történéseit mutatja be. 1956. október 22., hétfő - Budapesten a műegyetemi hallgatók a 22-én délután kezdődött, s az éjszakába nyúló nagygyűlésükön 16 pontban foglalják össze politikai követeléseiket. Követelik többek között, hogy a szovjet csapatokat vonják ki Magyarországról; Nagy Imre alakítson kormányt; az egyenrangúság és a be nem avatkozás elve alapján vizsgálják felül a magyar-szovjet kapcsolatokat; legyenek általános, titkos, többpárti választások; legyen teljes a vélemény- és szólásszabadság, s szabad a rádió. Elhatározzák, hogy 23-án délután Budapest utcáin tüntetést szerveznek, amelynek célja a lengyel nép iránti szolidaritás kinyilvánítása, és az, hogy követeléseik nagyobb súlyt kapjanak. 1956. október 23., kedd - A Szabad Nép 'Új tavaszi seregszemle' címmel vezércikkben üdvözli az ifjúság követeléseit. - Délelőtt az október 15. óta Belgrádban tárgyaló, Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi vezetőségének első titkára és Hegedűs András miniszterelnök vezette párt- és kormányküldöttség visszaérkezik Budapestre. Az MDP kibővített Politikai Bizottsága azonnal ülésezni kezd...

Tuti menü