Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Magyar történelem linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: Hória - Károly [6. oldal]
részletek »

Magyar történelem képes leírás: Hória - Károly [6. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: magyartortenelem.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 140 db
Hória lázadása Erdélyben

Hória lázadása Erdélyben

Az oláhok magyargyűlöletének eredete. Habsburg-segítséggel. Míg napjainkban sokat hallunk a románok által szenvedett Horthy-rendszer kegyetlenkedéseiről, a romániai zsidóság és cigányság szenvedéseiről, az erdélyi magyarság iránti évszázados gyűlöletről mélyen hallgat a krónika. Idegenek betelepítése Erdélybe: A török hódoltságot követő időkben a Habsburgok a kipusztított területekre idegen nemzetiségű népeket telepítettek, akik szinte kivétel nélkül földművesek voltak, és rendszerint egy-egy magyar földesúr birtokán jobbágysorba süllyedtek. Ilyen körülmények között a jobbágysorsra jutott idegen jövevény a földesurában nemcsak a különleges jogokkal rendelkező, fölötte uralkodó nemesembert, hanem mindenekfelett a magyart is gyűlölte! Különösen lángolt a magyargyűlölet Erdélyben, ahol az oláhság nem sokat törődött azzal, hogy őseiket vagy éppen őket, menekültükben a török elől fogadta be az ország. Létszámuk (a nehéz jobbágysors ellenére!) egyre jobban gyarapodott és befogadóikat szinte az első perctől kezdve elvakultan gyűlölték.

Hunor és Magyar

Hunor és Magyar

Az Árpádházi fejedelmek és Királyok udvaraiban az írástudók, a táltosok mindennapos ismereteiben napi témának számított, Nimród két iker fiának, a története. Ez a későbbiekben több helyütt megénekelt, rege a csodaszarvasról mondában elevenedett meg. A régiek ezt tényként fogadták, mert ismerték ékes (ékírásos) eredetét, de ezek a kő, és agyagtáblákba rejtőző jelek a kereszténység felvétele után eretnek bizonyítékok voltak. Az egyház minden erejét bevetve kereste, kutatta, és megsemmisítette. Így az írásos emlékek csak morzsáiban, a nép nyelvén a magyar nyelvben, és regéinkben-mondáinkban maradhatott fenn. Itt-ott előfordul pár külföldi történetíró, aki foglalkozik a HUN és Magyar nép Attila korát megelőző történetével. Manapság már több kézzelfogható lelet is bizonyítja, de ezeket a mai magyar történészek, akik a politikától, és újabban a külföldi tőkétől függnek, igyekeznek figyelmen kívül hagyni. Szerencsére már egyre több, politikától mentes, igazi magyar, vagy magát annak valló, kutató vállalja fel a Hun és a Magyar nép diadalíves történelmét. Igen diadalíves, ez a történelem, a Hun és Magyar, több világbirodalmat megért, és vezetett, mid amennyit az Indoeurópai népek, beleértve a Római birodalmakat is együttesen magukénak mondhatnak...

Hunyadi János élete

Hunyadi János élete

Vajk havarelvi bojár és Morsinai (Morzsinay) Erzsébet elsőszülött fia, öccse ifj. Hunyadi János (Johan) volt. 1409-ben a család megkapja Luxemburgi Zsigmondtól Hunyadvárt és a körülötte fekvő uradalmakat, innen ered a család Hunyadi neve, bár akkoriban sok magyar még az Oláh családnevet használta megnevezésükre. Katonai pályafutását apródként kezdte, majd Stefan Lazarević szerb despota szolgálatában állt. 1427-tól Újlaki László, később Csupor Demeter csapataiban szolgál. 1430. Zsigmond király szolgálatába lép, idővel a királyi tanácsban is helyet kapott. A királyt elkíséri Rómába, Bázelbe, majd Csehországba. 1432-ben házasságot köt Horogszegi Szilágyi Erzsébettel. A házasságból két fiú, László (1433) és Mátyás (1443) született...

Történelem magazin hírek
1956-os online adatbázist mutatott be az OSZK
1956-os online adatbázist mutatott be az... Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is. A forradalom...
Digitalizálták a szovjet táborokba hurcoltról szóló legnagyobb iratanyagot
Digitalizálták a szovjet táborokba... Digitalizálta a Szovjetunióba hurcolt magyarok legnagyobb egységes iratanyagát, a...
A középkori zarándokok is széthordhatták a leprát Európában
A középkori zarándokok is... A középkori zarándokok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a lepra Európa-szerte...
Hunyadi János kormányzó (1446 - 1453)

Hunyadi János kormányzó (1446 - 1453)

Hunyadi János 1407 körül született Zimonyban a feltételezhetően kun származású Vajk havaselvi bojár és Morsinai (Morzsinay) Erzsébet elsőszülött fiaként. 1409-ben a család megkapta Luxemburgi Zsigmondtól Hunyadvárt és a körülötte fekvő uradalmakat, innen ered a család Hunyadi neve. Katonai pályafutását apródként kezdte, majd Lazarevics István szerb despota szolgálatában állt. 1427-től Újlaki László, később Csupor Demeter csapataiban szolgált. 1430-ban Luxemburgi Zsigmond király szolgálatába lépett, s idővel a királyi tanácsban is helyet kapott. A királyt elkísérte Rómába, Bázelbe, majd Csehországba. 1432-ben kötött házasságot Horogszegi Szilágyi Erzsébettel. A házasságból két fiú, László (1433) és Mátyás (1443) született. 1439-től szörényi bán, majd 1441-től erdélyi vajda és temesi bán lett. Habsburg Albert király halála után Jagelló Ulászló megválasztásáért harcolt. A lovagkirály bizalmasa lett, s uralma elején Újlaki Miklóssal együtt látta el a török határ védelmét. Az V. László és I. Ulászló hívei között zajló belháború 1440-ben kezdődött és gyakorlatilag csak Ulászló halálával ért véget. A belháború egyetlen jelentős csatáját 1441. január elején, Bátaszék mellett vívták, ahol a Hunyadi János vezette csapatok döntő győzelmet arattak Garai László serege felett. Ulászló hívei ezután kisebb ütközetekben fokozatosan szorították vissza a Habsburg-barát erőket...

Hunyadi Mátyás

Hunyadi Mátyás

Hunyadi Mátyás magyar király. (Kolozsvár, 1443. február 23. - Bécs, 1490. április 6.) Nevezik Corvin Mátyásnak, az igazságos Mátyás királynak, hivatalosan I. Mátyásnak, de a köznyelv egyszerűen, mint Mátyás király emlegeti. Neve latinul és németül Matthias Corvinus. Aláírásában a Mathias Rex (Mátyás király) tűnik fel. Magyarországon 1458. és 1490. között uralkodott. 1469-től cseh (ellen-)király, 1486-tól Ausztria hercege. A magyar hagyomány az egyik legnagyobb magyar királyként tartja számon, akinek emlékét sok népmese és monda is őrzi.Uralkodását 1458-tól kezdi meg, ami 1490-ben bekövetkezett haláláig tart. V. László király halála után Mátyás nagybátyja Szilágyi Mihály és a Hunyadi párt fegyveres erejének nyomására 1458. január 24-én királlyá választják a Duna jegén, ám Szilágyit öt évre kormányzóvá teszik. 1463-ban Mátyás megköti III. Frigyessel a bécsújhelyi megállapodást, melynek értelmében 80.000 aranyforint váltságdíj ellenében visszaszerzi Frigyestől a Szent Koronát, amellyel 1464. március 29-én Székesfehérváron meg is koronáztatja magát. Ezen kívül a török elleni harc közös célként jelenik meg az egyezségben, valamint ha Mátyás fiú utód nélkül halna meg, a magyar trónt Frigyes fia, Miksa örökli majd. Később a Habsburgoknak ez a kitétel szolgáltatta az első jogalapot hatalmi igényükhöz...

Hunyadi Mátyás (1458 - 1490)

Hunyadi Mátyás (1458 - 1490)

Hunyadi Mátyás Kolozsváron született 1443. február 23-án. Apja Hunyadi János kormányzó, a középkori Magyar Királyság kiemelkedő hadvezére, anyja pedig Szilágyi Erzsébet. 1458 és 1490 között I. Mátyás néven magyar király, 1469-től cseh (ellen)király, 1486-tól pedig Ausztria hercege volt. A Corvinus nevet Mátyás a család címeréről kapta, amely egy gyűrűt tartó hollót (latinul Corvus) ábrázolt. A Sziléziai Krónika szerint egy vadászat alatt levette gyűrűjét, s azt egy holló elragadta. Mátyás üldözte a madarat és visszaszerezte gyűrűjét, majd az esemény emlékezetére választotta a hollót címerállatául. Tudományosabb magyarázatként román források megemlítik, hogy Mátyás nagyapjának egy Holló Köve (román nyelven: Piatra Corbului) nevű birtoka volt. A híres legenda szerint, amikor a fiatal Mátyás Prága városában fogságban volt, édesanyja egy holló segítségével levelezett vele. (Ez a történet volt az oka annak is, hogy a Magyar Posta emblémája sokáig egy holló volt.) Mátyást hatéves koráig anyja és dajkája nevelte, majd tanítók felügyelete alá került. Hunyadi János nem lovagi műveltséget szánt a fiának, ezért előbb Szánoki Gergely lengyel humanista, később pedig Vitéz János vezette be a tudás birodalmába. Tanították egyház- és államjogra, művészetekre és latinra is; olvasmányait Vitéz János válogatta meg számára...

I. (Szent) István

I. (Szent) István

I. (Szent) István király (eredetileg Vajk, kb. 975., Esztergom - 1038. augusztus 15., Székesfehérvár vagy Esztergom-Szentkirály) az első keresztény magyar király, aki a Kárpát-medence magyar törzseit vagy fegyverrel, vagy békés úton hajtotta uralma alá, a lázadásokat pedig leverte. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből létrehozta az egész Kárpát-medencére kiterjedő keresztény magyar államot, és az ezer éves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Ő szervezte meg a magyar keresztény egyházat, nevéhez fűződik a tudományosság magyarországi kezdete is. Magyarországon minden év augusztus 20-án I. István király szentté avatásának napját ünnepeljük. Apja Géza fejedelem, anyja pedig az erdélyi Gyula vezér Sarolta (Sarolt) nevű, Konstantinápolyban keleti rítus szerint megkeresztelkedett leánya volt. Anyai nagybátyja Prokuj erdélyi vajda volt, aki István születése környékén költözött át a tiszántúli területeiről Erdélybe. István a 970 és 980 közötti időszakban születhetett. Születésekor a török eredetű pogány Vajk nevet kapta, mivel a mainzi érsek által a magyarok számára küldött térítő (Brúnó) püspök ekkortájt már nem tartózkodott a Kárpát-medencében. Ennek következtében a magyar fejedelmi trón örököse rövid ideig pogány maradt...

II. világháború

II. világháború

Ezt az oldalt azért hoztuk létre, hogy a többi II. világháborús portál mellett legyen egy olyan is, amelyen minél részletesebben foglalkozunk a világháborúval, az akkori haditechnika és hadszínterek bemutatásával. A világháború érdekes eseményeinek tárgyalása mellett kitérünk olyan hasznos harcászati eszközökre is, mint a kézifegyverek, harckocsik, repülők, hajók, önjáró lövegek, stb. Amellett, hogy fokozatosan bővülő tényanyagokkal és képekkel illusztrálva felelevenítjük a II. világháború eseményeit, arra is törekszünk, hogy annak kevésbé ismert, ritkábban emlegetett részleteiről is szó essen. Írásainkban igyekszünk a hozzáértők, de a témában kevésbé jártas olvasók érdeklődésére is számot tartó információkat közzé tenni. A legújabb információkért kattints a Friss hírek menüpontra, ahol számtalan érdekességről olvashatsz! Oldalunk történetét és szerkesztőit megtalálhatjátok a Szerkesztők menüpontban. Portálunk politikailag pártatlan, világnézetileg semleges és semmilyen kirekesztő, vagy szélsőséges nézetnek nem ad helyet. Ezektől kategórikusan elhatárolódunk. Reméljük honlapunk megnyeri tetszésedet, és máskor is visszatérsz! Véleményedet, észrevételeidet, ötleteidet várjuk a Fórumban, továbbá szívesen fogadjuk a világháborúval kapcsolatos, megosztani kívánt információidat és egyéb, oldalunkat érintő felvetéseidet a Kapcsolat menüpontban is. Jó böngészést kívánunk!

István király törvényei

István király törvényei

A kor jogrendszere: A korszakban a szokások, jogszokások a meghatározóak. Ezeket ma inkább erkölcsi normának, illemszabálynak nevezzük; akkoriban viszont a mindennapi élet minden területét ezek határozták meg. A koraközépkorban, az államok kialakulásával párhuzamosan, az uralkodó megpróbált ebbe a rendszerbe beleavatkozni. Ennek hátterében az állt, hogy némely normák az állam számára hasznosak voltak (pl.: a nemesi családok tagjai közötti házasságkötés) - ezeket támogatni akarták; ezzel szemben némely norma nem volt hasznos az állam számára (pl.: a bosszújog / talio-elv) - ezeket háttérbe akarták szorítani. A változás azonban nem egyik pillanatról a másikra következett be, fokozatos volt az átmenet a szokásjogi rendszerből a törvények által szabályozott rendszerbe. A magyarországi jogrendszer: István trónra kerülésekor Magyarországon is a szokásjog volt a meghatározó. Ami azonban jelentős különbség az István által alkotott törvények és a koraközépkori törvények között, az az, hogy István már kezdettől azt hangoztatta, hogy új törvényeket hoz (mindez köszönhető Géza politikájának is). Ezzel szemben a nyugat-európai uralkodók azt mondták, hogy csak a régi jó, de az idők során elromlott jogokat akarják megjavítani...

Hirdetés
Kádár János

Kádár János

Kádár János (eredetileg Csermanek János, Fiume, 1912. május 26. - Budapest, 1989. július 6.) kommunista politikus. 1948 és 1950 között belügyminiszter. 1952 és 1954 között egy koncepciós per miatt börtönbe zárták. Az 1956-os forradalom alatt részt vett Nagy Imre kormányában, de november 4-én átállt a szovjetekhez, akik a visszaállított kommunista diktatúra vezetőjévé tették. 1956 és 1988 között az MSZMP első titkáraként, később pedig főtitkáraként megkérdőjelezhetetlenül Magyarország első emberének számított. Kétszer volt miniszterelnök. Kádár a 20. századi magyar történelem egyik meghatározó alakja. Személye és a nevéhez köthető politika, a kádárizmus ma is éles viták tárgya Magyarországon. 2007. május 2-án sírját ismeretlenek megrongálták, felbontották, koponyáját és sok csontját elvitték. Felesége, Tamáska Mária hamvai szintén eltűntek a sírból. A megmaradt csontokat május 5-én hajnalban feltűnés nélkül újratemették a budapesti Fiumei úti temetőben. Kádár János 1912. május 26-án született a fiumei Santo Spirito kórházban, az anyakönyvbe - anyja neve után - még Czermanik János József néven jegyezték be. A könnyebb kiejtés miatt a család későbbi magyar nyelvű dokumentumaiban már a Csermanek név szerepelt...

Kádár János (1912-1989)

Kádár János (1912-1989)

Kádár János, sz. Csermanek János, (Fiume, 1912. május 26. - Budapest, 1989. július 6.), híres magyar írógép-műszerész. A kis Csermanek Jani Fiumében született. Már 3 éves korában itta a munkásosztály tanait Lenin, Marx, és Engels szájából. A fiumei kikötőben állt egy hadihajó, ezért a kis Jani 6 éves korában államosítani akarta. Kitűzte a birkavérrel saját maga által befestett piros zászlócskát, de erre a hajókapitány jól pofonvágta. Ami nem tántorította el céljától. Később írógép-műszerész végzettséget szerzett, bár az ujjai gyakran beragadtak a billentyűk közé. Úgy kb. az 50-es években csatlakozott a Magyar Komcsi Párthoz. A Rákosi-balklikkhez is, ők sokat szórakoztak az egerekkel. Haverkodott a tar törpével is. Aztán 1956-ban Nagy Imi bácsit beköpte a ruszkiknak. Ezután hipp-hopp, ő lett a kormányfő. Elindította a jóléti szocializmust az 1968-as gazdasági reformmal meg aki 'nincs ellenünk az velünk van' beszólással, ahol mindenki nagyon jól érezte magát. Persze a háromperhármas egyénektől is kellett óvakodni, ők ugyanis ha ellenállást láttak, a rebelliseket kényszermatekórákra vitték, ahol a háromperhármas tört értelmezését kellett megtanulniuk. Jani bácsi egyre kezdett öregedni. Gyakran beszélt összevissza mindenfélét. Abból a sármos, jóképű ifjúból, akiért minden lány rajongott, csúf, vén tata lett...

Kádár János - 1956

Kádár János - 1956

Fiuméban született, ahol anyja cselédként dolgozott. Fiát a Somogy megyei Kapolyra adta nevelőszülőkhöz. 1918-ban költöztek Budapestre. A polgári iskolát követően írógépműszerész-tanonc, majd -segéd lett. 17 évesen a Vasas Szakszervezet ifjúsági csoportjának tagja lett, 1931-ben belépett az illegális Kimsz-be és a KMP-be. Mozgalmi neve Barna János. Még abban az évben letartóztatták, de bizonyítékok hiányában szabadon engedték. 1932 tavaszától a Kimsz Északi Területi Bizottságának tagja, egy évvel később a Kimsz KB titkára lett...

Kádár János gonoszsága

Kádár János gonoszsága

A történészek szerint a vérben és gyilkosságban fogant Kádár-rezsim történetének megkerülhetetlen forrása az a hanganyag, amelyet a héten játszottak le a Nyílt Társadalom Intézet galériájában. A hatás egyébként drámai, a tankönyvízű feldolgozások helyett a hallgató átéli, hogy intelligens, hús-vér embereket gyilkoltattak meg Kádár János és társai. Az 52 órás felvétel a Legfelsőbb Bíróságtól 1990-ben a Magyar Országos Levéltárba került, ahol ma is megtalálható. A rögzített anyag meglepően jó minőségű, egy-egy néhány másodperces részlettől eltekintve folyamatosan követhető, érthető. Az eredeti felvételeket a Magyar Országos Levéltár megrendelésére az elmúlt év folyamán az Országos Széchényi Könyvtár közreműködésével digitalizálták. A levéltár hozzájárult ahhoz, hogy a digitalizált hanganyagot egyszeri alkalommal, a per évfordulóján lejátszhassák az OSA (Nyílt Társadalom Intézet) Archívum Centrális Galériájában rendezendő megemlékezés keretében. Ehhez az intézmény megkapta az összes egykori áldozat ma élő hozzátartozóinak a hozzájárulását. Az eredeti elgondolás szerint a perben rögzített hang- és képanyagokat a Kádár-rezsim a maga propagandacéljaira is fel kívánta használni. Szalai József ügyész vádbeszéde ezért rendkívül teátrális volt, látszott, illetve hallatszott, hogy a kamerának játszik...

Károly Róbert (1307 - 1342)

Károly Róbert (1307 - 1342)

Károly Róbert Nápolyban született Caroberto néven, 1288-ban, Anjou Martell Károly és Habsburg Klementia, Habsburg Rudolf német király leánya házasságából. Károly Róbert 1300-ban már mint ellenkirály lépett fel, s III. András halála után, 1301-ben Gergely érsek Esztergomban meg is koronázta. Hamarosan menekülni kényszerült, mivel a nemesek nagy része nem fogadta el, mivel Vencelnek, a cseh trónörökösnek ajánlották a koronát. 1303-ban, miután Károly Róbert híveket gyűjtött, majd német és osztrák segítséggel megostromolta a király székhelyét, Budát. 1307. október 10-én Károly Róbertet a rákosi országgyűlés királlyá választotta. Az új király hatalma még nagyon gyenge volt, az oligarchák nagy része ugyanis nem tett neki hűségesküt. 1309. június 15-én, Budán királlyá koronázta Tamás esztergomi érsek, de mivel a Szent Korona még mindig az erdélyi vajda kezében volt, csak alkalmi koronát használhatott, több hagyományt is megsértve. A királyt 1310. augusztus 20-án ismét megkoronázták, ezúttal minden előírást betartva: vagyis az esztergomi érsek tette a fejére Székesfehérváron a magyar Szent Koronát. Bár a főurak nagy része Károly mellé állt, az erősebbek ellenálltak. Csák Máté Németújvári Henrikkel együtt 1308-ban elismerte a királyt, de mint az ország legnagyobb és legerősebb birtokosai, saját területükön továbbra is királyként uralkodtak...

Károly Róbert élete

Károly Róbert élete

Gyöngyös a várossá alapításának 650. évfordulója alkalmából 1984-ben avatott szobrot Károly Róbertnek. A város a szobor átadásával méltó emléket állított annak az uralkodónak, aki 1334-ben városi rangra emelte őt. A Buda városával azonos jogokat és kiváltságokat élvező mezőváros a 2003/2004. tanévben, évszázadokkal később ismét emlékezetes történelmi pillanatot élhetett át: Károly Róbert Főskola néven egy régi hagyományokkal bíró, de alapjában véve új intézménnyel gazdagodott...

Károly Róbert uralkodása (1308-1342)

Károly Róbert uralkodása (1308-1342)

Károly Róbert harmadszori megkoronázása (1310) után hozzákezd az ország belső rendjének helyreállításához, hol diplomáciai úton nyeri meg a vele szembenálló tartományurakat, hol katonai erővel számol le velük. A legnagyobb ütközetet az 1312. június 15-én megvívott rozgonyi csata jelenti, amelyben a kassai polgárok segítségével legyőzi a Csák Máté által támogatott Amádé fiak seregeit. 1315-ben székhelyét Budáról Temesvárra helyezi át. 1316-1321 között leveri Kőszegi János és Borsa Kopasz seregeit, ill. megtöri Ákos István fiainak ellenállását is. Csák Mátéval nem tud leszámolni, a problémát csak Csák Máté 1321-ben bekövetkezett halála oldja meg. Végül 1322-1323 folyamán leszámol a Subicokkal és Babonicokkal, ill. 1323-ban a Németújváriakkal is, ezáltal végérvényesen megszilárdítva hatalmát (1323 nyarán visszahelyezi székhelyét Budára). Károly Róbertet nyugodtan nevezhetnénk akár újabb honalapítónak is, hiszen a feudális széttagoltság állapotában levő országból egységes gazdasági nagyhatalommá tette Magyarországot. A tartományurakkal való leszámolás után csak egyetlen komolyabb lázadással kell szembenéznie. Zách Felicián merényletet kísérel meg a királyi család ellen (1330), miután lányát, Zách Klárát elcsábította Kázmér herceg, Erzsébet királyné öccse, a későbbi Nagy Kázmér lengyel király (Zách Felicián személyében a főurak támadnak Károly Róbert ellen)...

Károly Róbert útja a királyi trónig

Károly Róbert útja a királyi trónig

Az Árpád-ház kihalása és az azt követő hatalmi harcok feszült helyzetet teremtett az országban. Hosszú évekbe telt mire új királyunk, az Anjou házból származó Károly Róbert politikai és gazdasági stabilitást teremtett, melynek köszönhetően országunk a kontinens egyik nagyhatalmává vált. A kiskirályok uralma: 1301. január 14-én meghalt III. András, az Árpád-ház utolsó férfi tagja. Sokakban azonban a halála és az uralkodóház kihalása okán tanúsított szomorúság csak látszólagos. Hosszú évtizedek óta ugyanis az ország területén élő főurak megerősödése volt jellemző, akik saját tartományokat alakítottak ki. Területeik növekedésével pedig mind nagyobb hatalomra tettek szert, amit már III. András is csak komoly erőfeszítések árán tudott kordában tartani. A király halála után már senkinek sem engedelmeskedtek, és úgy gondolták az új király személye főúri hatalmuk függvénye lehet. A kiskirályok növekvő hatalmának oka az volt, hogy királyaik hozzájuk fordultak, ha segítségre volt szükségük, s hűségüket gyakran birtokadományokkal jutalmazták. Éppen ezért a királyoknak nem állt érdekében a főurak egyre erősödő hatalmának megtörése, hiszen jelentős támaszai voltak uralkodásuknak. Ennek köszönhetően a királyi birtok már a 12-13. század fordulóján szétesett, saját területeiken pedig a tartományurak csaknem kizárólagos hatalommal bírtak...

Tuti menü