Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Magyar történelem linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: Csák - Honfoglalásról [5. oldal]
részletek »

Magyar történelem képes leírás: Csák - Honfoglalásról [5. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: magyartortenelem.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 140 db
Csák Máté 1260-1321

Csák Máté 1260-1321

A XIV. század, melyet méltán nevezünk az Anjouk korának, a magyar történelem legfényesebb szakasza. Míg a nemzeti egység ereje, a király tekintélye, az ország terjedelme nagyot gyarapodott e korszakban, az alatt a nép jólétben, gazdagságban elégűlten élt, az ipar és kereskedés, a tudomány és művészet felvirágzott. Érthető, hogy Magyarországot archiregnumnak, Európa főországának kezdék nevezgetni, s a magyar király barátságát mindenünnen keresték. Pedig ezen, történelmünkben többször visszakerülő, gyors föllendülést közvetlenűl igen szomorú idő előzte meg. Ama, szinte rendessé vált szokás, hogy a fölserdűlt korona-örökös, mint ifjabb király az ország harmadrészében függetlenűl uralkodott, a bomlás csiráját fejtette ki, melynek a IV. Béla és V. István között ismételten kitört viszályok, a szerencsétlen Kún László uralkodása, III. Endrének szilárdságra már nem juthatott kormánya, az Árpádház kihalta után pedig a trónkövetelők és pártkirályok vetekedése hosszú évtizedeken át bő táplálékot nyújtott...

Csodaszarvas monda

Csodaszarvas monda

Történt egy napon, hogy vadászni indultak, és a pusztában egy szarvasünő bukkant fel előttük; az menekült előlük, ők pedig a meotisi mocsarak közé is követték. Ott azután teljesen eltűnt előlük, és bár sokáig keresték, sehogyan sem akadtak a nyomára. Bejárták a már említett mocsarakat és állataik legeltetésére alkalmasnak találták. Miután apjukhoz visszatérve megkapták tőle az engedélyt, minden holmijukkal a meotisi mocsarak közé mentek, hogy állataikat legeltetve ott lakjanak. A Meotis vidéke Perzsia földjével szomszédos; egyetlen gázlót kivéve mindenfelől tenger fogja körül, folyói nincsenek, de bővelkedik füves területekben, erdőkben, halakban, madarakban és vadakban; a be- és kijárás azonban nehézkes. A meotisi mocsarak közé mentek tehát, és öt évig el nem mozdultak onnan. Mikor a hatodik esztendőben kijöttek, a pusztaságban véletlenül a Bereka-fiak feleségeire és gyermekeire bukkantak, akik a férfiak nélkül sátoroztak, s éppen a kürt ünnepét ülték és zeneszóra táncot jártak. Jószágaikkal együtt gyorsan elragadták őket a Meotis ingoványaiba...

Dózsa György

Dózsa György

Híres temesváriakról szóló sorozatunk második alanya Dózsa György, aki bizonyos szempontból Tarzan inverze: míg Weissmüller János mindössze élete első hónapjait töltötte a Béga partján, addig a székely lovaskapitány (aki a magyar történelem első, de korántsem utolsó sült parasztja) csak földi pályafutása utolsó öt hetét. Dózsa szomorú véget ért karrierje - mint annyi minden a történelemben - egy sima kommunikációs és logisztikai problémával kezdődött: Bakócz Tamás bíboros, esztergomi érsek 1513-ban úgy jön haza a római konklávéról (ahol majdnem pápává választották), hogy magával hozza az újonc X. Leó utasítását a törökök elleni keresztes háború indítására. A templomokban 1514 tavaszán ki is hirdetik a felhívást, a parasztok meg elkezdenek gyülekezni, Pesttől Nagyváradon keresztül Kalocsáig: pár hét alatt százezerre rúg a számuk. Bakócz (aki Dózsát, a törökellenes harcokban már bizonyított székely kisnemest teszi meg fővezérnek) előzetesen egyeztetett ugyan az országtanáccsal, de a helyi földbirtokos nemesség nem örült a hírnek. Mivel a magyarok már akkor is imádtak betenni egymásnak, na meg a földeket is meg kell művelnie valakinek, egyre több vidéken visszatartják a jelentkezőket, illetve szétzavarják a már megalakult, és kaszával-kapával felfegyverzett keresztes (latinul: crux, innen a későbbi kuruc szó) parasztseregeket...

Történelem magazin hírek
1956-os online adatbázist mutatott be az OSZK
1956-os online adatbázist mutatott be az... Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is. A forradalom...
Digitalizálták a szovjet táborokba hurcoltról szóló legnagyobb iratanyagot
Digitalizálták a szovjet táborokba... Digitalizálta a Szovjetunióba hurcolt magyarok legnagyobb egységes iratanyagát, a...
A középkori zarándokok is széthordhatták a leprát Európában
A középkori zarándokok is... A középkori zarándokok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a lepra Európa-szerte...
Dózsa György élete

Dózsa György élete

(Dálnok, 1470 k. - 1514. július 20.) az 1514-es, parasztfelkelésbe torkollott keresztes hadjárat katonai vezetője. Dózsa György Dálnokon született, születéséről pontos dátum nem maradt fent, de a korabeli források alapján negyven éves lehetett halálának idején, ebből következtetünk, hogy az 1470-es évek körül született. Tévesen több korabeli forrás Székely Györgynek tünteti fel. Azonban minden kétséget kizáróan bizonyítja származását az az okirat, amelyet Barlabási Lénárt erdélyi alvajda és székely alispán írt 1507. július 17-én, amelyben latinul Dózsa Györgyöt Georgius Dosa Siculus de Makfalva in Sede Maros existente -ként jelöli meg. Eszerint Dózsa György a makfalvi Dósa-család az Örlöcz-nem Szovát ágán levő székely család tagja volt...

Dózsa György életrajza

Dózsa György életrajza

A középkori Magyarország legnagyobb parasztmozgalmának, az 1514. évi parasztháborúnak vezetője és hadvezére. Székely köznemesi származású volt, innen a másik neve: Székely György. Dálnokon született 1470 körül, 1514-ben halt meg a parasztháború utáni megtorlás következtében. A magyar népköltészetben Dózsa Györgyre és háborújára vonatkozó önálló dal vagy ballada nem maradt fenn. A kuruc szó azonban máig őrzi Dózsa György kereszteseinek emlékét (a latin crux,-is kereszt szóból), valamint néhány más kifejezés (földhözragadt szegény ember, sült paraszt), egy székely esküformula (Dózsa-hitre mondom). Emléke különösen szülőföldjén, a székelység körében eleven. Dálnokon, a régi Háromszék megyében ismerni vélik szülőháza helyét, maradványait, tudnak kincsérol is, amelyet itt rejtett el hatalmas rézüstökben. Roppant ereje a hagyomány szerint Toldi Miklóséhoz hasonlatos. Mint Toldi, Dózsa György is ennek köszönhette, hogy az udvarhoz került és lovagi címert kapott, ugyanis Nándorfehérváron szolgált lovaskapitányként, ahol párbajban megölt egy török vitézt, és ezzel a tettével elnyerte a király, II. Ulászló (ur. 1490-1516) rokonszenvét...

Dózsa György-féle parasztfelkelés

Dózsa György-féle parasztfelkelés

A Magyar parasztháború vagy Dózsa György-féle parasztfelkelés egy mindössze néhány hónapig tartó (1514. április - július), de annál véresebb megmozdulás volt Magyarország területén. A Bakócz Tamás esztergomi érsek által a törökök ellen összehívott paraszti keresztes sereg a háború beszüntetése és a korábbi kizsákmányolás miatt a saját nemessége ellen fordult. A felkelés vezére Dózsa György székely katona volt...

Életmód és társadalom a Honfoglalás idején

Életmód és társadalom a Honfoglalás idején

A magyar történettudomány a magyarság őstörténetén a Honfoglalás előtti egész időszakot érti. A történelemnek ezt a leghosszabb időszakát alig világítják meg írásos emlékek.895 nyarán történt a besenyő támadás.Simeon bolgár cár - aki átmenetileg békét kért a bizánciaktól-, ezt arra használta fel, hogy bosszút álljon az őt korábban megtámadó magyarokon. A besenyő támadás következtében az Etelközben maradt törzsek szó szerint bemenekültek a Kárpát-medencébe. Teljesen rendezetlenül, az erdélyi hágókon és főleg az Al-Duna mentén jutottak be Erdélybe. Ez utóbbinál támadtak Simeon csapatai, s a területért hatalmas küzdelem folyt, mely végül magyar győzelemmel zárult.A fő sereget a katonai segédnépek segítették a hadjáratokban. A sereg létszáma a legnagyobb hadjáratok esetén sem volt húszezernél nagyobb. A fejedelem sosem vett részt a hadjáratokban, csak a kisebb vezetők. A magyarok harcmodora különleges volt, főleg rajtaütésszerű támadások jellemezték, amelyek mégis alaposan megtervezett akciók voltak. Először kisebb egységekben pusztítottak, azután egyesítették csapataikat, a fő cél az ellenség fellázítása volt, mivel a nehézlovas seregek így legyőzhetők. A magyarok gyakran alkalmaztak cselt: a harcvonal középső részén menekülést színleltek, eközben a szélek a helyükön maradtak...

Előkészületek a Mohácsi csatára

Előkészületek a Mohácsi csatára

1521, az első oszmán támadás: Szülejmán trónra lépésének hírével követet küldött az alig tizenöt éves magyar királyhoz, II. Lajoshoz. A követ mellett azonban a trónváltozás alkalmából kitört ázsiai lázongásokról szóló hírek is megérkezetek Budára, így ott megpróbáltak kitérni az egyre keményebb békefeltételek elfogadása elől. Feltartóztatták a szultán küldöttét, s az európai hatalmakhoz fordultak segítségért. Mire azonban 1521-ben a segélykérő követek célba értek Szülejmán hada már úton volt Magyarországra. Ez volt az ifjú szultán első önálló hadjárata, s ez körülmény az a oszmán hadvezetés megosztottságával párosulva sok tétovázást és számos baklövést okozott, ám a magyarok szinte teljes tétlensége miatt a hadjárat végül mégis eredményesen zárult. Sikerült elfoglalni a déli magyar végvárvonal két kulcsfontosságú erősségét. Szabácsot és a híres Nándorfehérvárt (Belgrádot) is, így az oszmánok hídfőállásokhoz jutottak a legjelentősebb déli határfolyón, a Száván. Országunk most már nyitva áll a török előtt vízen és szárazon, és sohasem lehet boldog és nyugodt, amíg Szabács és Nándorfehérvár az ellenség kezén marad. - írta a pápának az új helyzetet összegezve II. Lajos. Arra azonban már szemernyi reménye sem lehetett a királynak, hogy saját erejéből szerezze vissza a két erősséget...

Erdély aranykora Bethlen Gábor fejedelemsége idején

Erdély aranykora Bethlen Gábor fejedelemsége idején

Bocskai István halála után az erdélyi rendek Rákóczi Zsigmondot választották meg fejedelemnek. Tőle, a kiváltságaik védelméért felkelt hajdúk segítségével a 18 éves Báthory Gábor szerezte meg a fejedelemséget. Báthory halála után az erdélyi rendek Bethlen Gábort (1613-1629) választották a fejedelmi székbe. Bethlen korának egyik legnagyobb politikusa volt. Minden eszközt felhasznált az ország egyesítésére. Felmérte azonban azt is, hogy a török még jelentős erőt képvisel, így vállalta a portától való függőséget. A Báthory Gábortól öröklött gazdasági káoszban erős kézzel és rövid idő alatt rendet teremtett. Az érdemtelenül szétosztott javak visszavételével jelentősen megnövelte birtokait. A nagyobb mennyiségben kivitelre kerülő cikkekre - higany, méz, viasz, marha - állami monopóliumot vezetett be. Gondja volt az ipar fejlesztésére is, külföldi mesterembereket telepített az országba. A felvidéki bányavárosokból az erdélyi bányaművelés színvonalának emelésére bányászokat hozatott...

Hirdetés
Erdély Bethlen Gábor idején

Erdély Bethlen Gábor idején

Erdély 1437-ben jött létre a Kápolnai unió következményeképp. Az ország három részre szakadásakor (1541. augusztus 29.) török vazallusállamként kapta meg Izabella királynő fiával, János Zsigmonddal, és Fráter Györggyel. Mivel Erdély törtök vazallusállam volt, ezért adót kellett fizetnie a Portának és nem folytathatott önálló külpolitikát. Viszont belpolitikai kérdésekben függetlenül dönthetett, és a rendek szabadon választhattak fejedelmet (jóvá kellett hagynia a töröknek, de ez csak formális volt). Éppen e miatt a viszonylagos függetlensége miatt Erdély jelentette a szabad országot. Fráter György az országot innen kiindulva akarta egyesíteni. Ezért kötötte meg Ferdinánddal 1541. decemberében a Gyalui egyezményt, miszerint a császár kiveri az országból a törököt, akkor övé az egész ország együtt. Éppen ezért lemondatta a királynét és fiát, és osztrák katonákat hívatott be. Viszont Casataldo generális nem tudta, hogy átvágja-e, vagy nem, és ezért 1551. december közepén meggyilkoltatta Alvinczi kastélyában. A török elleni harcok sikertelenek, viszont János Zsigmond halálakor (1571.) konszolidált állapotok vannak. 1572-től a Báthoryak kerülnek halatomra először István, majd mikor ő lengyel király lesz, akkor Kristóf, akinek halála után Zsigmond egy kormányzótanáccsal vezeti a fejedelemséget. Majd 1586-tól Báthory Zsigmond lesz a fejedelem, mikor István meghal...

Erdély története

Erdély története

1009 az Erdélyi püspökség alapításának feltételezett időpontja. 1146 II. Géza király (1141-1162), majd III. Béla Rajna- és Mosel-vidéki német és vallon telepeseket hív be a radnai-besztercei, a szebeni, újegyházi és nagysinki később székeknek nevezett térség benépesítésére. 1177 az első ismert okleveles adat a Fehér megyei ispánról. 1202 a dél-erdélyi koraközépkori egyházi építészetre döntő hatású cisztercita kolostor alapítása Kercen. 1179 II. Béla király francia nexusai révén Pontigny-ből francia cisztercita szerzeteseket a somogyi Egresen, ők alapítják 1202-ben "a fogarasi románok földjén" a kerci kolostort és építőműhelyt. 1211-ben királyi adománylevél az Acaronban (korábban Jeruzsálemben) működő Szűz Mária-ispotály keresztes lovagjainak adományozza a Kunország felé eső Borza (Barca) nevű, "puszta és lakatlan" földet, akik Koblenz-vidéki, a Rajna bal parti településeiről származó német telepesekkel alapítanak ott életet. 1222 a románság első ismert okleveles említése Erdélyben. II András király a Barcaságon letelepített német lovagoknak jog szerint lehetővé teszi, hogy a Szeben megyei Aknán (Vízaknán) kitermelt kősót a székelyek és a románok földjén (per terram Siculorum aut per terram Blacorum) vámmentesen szállíthassák...

Erdélyi parasztfelkelés

Erdélyi parasztfelkelés

Az erdélyi parasztfelkelés régibb formában erdélyi parasztháború, a románoknál răscoala de la Bobâlna (bábolnai felkelés) néven ismerik.1437 kora nyarán kiütött nagyszabású megmozdulás az erdélyi parasztság részéről, melyhez a helyi románság is csatlakozott. A felkelés Észak-Erdély majdnem teljes területét beborította. A harcok egészen az év végéig tartottak, de ténylegesen az ellenállásnak csak 1438 elején sikerült véget vetni Kolozsvár visszafoglalásával. A parasztfelkelők vezére a diósi kisnemes Budai Nagy Antal volt...

Felvilágosodás kora - érettségi tétel

Felvilágosodás kora - érettségi tétel

A XVI. Századi Angliában új eszmeáramlat jelent meg, a felvilágosodás. Ez a XVIII. Században elterjedt és kiteljesedett Franciaországban, majd az egész kontinensen. A felvilágosodás tehát a XVIII. Század meghatározó korszelleme, egy nyitott eszmerendszer volt. Nyitott volt, mert bizonyos kérdésekben viták voltak. A viták mellett azonban számos közös vonás is megfigyelhető. Meghatározó volt az empirizmus (tapasztalat), illetve a racionalizmus (ész). Az élet minden területét át kívánták vizsgálni a természeti törvények és a józan ész alapján (racionalizmus). Úgy vélték, hogy a világ leírható. A feudalizmussal szemben álltak, így annak meghatározó államformájával, az abszolutizmussal is. Helyette polgárosodást akartak. Vallási toleranciát akartak megvalósítani. Egyetértettek a szabadságjogok kiterjesztésében is (élethez, biztonsághoz, tulajdonhoz való jog, szólás szabadsága, vallásszabadság, választójog). A sok közös vonás mellett, mint már említettem voltak vitás kérdések is. Ilyen volt például az, hogy hogyan küzdjenek: óvatos lassú reformokkal, vagy radikális forradalmi változtatásokkal...

Felvilágosodás Magyarországon

Felvilágosodás Magyarországon

A felvilágosodás mint egyetemes, nemzetközi eszmerendszer Európa országaiban eléggé változatos képet mutat. E sokféleség fôleg azzal magyarázható, hogy más és más volt mindenütt a történelmi-társadalmi helyzet.Kelet-Európában - s így nálunk is, Magyarországon - a társadalmi megkésettség s a polgárosodás hiánya miatt az új eszmék csak viszonylag késôn, a 18. század harmadik harmadában s bizonyos mértékig átalakulva, új célkitűzéseket teremtve terjedtek el. Magyarországon mindenekelôtt a több évszázados gyarmati függés következtében nem volt számottevô polgárság, éppen ezért az új világszemlélet iránt elsôsorban néhány nagy műveltségű fôúri család és fôleg a közép- és kisnemesség értelmiségivé váló rétege lehetett fogékony. S mivel végeredményben az uralkodó osztály tagjai lettek nálunk 'felvilágosodottak', a nyugati polgárság forradalmi eszméi szükségszerűen át is alakultak: a felvilágosodás magyar hívei az új gondolatokból leginkább az elmaradottság leküzdését, a mindenáron való kulturális haladás elodázhatatlan igényét vették át, s a magyar nyelv 'pallérozásának', 'csinosításának', művelésének feladatát sürgették...

Gróf Széchenyi István

Gróf Széchenyi István

A 19. sz. húszas éveiben megindult reformmozgalom kezdeményezője, kiváló író és államférfi. Nagybirtokos arisztokrata család tagja, 1791. szept. 21-én született Bécsben. Apja Széchenyi Ferenc gróf, a Magyar Nemzeti Múzeum és Könyvtár alapítója, anyja, a Georgikont alapító Festetics György gróf leánya, Julianna volt. Hamar felébredt érdeklődése Magyarország gazdasági és kulturális élete iránt. A főúri családok tradícióit követve 1808-ban katona lett, részt vett az utolsó nemesi felkelésben (1809) és az azt követő napóleoni háborúkban. 1813. október 16-17. fiatal huszártisztként részt vett a 'népek csatájában'. 1815-17-ben beutazta Olaszországot, Franciaországot, Angliát, Görögországot, a kisázsiai partokat, hazatérve pedig Magyarországot és Erdélyt. Ekkor, 1821-ben kötött barátságot Wesselényi Miklóssal, s 1822-ben már vele tanulmányozta Dél-Németországot, Franciaországot, Angliát; 1825-ben újból bejárta Franciaországot és Olaszországot. Az utazásai során látottak és tapasztaltak arra ösztönözték, hogy hazája elmaradott állapotán segítsen, s erre megnyerje nagybirtokos osztálya tagjait, elsősorban az arisztokratákat. Már 1822-ben meghonosította angliai mintára Pesten a lóversenyeket, és 1825-ben létrehozta az Első Lótenyésztő Egyesületet...

Gróf Széchenyi István élete

Gróf Széchenyi István élete

Gróf Széchenyi István 1791-ben született Bécsben. Apja Gróf Széchényi Ferenc, édesanyja Festetich Júlianna grófnő. Középfokú iskoláit magánúton végezte, de nyilvánosan, magyar páterek előtt vizsgázott. Apja akarata szerint 17 éves korában már katona volt. Részt vett a Napóleon elleni háborúkban, ki is tűnt bátorságával és vakmerőségével. Rengeteget utazott, bejárta Törökországot, Kelet- és Nyugat-Európát. Utazásai közben döbbent rá hazája elmaradottságára. Megállapította, hogy történelmi neve súlyos kötelességgel is jár, ezért életcéljául nemzete sorsának előmozdítását tűzte ki. Hazatérve ő lett a reformgondolat kezdeményezője és legjelentősebb alakja. Szinte lehetetlen felsorolni mindazt, amit élete folyamán tett nemzetéért. Megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát, előmozdította a dunai és tiszai gőzhajózást, a Lánchíd megépítését, támogatta a vasúthálózat megépítését és az egyesült Budapest ötletét.Az 1848 áprilisában megalakuló Batthyány kormányban a közmunka-közlekedésügyi miniszteri tárcát kapta. Bécs és a független magyar kormány közötti feszültségeket azonban nem volt képes elviselni. Posztjáról lemondott, és 1848. szeptember 5-én a döblingi elmegyógyintézetbe került orvosa, Almási Balogh Pál tanácsára. Széchenyi Döblingben hamarosan visszanyerte szellemi alkotóerejét, és élénk érdeklődéssel kísérte a hazai és európai politikai eseményeket, viszonyokat...

Honfoglalásról általában

Honfoglalásról általában

A magyarok egy lépcsőben szállták meg a Kárpát-medencét, amely részben tudatos, részben pedig véletlenszerű események láncolata volt. Tudatos volt, hiszen a magyarok már korábban feltérképezték a területet, ugyanis már a honfoglalás előtt is indítottak kalandozó hadjáratot erre. Elsőként a 830-as években bolgár felkérésre Bizánc ellen vonultak. 862-ben Rastislav morva fejedelemmel szövetségben a keleti frankok ellen támadtak. Ezen hadjáratok során átkeltek a Kárpát-medencén, tehát megismerték a területet. Ezen kívül a honfoglalást megelőző évtizedben négyszer jártak a későbbi Magyarország területén. Ezeknek a látogatásoknak a célja a szövetségesi felkérésre folytatott háború mellett egyértelműen a terület feltérképezése volt. A honfoglaló törzsek 895 táján telepedtek meg a Kárpát-medence alföldi területein. Ekkoriban Szvatopluk morva fejedelem fiainak birodalma már széthullóban volt, ami megkönnyítette a dolgukat. 902-re a Kárpát-medence egész területét irányításuk alá vonták, bár az állataik miatt főként az Alföld, Mezőföld, Kisalföld, Csallóköz és Szerémség területein telepedtek le, ahol megfelelő minőségű legelők álltak rendelkezésre. Az itt lakó, főleg avar és szláv eredetű népek sem éltek túl sűrűn a vidéken és pár emberöltő alatt beolvadtak az új jövevények törzseibe...

Tuti menü