Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Magyar történelem linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: Kun - Magyarországi [7. oldal]
részletek »

Magyar történelem képes leírás: Kun - Magyarországi [7. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: magyartortenelem.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 140 db
Kun Béla

Kun Béla

Kerek, borotvált koponya; nagy, hegyes fülek; kiugró pontyszemek; kurta orr; roppant nagy ajak; széles szájnyílás; csaknem semmi áll; gyík-ábrázat: ez Kun Béla. Foglalkozásra nézve zsidó kishivatalnok, ravasz és konjunktúrázó, amilyen ezerszámra van Budapesten. A háború előtt zughírlapíró volt, kisebb lapoknál itt-ott apró tudósításokat szerkesztett., majd pedig hirtelen eltűnt a fővárosból. Vidéken, Kolozsvárott bukkan elő újból egy munkásbiztosító egylet pénztárosaként. Sikkasztás miatt azonban elvtársai elcsapták e bizalmi állásból, s feljelentették, éppen mikor a háború kitört.

Kun Béla - tanácsköztársaság

Kun Béla - tanácsköztársaság

Apja körjegyző volt, fia középiskoláit Zilahon kezdte, itt Ady Endre korrepetálta. Kolozsvárott érettségizett, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba 1902-ben lépett be, s 1904-ben változtatta nevét Kohnról Kunra. Egy ideig jogot hallgatott, majd nagyváradi, kolozsvári és budapesti lapoknál lett újságíró, 1907 júliusban félévi fogházra ítélték egy írásáért. 1908-tól a kolozsvári Munkásbiztosító Pénztár tisztviselője volt, s részt vett az erdélyi szociáldemokrata mozgalomban. A világháború elején behívták, 1916-ban orosz fogságba esett, a februári forradalom után Tomszkban belépett a szociáldemokrata, majd a bolsevik pártba. 1918. március 24-én vezetésével alakult meg az Oroszországi Kommunista Párt magyar csoportja. Kapcsolatba került Leninnel s más bolsevik vezetőkkel, a szocialista hadifoglyok nemzetközi szervezetének elnöke volt. Részt vett a moszkvai eszer-lázadás leverésében, harcolt a permi fronton. Tapasztalatait magyar viszonyokra Mit akarnak a kommunisták? című munkájában adaptálta, elemezve a tanácsrendszert s a permanens forradalmat. 1918. november 17-én hazatért, létrehozta a Vörös Újságot és november 24-én megalapította a Kommunisták Magyarországi Pártját, amely Központi Bizottságának elnöke lett...

Kun Béla élete

Kun Béla élete

Újságíró, politikus. 1902-ben, középiskolai tanulóként a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) tagja lett. 1905-1907 között Kolozsvárott, Nagyváradon és Budapesten újságíróként dolgozott, 1908-14-ben a kolozsvári munkásbiztosító pénztár tisztviselője volt. 1914-ben katonai szolgálatra hívták be, az orosz fronton harcolt és fogságba esett. 1917 áprilisában a tomszki hadifogolytáborban csatlakozott a bolsevik párthoz, szabadulása után megismerkedett a kommunista vezetőkkel, köztük Leninnel és Buharinnal. 1918 márciusától Moszkvában a Pravda munkatársa, a Kommunista Hadifoglyok Nemzetközi Szövetségének elnöke. 1918 novemberében Moszkvában Pór Ernővel, Szamuely Tiborral és másokkal együtt megalakította az oroszországi kommunista párt magyar csoportját. Miután a csoport a hazatérés mellett döntött, november közepén Budapestre érkezett, és megszervezte a Kommunisták Magyarországi Pártjának alakuló ülését. 1919. február 21-én több társával együtt illegális szervezkedés miatt letartóztatták, de a gyűjtőfogházból is tovább irányíthatta a pártot. Március 21-én szabadult, a Tanácsköztársaság külügyi népbiztosa lett, a valóságban ő volt a Forradalmi Kormányzótanács tényleges irányítója. A bukás után Ausztriába menekült, itt internálták, majd Szovjet-Oroszországba engedték...

Történelem magazin hírek
1956-os online adatbázist mutatott be az OSZK
1956-os online adatbázist mutatott be az... Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is. A forradalom...
Digitalizálták a szovjet táborokba hurcoltról szóló legnagyobb iratanyagot
Digitalizálták a szovjet táborokba... Digitalizálta a Szovjetunióba hurcolt magyarok legnagyobb egységes iratanyagát, a...
A középkori zarándokok is széthordhatták a leprát Európában
A középkori zarándokok is... A középkori zarándokok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a lepra Európa-szerte...
Kun Béla, a magyarok atyja

Kun Béla, a magyarok atyja

Valami van a levegőben. Kezdek össze-vissza álmodni mindenféle baromságot. Ez persze nem az én hibám, hiszen mit lát az ember ha belenéz az internetbe? Először is Őfelsége I. Levente apostoli magyar király kinevezte Dr. Semjén Zsoltot Magyarország miniszterelnökévé, végre rovásírásban is lehet Rejtő összest olvasni, Szegeden az Acapella fagyizóban Magyarok nyilai fagyit árulnak, egy vállalkozó kedvű úr megpróbálta megdönteni az egykeréken bringázás világrekordját és persze a nagy ideológiai kiútkeresés jegyében az MSZP főideológusa Trippon újra értelmezem az mszpben trianont' Norbert az újpesti MSZP elnöke végre szobrot kíván emelni az elszakított részek emlékére. Valószínű ez utóbbi lehetett az oka annak, hogy Kun Béláról álmodtam a hétvégén. Valami olyasmi volt benne, hogy valahol fizetnem kellett és Kun Béla arcképe volt minden bankjegyen, nem értettem az egészet, aztán valaki mondta, hogy Kun Béla valójában a magyarok atyja. Sajnos ekkor felkeltem, így az előzményeket nekem kell rekonstruálnom...

László Gyula elmélete a honfoglalásról

László Gyula elmélete a honfoglalásról

Ő a kettős honfoglalás mellett foglal állást, miszerint a magyarság két lépcsőben szállja meg a Kárpát medencét. Az első fázis 670. körül volt, a második fázis pedig a jól ismert IX. század végi bejövetel. Ezt az állítást a különböző krónikák és gesták leírásaival igazolja. Ezekben a leírásokban megjelennek a kettős bejövetellel kapcsolatos történetek. Például Anonymus Gesta Hungarorumában a honfoglalást úgy írja le, hogy először a hunok, jöttek be, akik a magyarok rokonai, majd utána a magyarok. Az orosz őskrónikában (Nestor krónika) is kettős magyar honfoglalásról írnak. Eszerint előbb a fekete, majd a fehér magyarok érkeztek a Kárpát-medencébe. Az itt leírt fekete magyarok valószínűleg az onugorok lehettek, akik a bolgár népcsoporthoz tartozhattak. Ám nem biztos, hogy ők a magyarok rokonai, mindenesetre valószínű, hogy a Hungária elnevezés az onugor szóból ered. A kettős honfoglalást régészeti bizonyítékokkal is alá lehet támasztani. A VII. század második felében változás következik be az avar díszítőművészetben. Megjelenik a griffes-indás díszítés, amely jellemző volt a honfoglaló magyarok díszítőművészetére is (ezt alátámasztja a Nagyszentmiklóson talált aranylelet, amely avar kori). Emellett a Szarvason talált avar tűtokon látható rovásírásnak van magyar olvasata is. Eszerint a magyarok és az avarok rokon népek voltak...

Lehel kürtje

Lehel kürtje

Lehel kürtje néven őriznek Jászberényben igen rég óta egy elefántcsontból való faragványt, mely Pulszky Ferenc szerint bizanci munka és a X-XI. sz.-ból származhatik. A mult század végéig csak jászkürt volt a neve; Lehel vezérrel nem hozta kapcsolatba senki, sőt a mölki benedekrendi apátságban mutogattak L. gyanánt egy nagy, otromba ökörszarvtülköt, mely alig több kétszáz évesnél (1816 óta a nemzeti muzeumban van). A jászberényi kürtöt először Molnár Ferenc jász-kun kapitánya mondta Lehelének 1788. megjelent füzetében s ő találta ki azt is, hogy a kürt akkor csorbult ki, mikor a vezér agyonütötte vele Konrád császárt. Molnár Ferenc e mende-mondája úgy meggyökeresedett a köztudatban, hogy ki sem lehet irtani; pedig Decsy Antal már 1814-ben tiltakozott ellene. Az igaz, hogy ő meg még furcsább találgatáshoz folyamodott; szerinte a kürt valami moabita istenség áldozó edénye volt és Bizancon át került Teodor császárné révén egy morvaországi keresztény templomba, onnan pedig a kunok dúlásakor Jászberénybe...

Lehel kürtje fogalommegatározás

Lehel kürtje fogalommegatározás

Lehel kürtje a kalandozások mondakörének eleme. Hősének neve régi kútfőinkben Lél, a Lehel névalak Bonfini nyomán lett általános. A monda szerint az augsburgi vesztett csata után a kürtös Lehel és társa, Bulcsu, a magyarok vezérei fogságba estek, s Konrád német császár halálra ítélte őket. Lehelnek utolsó kívánsága volt, hogy még egyszer megfújhassa kürtjét; a kezébe adott kürttel pedig agyonsújtotta a császárt: Te fogsz előttem menni és szolgám leszel a másvilágon. A monda kialakulásának alapja az a keleti nomád népeknél, a magyarokon kívül a mongolok, tatárok, de újabb adatok szerint valószínűleg a bolgárok, besenyők és más népek körében is elterjedt s Attila temetésének mondájában is jelentkező ősi hiedelem, hogy a harcban elpusztultak a másvilágon legyőzőik szolgái lesznek. Ez a hiedelem sem az Augsburgnál győztes Nagy Ottó császárral, a német-római birodalom megszerzőjével, sem pedig testvérével, a Lélt és Bulcsút Regensburgban kivégeztető Henrik herceggel szemben mondailag nem érvényesülhetett; annál kevésbé, mivel a keleti ősköltészeti hagyományok a hősök felmagasztalását követelték. Érvényesülnie kellett viszont a csata harmadik német vezéralakjával, Konrád herceggel szemben....

Lehel kürtjéről

Lehel kürtjéről

A jászberényi Jász Múzeumban őrzött, díszesen faragott Lehel kürtje 43 cm hosszú, elefántagyarból készült. Valószínűleg a 9. században készült, bizánci munka. Az évszázadokig ismeretlen helyen rejtőző, egykoron Jászkürtnek nevezett ereklye a 17-18. században még a jászberényi Nagytemplom falán függött, a 19. századtól a Városházán őrizték, 1874-ben bízták mai gazdájára. A kürt, melyet csak a 17. századtól kapcsoltak Lehel vezér közismert mondájához, ma is a Jászság és a jászok összetartozásának megtestesítője.

Magyar őstörténet!

Magyar őstörténet!

A magyar őstörténet olyan részét képezi történelmünknek, mely sajnos nem tekinthető teljes mértékben bizonyított és egyetlen elmélet mentén bemutatható egzakt tudományos leírásnak. Őstörténet időbeli, térbeli szakaszainak, a történések leírásának és első történelmi alakjaink titulusának, szerepének megfogalmazása mentén több elmélet alakult ki. Az egyes elméletek azon kevés forrásra támaszkodnak, melyek vándorlásunk során a környező írástudó népcsoportok hagytak maguk után.

Hirdetés
Magyar történelem oldala

Magyar történelem oldala

Rengetegen félnek a történelemtől, mint tantárgytól. Túl sok évszám, uralkodó, fontos ember neve és életrajza, csaták helyszínei, stb. Több mint 1100 éves történelmünk bővelkedett fordulatokban, felemelő pillanatokban, de sok katasztrófával is. E honlap megpróbálja (nem helyettesítve a könyveket, múzeumokat, várak látogatását) egy helyen röviden bemutatni történelmünket időrendben. Remélve azt, hogy mindenki aki olvassa megszereti hazánk lenyügöző elmúlt évezredét. Amiről még szeretne olvasni, többet tudni, de nem találja az oldalon, jelezze a fórumban, ezzel is segítve az oldal szerkesztését. Magyar történelem honlap szerkesztőség.

Magyarország a II. Világháborúban

Magyarország a II. Világháborúban

Teleki Pál miniszterelnök a háború kitörése után is a fegyveres semlegességre törekedett. 1939 nyarán közölte a tengelyhatalmakkal, hogy Mo. semmilyen formában nem vesz részt a lengyelek elleni háborúban. Szeptemberben megtiltotta, hogy az ország vasútvonalain a német hadsereg Lengyelországba szállíthasson hadianyagokat. A lengyel-magyar határszakaszt nem ellenőrizték a németek, s ez lehetővé tette, hogy lengyelek tízezrei meneküljenek hazánkba. 1940 nyarán a magyar hadsereg csapatösszevonásokat hajtott végre, hogy politikai nyomást gyakoroljon Romániára a revízió kérdésében. A németek jobbnak látták békésen rendezni a konfliktust. A német-olasz területi döntőbíróság 1940. augusztus 30-án kimondta az úgyneve-zett második bécsi döntést, amelynek értelmében 43 ezer km2 terület került vissza Mo.-hoz. Észak-Erdély és a Székelyföld. 1940 novemberében Mo. csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, decemberben viszont, hogy külpolitikai helyzetét, nyugati orientációját erősítse, örök barátsági szerződést kötött Jugoszláviával...

Magyarország a második világháborúban

Magyarország a második világháborúban

A második világháború kitörése után Magyarország a Teleki-korszak hivatalos politikája a fegyveres semlegesség volt: készenlétben állni, felfegyverezni, de lehetőleg kimaradni a fegyveres összecsapásokból. A német-lengyel háborúban a közvélemény a lengyelek oldalára állt, s a kormányzat is vállalta a német rosszallást, amikor befogadta a lengyel menekülteket. 1940-ben nyarán azonban új helyzet állt elő a németek nyugat-európai háborús sikerével. 1940 augusztusában, a Romániának benyújtott szovjet ultimátum idején a magyar vezetés megpróbálta visszaszerezni Erdélyt. Németország ellenezte az akciót. Az 1940. augusztus 30-án meghozott bécsi döntés felosztotta Erdélyt: az északi rész és Székelyföld Magyarországhoz került. A döntés nyomán Magyarország minden korábbinál jobban elkötelezte magát Németország mellett. 1940. november 20-án az ország csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, s belpolitikájában is engedett a német nyomásnak (szabadon engedték Szálasit). Veszélyes volt viszont, hogy a hadsereg vezérkara is politizálni kezdett. Teleki igyekezett a déli szomszédokkal jó viszonyt kialakítani (1940. december 12. Belgrád: magyar-jugoszláv örökbarátsági szerződés), amit Hitler sem ellenzett, de kikötötte, hogy Jugoszlávia megtámadásakor számít a magyarokra...

Magyarország a második világháborúban (1932-45)

Magyarország a második világháborúban (1932-45)

Gömbös Gyula kinevezésével megtört a régi típusú konzervatív-liberális felfogású, és arisztokrata származású miniszterelnökök sora (gr Bethlen istván, gr Károlyi Gyula), és egyértelmű jobbratolódás következett a kormánypolitikában. Gömbös belpolitikájában a nyílt tekintélyuralmon alapuló egypártrendszer megteremtésére, a parlamentáris rendszer helyett rendeleti kormányzásra törekedett, aminek érdekében átalakította a kormánypártot (Egységes Párt helyett Nemzeti Egység Pártja) igyekezve tömegpárttá szervezni; Bethlen emberei helyett saját elvbarátait ültette a kormányba, és kísérletet tett az olasz típusú korporatív munkakamarák létrehozására (95 pontos Nemzeti Munkaterv).

Magyarország a vegyes házi királyok uralkodása idején

Magyarország a vegyes házi királyok uralkodása idején

Rozgony: (szlovákul Rozhanovce) falu Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. 2001-ben 2062 lakosából 1998 szlovák volt. 1270-ben Ruzgun néven említik először, a Rozgonyi család ősi fészke. 1312. július 15-én határában verte le Károly Róbert Csák Máté és az Amáde fiak egyesült seregét. Kiskirályok uralmi területei Magyarországon a 14. század elején. A 13. század közepén kezdődött Magyarországon az a folyamat, melynek eredményeképpen az ország területének nagy része néhány tartományúr - kiskirály, vagy oligarcha - hatalma alá került. A folyamat időben egybeesett - és a kölcsönhatások következtében annak részben oka, részben következménye volt - az országot több mint négyszáz éven át irányító Árpádok hatalmának hanyatlásával. Így, mikor III. Andrással az Árpád-ház kihalt, a feudális magyar állam fennállásának legsúlyosabb válságát élte át. A magyar trónra pályázók között egyetlen olyan jelölt sem volt, aki döntő támogatást tudhatott volna maga mögött. A végül királlyá koronázott Vencel, majd Ottó is kénytelen volt elhagyni az országot...

Magyarország az első világháborúban

Magyarország az első világháborúban

Az 1867-es kiegyezés nyomán létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia. Ez a több mint hatszázezer négyzetkilométer területű, mintegy harmincöt millió lakossal rendelkező birodalom lélekszám szerint Európa harmadik (Oroszország és Németország után), területét figyelembe véve második nagyhatalma (Oroszország után), mely egymilliós hadsereget tudott ugyan kiállítani, de belső viszonyait tekintve elmaradt európai versenytársaitól. A Monarchiában több mint tizenkét nyelvet beszéltek, s a birodalom nemzetiségi mozgalmai a századfordulótól kezdve egyre határozottabban vetették fel az önálló nemzetállami fejlődés lehetőségét. A nagy, egységesen szervezett, védővámokkal támogatott belső piac ugyan számottevő gazdasági fejlődést tett lehetővé, a Monarchia ipari és gazdasági teljesítménye azonban leginkább a technikai-technológiai fejlettséget, a produktivitást, valamint a belső tőkeerőt tekintve elmaradt az európai élvonaltól. Mindezek a belső korlátok bizonyos mértékig a külpolitikában is éreztették hatásukat. A birodalom külpolitikájának főbb irányait az 1879 októberében a Német Császársággal megkötött kettős szövetség szabta meg, amely egyrészt több mint negyven éven át tartó szoros szövetségi viszonyt eredményezett, másrészt azonban többnyire alárendelte a Monarchia érdekeit Németország világpolitikai és még inkább európai céljainak...

Magyarország története az 1. világháborúban

Magyarország története az 1. világháborúban

Az belső feszültségek növekedésével párhuzamosan az ország külpolitikai helyzete is fokozatosan romlott. 1904-ben létrejött a francia - angol entente cordiale, majd 1907-ben az angol - orosz szívélyes megállapodás, amelyről mind Németország, mind a Monarchia (Osztrák - Magyar) úgy vélte, hogy nem túl szilárd kapcsolat. A Hármas Szövetségnek mégis hatalmas erőkkel kellett szembenéznie.Ugyanakkor a Hármas Szövetség nem volt harmonikus. Magyarország sorsát meghatározó kérdés volt, hogy egyáltalán megmarad-e a Monarchia a német szövetség mellett. Egyes föltételezések szerint VII. Edward angol király 1908. augusztus 12-én Ferenc Józsefnél tett látogatása során felvetette ezt a kérdést, bár hivatalos körök cáfolták. Ha a Monarchia szakít Németországgal, vagy teljesen elszigetelődik, vagy Oroszországgal kell szövetséget keresnie, de az utóbbiaknak semmilyen reális alapja nem volt. Oroszország csakis a Monarchia elpusztítása árán valósíthatta meg távlati terveit. A német szövetség tehát továbbra is szilárd alapja maradt a külpolitikának. (Annál is inkább, mert a megelőző harminc évben semmilyen stratégiai előkészület nem történt egy esetleges német támadás elhárítására. A Monarchia védtelen volt Németországgal szemben)...

Magyarországi Tanácsköztársaság

Magyarországi Tanácsköztársaság

A Magyarországi Tanácsköztársaság Magyarország kommunista államformája volt 1919. március 21. és augusztus 1. között. Előzményei, kikiáltása: Az őszirózsás forradalom kormánya és Károlyi Mihály nem volt könnyű helyzetben 1919 márciusában. Egyfelől Damoklész kardjaként lebegett a fejük fölött az I. világháborúból vesztesként kikerült Magyarország békeszerződéseinek megkötése, mely nem sok jóval kecsegtetett. Másfelől az ország határait fenyegette nem csak a franciák béketerve, de Dél-Magyarország francia és szerb megszállása is. Nem utolsó sorban pedig a háborúból éppen csak kilábalt országban Károlyiék politikai támogatottsága sem volt stabil: az 1918-ban megalapított Kommunisták Magyarországi Pártja, és vezetőjük, Kun Béla szociális ígéretekkel állította maga mellé a nincstelen tömegeket. Március 20-án a kormány megkapta a békeszerződés döntésének dokumentumait (az átadó francia Vix alezredes neve alapján Vix-jegyzéknek nevezett iratot), mely a román csapatok előrenyomulását és egy dél-magyarországi semleges zóna kialakítását irányozta elő. A feltételeket elfogadhatatlannak ítélték, de világos, reális, kidolgozott tervről ennek elhárítására - nem tudunk. Ezért új kormány alakítását tervezték a kommunisták bevonásával. A szocialista kormány megalakítása érdekében tárgyalásokat kezdtek a kommunistákkal a szociáldemokrata és kommunista pártok egyesüléséről...

Tuti menü