Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Magyar történelem linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: Az 1956 - Csák [4. oldal]
részletek »

Magyar történelem képes leírás: Az 1956 - Csák [4. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: magyartortenelem.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 140 db
Az 1956-os forradalom és szabadságharc története

Az 1956-os forradalom és szabadságharc története

Az 1956-os forradalmat megelőző hét esztendő leggyűlöltebb kommunista diktátorának Rákosi Mátyásnak 1956 júliusában bekövetkezett bukása átmenetileg csillapította ugyan a lakosság elkeseredését, de mivel a helyére bűntársa Gerő Ernő került, a lakosság hangulata alig változott Magyarországon. Magyarországon azonban 1956 őszén az események nem a békés megoldás felé haladtak. 1956 október 16-án Szegeden párttól független ifjúsági szervezet alakult, a MEFESZ (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége)! Alig egy héttel később pedig 1956 október 22-én a budapesti műegyetemen 16 pontos követelés készült a legfontosabb követelésekről, mint a szovjet hadsereg kivonulása, Nagy Imre kormányfői kinevezése, többpárti szabad választások megtartása, szabadságjogok biztosítása, a magyar nemzeti szimbólumok szabad használata, Rákosi bíróság elé rendelése, és a bérek rendezése.

Az Árpád-ház kihalása

Az Árpád-ház kihalása

A legtöbb olyan könyvben, amely az Árpád-kor vagy az Árpád-ház történetével foglalkozik, szerepelnek Ákos nembéli István 1303. évi oklevelének szavai: 'Midőn pedig Magyarország felséges királya, András úr Isten kegyes hívására a földi dolgokból kivált, Szent István első magyar király nemzetségének, vérének, törzsökének atyai ágon sarjadt utolsó aranyágacskája meghalt. [...] Amikor hétszáz éve, 1301. január 14-én III. András király (1290-1301) meghalt, az Árpádok éppen háromszáz éve ültek a magyar trónon. Bár ezen időszak alatt a dinasztia tagjainak a koronáért vívott harcai éppen nem mentek ritkaságszámba, azt soha, senki nem kérdőjelezte meg, hogy a királynak a honfoglaló Árpádtól leszármazó uralkodócsalád férfitagjai közül kell kikerülnie. Érthető tehát a 'zavar' és 'megrendülés', ami az utolsó Árpád, III. András halálát követte. De vajon valóban III. András volt-e az Árpád-ház utolsó férfitagja, s valóban kihalt-e a dinasztia?

Az Árpád-ház kihalta és az interregnum

Az Árpád-ház kihalta és az interregnum

Nemzeti dynastiánk kormányzatának legfontosabb feladatai abban állottak, hogy Magyarország területi és nemzeti egységét megalapítsák és megszilárdítsák s a Kelet és Nyugat határán kijelöljék a nemzet politikai hivatását. Árpád véréből sarjadzott nagy királyaink erős, hatalmas állammá tették a magyar királyságot, melynek határain belül a magyar nemzet idegen befolyástól függetlenül, szabadon fejlődhetett és elsőrangu helyet küzdött ki magának Európai népei között. Állami életünk épületének biztos alapjai ma is azokon az eredményeken nyugosznak, a melyeket e korszak közel négyszázéves öntudatos munkássága hozott létre. De ez a fényes korszak IV. Béla halálával véget ér. Az Árpád-ház uralkodásának utolsó időszakában a fejlődést egyszerre hanyatlás váltja fel, s a bomlás jelei a királyi hatalmon mutatkoznak legerősebben: azon a szerven, mely a szó legteljesebb értelmében döntő szerepre volt hivatott a nemzet sorsának irányításánál...

Történelem magazin hírek
1956-os online adatbázist mutatott be az OSZK
1956-os online adatbázist mutatott be az... Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is. A forradalom...
Digitalizálták a szovjet táborokba hurcoltról szóló legnagyobb iratanyagot
Digitalizálták a szovjet táborokba... Digitalizálta a Szovjetunióba hurcolt magyarok legnagyobb egységes iratanyagát, a...
A középkori zarándokok is széthordhatták a leprát Európában
A középkori zarándokok is... A középkori zarándokok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a lepra Európa-szerte...
Az Árpád-ház uralkodói

Az Árpád-ház uralkodói

A Pallas Nagy Lexikona szerint: Magyarország első királya. Géza vezér és Sarolta fia; Esztergomban született 975 táján. 995-ben fényes kisérettel menvén Bajorországba, feleségül vette II. Henrik bajor hercegnek leányát, Gizellát két év mulva pedig a vezérek és a nép választásából, atyjának halála (997) után ő lett a nép vezére. Feladatául a nyugati értelemben vett állam szervezése és a kereszténység teljes meghonosítása jutott. Modern irányát ismerve s attól tartva, hogy még gyökeresebben újít, mint azt negyedszázados kormánya alatt Géza tehette, a Kopasz Zerind fia, Koppány kisérletet tett az ősi rend helyreállítására és Somogy vidékéről Veszprém tájára tört. A meglepett I. már a beköltözött német elemet is fölhasználta a védelemnél...

Az Árpád-házi királyok kora

Az Árpád-házi királyok kora

1077-1095: Szent László, magyar király uralkodása. Elfoglalta Horvátországot. Szigorú törvényekben védte a magántulajdont, a vándormozgalmakat pedig korlátozta, az egyházat erősítette . 1095-1116: Könyves Kálmán Árpád-házi uralkodó, biztosította Horvátországot, Dalmáciát behódoltatta. A törvényeken lazított, a magántulajdon védelme még mindig fontos volt. A kóborlásra az erőszakos letelepítést látta megoldásként. 1205-1235: II. András uralkodása. Hadjáratok, melyek pénzt emésztenek fel, a király kénytelen volt a bárók bandériumaira támaszkodni. Mértéktelenül adományozta a birtokokat. Növelte a regálék jövedelmét, a pénzrontáshoz nyúlt. Aranybulla. 1222: II. Andrást a bárók, a serviensek, várjobbágyok egy érdekeiket biztosító oklevél kiadására kényszerítették, ez az Aranybulla. A servienseknek adómentességet biztosít, bírói ítélet nélkül nem foghatók el; csak az ország védelmében kötelesek hadba állni. Fontos az ellenállási záradék...

Az első világháború és következményei

Az első világháború és következményei

A háborús vereség és a nemzetiségek önállósodási mozgalmai szétrobbantották az Osztrák-Magyar Monarchiát. Magyarországon 1918 októberében kitört az őszirózsás forradalom, amelynek élére a hamarosan miniszterelnökké kinevezett Károlyi Mihály gróf, a Függetlenségi Párt vezetője állt. Károlyiék szeme előtt egy modernizált polgári demokrácia eszménye lebegett, amely megoldja a Monarchiát feszítő etnikai és szociális feszültségeket. A nemes eszmék gyakorlati megvalósítása nem sikerült. November 3-án a Monarchia Padovában aláírta a fegyverszüneti szerződést, melynek értelmében a magyar hadseregnek jelentős terülteket kellett kiürítenie. Károlyiék tárgyalásokat kezdtek az elszakadni akaró nemzetiségekkel, de kudarcot vallottak. Októberben megalakult Csehszlovákia, december 1-én az erdélyi románok kimondták egyesülésüket a román királysággal. Délről francia és szerb erők lépték át a fegyverszüneti szerződésben meghatározott demarkációs vonalat, és magyar területeket szálltak meg. A kormány az előrenyomuló cseh és román egységekkel sem tudott szembeállítani érdemleges magyar haderőt. A belpolitikai helyzet sem alakult a kormány tervei szerint. A Habsburg IV. Károly király lemondását követően november 16-án kikiáltották a köztársaságot, amelynek ideiglenes elnöke 1919 januárjában Károlyi lett...

Az első világháború és következményei Magyarországon

Az első világháború és következményei Magyarországon

Ezen az oldalon az első világháború és következményei Magyarországon és a Trianon utáni ország élete témakörökben olvasható vázlat a történelem érettségi tételek közül. 1914.07.28.: A Monarchia hadat üzen Szerbiának, ezzel megkezdődik az első világháború. 1918.10.31.: Budapesten tüntetések kezdődnek (őszirózsás forradalom), melyek fegyveres összeütközésbe csapnak át, ez a lánchídi csata. Október 31-én Károlyi Mihályt kinevezik miniszterelnökké. 1918.11.03.: A Monarchia képviselői Padovában aláírják a feltétel nélküli kapitulációt. 1919.03.21.: Kikiáltják a Magyarországi Tanácsköztársaságot, a kormány a Forradalmi Kormányzótanács, tagjai a népbiztosok. Vezetője Garbai Sándor, de valójában Kun Béla irányít. 1919.08.01.: A sorozatos vereségek után, a románok már Budapestnél voltak, a Forradalmi Kormányzótanács lemond. A Tanácsköztársaság megbukik...

Az önálló Erdélyi Fejedelemség

Az önálló Erdélyi Fejedelemség

Az elmondottakból kitűnik, hogy attól fogva, hogy a magyarság 1100 esztendővel ezelőtt megtelepedett a Kárpát-medencében és Erdély részévé vált Szent István királyságának, Erdély népére hárult az ország békéjének, biztonságának, nyugalmának oltalma a kelet és délkelet felől érkező támadások ellenében. Tudatában voltak ennek eleink is, miként azt a 16. század végén élt jezsuita atya sorai bizonyítják: Erdélyt mindig Magyarország védőbástyájának tartották; a dicső emlékezetű Mátyás király így szokott beszélni róla: Magyar urak, szöges gonddal vigyázzatok Erdélyre, mert ha elvesztitek, elvész egész Magyarország, de ha megtartjátok, innen még az elvesztett Magyarországot is visszaszerezhetitek. Erdélynek ez a szerepe a mohácsi csatavesztést követően vált különösen időszerűvé. Minekutána a rendek két királyt választottak, majd pedig a török berendezkedése után az ország háromfelé szakadt, Erdély szerepe felértékelődött a magyar társadalom szemében. A nyugati részek egy idegen nagyhatalom, a Habsburgok uralma alá kerültek, az ország középső részén, a török hódoltságban, Konstantinápolyból küldött bégek és pasák kormányoztak, és az ott élők a szultánnak adóztak, miközben Erdély és a Tiszántúl - a török szultán védnöksége alatt ugyan - megmaradt Zápolya János választott király hatalmában. és ezen a területen élt tovább a magyar királyság...

Az őszirózsás forradalom

Az őszirózsás forradalom

1918. október 16-án, a képviselőházban Wekerle Sándor miniszterelnök bejelentette lemondását, valamint azt, hogy a Monarchia békét kér a wilsoni elvek alapján. Ezt követően Károlyi, az ellenzékvezére - immár sokadszor - kijelentette, hogy a háborút elvesztettük...

Hirdetés
Az őszirózsás forradalom - tétel

Az őszirózsás forradalom - tétel

A világháborúban 3.8 millióan vettek részt, ebből 600 ezren meghaltak, 700 ezren sebesültek meg és további 700 ezren estek hadifogságba. 1918. október 17. Tisza István bejelentette, hogy elvesztettük a háborút. 21-én széthullott a Monarchia. Felmerül a kérdés, hogy mi legyen az országgal. Az ellenzéki pártok megalapították a Magyar Nemzeti Tanácsot. Elnöke: Károlyi Mihály, tagjai: Jászi Oszkár,Garami Ernő, Kunfi Zsigmond. Október 26. - 12 pontos kiáltványt foglamazott meg Jászi Oszkár, programjukat közzétéve. Cél: általános, titkos választójog, földosztás, háború befejezése. Létrehoztak egy ellenkormányt, mire Wekerle lemondott...

Báthory István

Báthory István

Somlyai Báthory (Báthori) István (Somlyó, 1533. szeptember 27. - Grodnó, 1586. december 12.) erdélyi fejedelem (1571-1586), Lengyelország királya (1576-1586). 1533. szeptember 27-én Somlyón született Báthory István (1477-1534) - aki 1530-1534 között János király erdélyi vajdája volt - és Telegdi Katalin (1492-1547) fiaként. Az akkoriban Erdélyhez tartozó Partiumban családja birtokolta a somlyói mellett a szatmári és szinéri uradalmat is. Apja néhány hónappal születése után, 1534. március 17-én elhunyt, ezért Várdai Pál esztergomi érsek vállalta nevelését, majd az 1540-es években I. Ferdinánd bécsi udvarában apródoskodott. Humanista műveltséget szerzett, ám Padovában sosem tanult. Az ottani egyetemre unokaöccse, a későbbi Báthory Gábor fejedelem apja járt. A reformáció terjedése idején is megőrizte katolikus hitét. Hazatért az akkor éppen Habsburg-uralom alatt álló Erdélybe, majd az 1556-ban visszatért Izabella és János Zsigmond híve lett: a rendek nevében már ő köszöntötte, és kísérte Kolozsvárra a hazatérő királynét. 1559-ben megkapta Erdély legjelentősebb katonai pozícióját, a váradi kapitányságot.

Bocskai István (1557 - 1606)

Bocskai István (1557 - 1606)

Született Kolozsváron 1557 Nemes apród a bécsi udvarban. 1592. váradi kapitány és bihari főispán. Báthory Zsigmond fejedelemnek a Habsburg Rudolffal kötendő szövetséget tanácsolja. Fejedelmi követ, több ízben jár Prágában Rudolfnál. Báthoryt előbb lemondásra bírja, de később maga segíti vissza a fejedelmi székbe. 1599: Báthory András száműzi és megfosztja birtokaitól. Bocskai Prágában marad és Rudolf tanácsadója. Báthory András halála után javait visszakapta, Nagyváradon, majd Debrecenben telepedik meg. Básta zsarnoksága Erdélyben és Rudolf 1604-iki, önkényesen alkotott törvénycikke, melyben megtiltotta a vallásügyeknek országgyűlésen való tárgyalását, továbbá Belgiojoso kassai kapitány erőszakos föllépése vele és a protestánsokkal szemben, elidegenítik Rudolftól és a harc terére szólítják. 1604: Az alkotmány és a vallásszabadság megvédésére fegyverbe szólítja a nemzetet. Egész Erdély és Magyarország támogatja. Az erdélyi vármegyék és a székelyek Bocskait már 1605 febr. 21-én Nyárádszeredán, a magyarországi rendek pedig ápr. 20. Szerencsen Magyarország és Erdély fejedelmévé kiáltják ki. E méltóságában a török szultán Budára küldött athnámejával megerősíti, sőt királyi koronát is ajándékoz számára...

Bocskai István élete

Bocskai István élete

Kolozsvárott született, Mátyás szülőházával szemközti házban (egyes történészek szerint Kismarjában a Berettyó szigetén épült "árdombon"). A bécsi udvarban volt nemes apród, majd majd nemesi testőrifjú volt I. Miksa császár környezetében. 1583-84 között kincstartó, 1592-től váradi kapitány, bihari főispán, tanácsúr. Feleségül vette Varkocs Tamás özvegyét, Hagymássy Katát, s e házassággal hatalmas bihari birtokhoz jutott. 1595-től főgenerális. Báthori Zsigmond nagybátyja, eleinte a törökellenes párt vezéralakja, több ízben járt a fejedelem követeként Prágában Rudolfnál, jelentős szerepe volt, hogy Erdély a Királyi Magyarország oldalán bekapcsolódott a tizenötéves háborúba. 1596-ban, ura prágai útja idején, kormányzóként a szabadságukért fegyvert fogott közszékelyek mozgalmát tömeges kivégzésekkel verette le. Az egyesült császári-erdélyi hadak veresége (Mezőkeresztes, 1596. okt. 26-28.) után közreműködött Erdély és a Királyi Magyarország egyesítésében Rudolf császár uralma alatt, de még ebben az évben (1598) támogatta a lemondott Báthori Zsigmond visszatérését a fejedelmi trónra. Báthori Zsigmond harmadszori lemondása után BÁTHORI ANDRÁS fejedelem Bocskait hűtlenségért (Habsburg-pártiságért) perbe fogta, s elkoboztatta erdélyi birtokait. Bocskai Rudolf király prágai udvarában élt, majd 1602-tol bihari birtokaira vonult vissza...

Bocskai István erdélyi fejedelem

Bocskai István erdélyi fejedelem

Bocskai István nevét a legnagyobb magyar uralkodók között emlegetik, noha kevés ideig volt hatalmon. 1605 februárjában lett a háromfelé szakított, a török és a német-római birodalmak közötti senki földjévé, hadak felvonulási területévé alacsonyított Magyarország és Erdély fejedelme, majd 23 hónapi uralkodás után, 1606. december 29-én meghalt. Ez a rövid idő elég volt ahhoz, hogy jó irányba fordítsa és döntően meghatározza a következő évtizedek eseményeinek alakulását. Ennek az alig két évi uralkodásnak a megértéséhez ismernünk kell az előzményeket és Bocskai életrajzát. Bocskai István 1557. január 1-én született Kolozsváron, egy pénteki napon, ahol apja, Bocskai György, mint Ferdinánd király megbízottja tartózkodott, a Mátyás király szülőházával szemközti házban. Édesanyja, lekcsei Sulyok Krisztina, egy előkelő délvidéki családból származott. A Bocskai család birtokai Biharban terültek el, a birtokok központja Kismarja volt, a család nemesi előnevében is ennek a helységnek a nevét viselte. A kismarjai Bocskai család a XIV. században jelent meg a tekintélyes családok között. A családi legenda azt tartotta, hogy a család ősapját Miczbánnak hívták, akitől hat gyerek és azoktól ugyanannyi család származott...

Bocskai István és a hajdúk

Bocskai István és a hajdúk

A magyar társadalom a 16. század végén és a 17. század első éveiben válságos esztendőket élt meg. A 15 éves háború pusztításai tovább szegényítették a török pusztításai miatt már korábban is sokat szenvedett lakosságot. Rudolf császár és király intézkedései nem tompították, hanem mélyítették a válságot. A protestánsok üldözésével, templomaik elfoglalásával vallásában sértette meg magyarországi alattvalóinak többségét. A felségárulási perekkel - amelyek egyetlen célja a birtokelkobzás volt - a nagybirtokosok egy részét tette ellenfelévé, s idézett elő rettegést a többiek körében, 1600-ban kiadott rendeletével pedig, amellyel a háború kellős közepén elbocsátotta szolgálatából a katonáskodó hajdúkat, e számottevő társadalmi réteget fordította maga ellen. Az elégedetlenség a Bocskai István vezette szabadságharcban öltött testet, amelynek első mozzanataként egymásra talált a tiszántúli nagyúr és a békétlen hajdúk tömege. A hajdúság nem Bocskai István korában jelent meg a magyar történelemben, hanem már a 15. század második felében és a 16. század elején. Eredetileg a hajdúk marhapásztorok, olyan hajtók voltak, akik a dél-németországi, észak-itáliai vásárokra szánt magyarországi szarvasmarhákat terelték a külországi városokba. A marhapásztor hajdúk életmódjának első nagy válsága már a 15-16. század fordulóján bekövetkezett...

Budai Nagy Antal

Budai Nagy Antal

Budai Nagy Antal (? - 1437. december 10-14 k. Kolozsvár) erdélyi kisnemes, az 1437-es erdélyi parasztfelkelés vezére. A Kolozsvárnál az év végén az erdélyi nemesi seregek ellen vívott harcokban veszthette életét. Hogy elfogták és kivégezték volna, az teljesen valószínűtlen. Életrajza: Budai Nagy Antal Dióson élt (Kolozs vármegye). Családja az erdélyi Nagybuda (Bodonkút) helységről kapta a nevét. Katonaként részt vett a huszita háborúkban, Csehországban, ott ismerkedett meg először a huszitizmussal és az újfajta harcmodorral. Erdélyben a parasztokat egyre nagyobb adókkal sújtotta a főnemesség az 1430-as években. Különösen Zsigmond király pénzrontása váltott ki nagy felzúdulást és ellenségeskedést. Lépes György püspök ráadásul kiátkozta az egyházból azokat a parasztokat és kisnemeseket, akik nem voltak hajlandók neki dézsmát fizetni. A nemesek durva elnyomása miatt számos paraszt és nemes Husz János tanainak híve lett. A Bábolna-hegyen gyülekező parasztokhoz Nagy Antal is csatlakozott sok más kisnemessel együtt, akiket ugyancsak a magas dézsma sújtott. Nagy Antalt aztán a felkelők vezérükké választották. Miután a parasztok követeit Csáki László vajda megölette, Nagy Antal összegyűjtötte a magyar és román paraszthadakat...

Csák Máté

Csák Máté

Csák Máté, az Anjou-kor egyik leghatalmasabb oligarchája, *1260 körül. +1321. III. Endre uralmának zavaros korában, mint főlovászmester, 1297-ben mint nádor erőszakkal növelte vagyonát. A trónviszályok korában pártcserével családi összeköttetésekkel szerzett szövetségeseket külföldön is. Gentile bíboros a kékesi összejövetelen Károly iránt hűségfogadalomra bírta s C. képviseltette magát a híres 1308-végi pesti zsinaton, majd több országgyűlésen...

Tuti menü