Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Magyar történelem linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: Mi történt - Tatárjárás [8. oldal]
részletek »

Magyar történelem képes leírás: Mi történt - Tatárjárás [8. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: magyartortenelem.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 140 db
Mi történt 1848 március 15.-én?

Mi történt 1848 március 15.-én?

Ezen a napon a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki. Történelmi előzmények: Az 1848 március 15.-én kitört forradalom és szabadságharc nem volt előzmény nélküli. Abban az időben a Magyar Királyság és az Osztrák Császárság együttesen alkotta az Osztrák- Magyar Monarchiát. Közös uralkodója volt a két országnak, aki a Habsburg-házból került ki. Bár volt magyar Országgyűlés, ennek nyelve először a latin, majd a német lett. A magyar rendek törekedtek az önállóságra, próbáltak engedményeket elérni az uralkodónál, kevés sikerrel. Egymásba értek a háborúk, amit a magyar társadalom minden rétege megszenvedett. Az uralkodók is érezték ennek a helyzetnek a visszáságait, ezért engedményeket tettek: Mária Terézia bevezette a Ratio Educationis-t, (az oktatás rendszere), ami egységesítette a középfokú oktatást, így minden 7-13 éves gyermeknek iskolába kellett járnia. II. József - akit a magyarok "kalapos királynak hívtak", mert nem koronáztatta magyar királlyá magát -, könnyített a jobbágyok helyzetén, csökkentette adóterheiket. 1789-ben kitört a francia forradalom, ennek eszméje hatással volt a magyar értelmiségre is, egyre erősebbé vált az uralkodó iránti gyűlölet. Ezt növelte, hogy a háborúk miatt II. József a magyar nemességet is meg akarta adóztatni...

Mohácsi csata (1526 augusztus 29.)

Mohácsi csata (1526 augusztus 29.)

A magyar udvar 1526-ban idejekorán értesült arról, hogy a szultán ismét Magyarország ellen készül. Már 1525 végén megtudhatták az ide menekült Bakics Pál szerb vajdától, hogy a szultán célja Buda megszerzése. Mások arról tudósítottak, hogy a törökök az országba vezető utakat figyelik, vizsgálják. A hírek hallatán a király parancsot ad a bánoknak, hogy készüljenek fel a védelemre. Ám most sem történt más, mint öt évvel azelőtt. Nem volt pénz. A telet az udvarnál töltő Tomori hiába kért pénzt, hiába figyelmeztetett, senki sem hederített rá. Kinevezték ugyan kincstartónak, ám az adott körülmények között ez puszta cím volt, semmi más. A csalódott, megkeseredett Tomori egy éjjel azután szinte menekülve hagyta el Budát. Visszatért csapataihoz, amelyek akkor már 11 hónapja nem kaptak zsoldot. Látván, hogy semmi sem történik az ország védelmében, a végvidéki parancsnokok márciusban beadták lemondásukat. Ám ahogy a védelem, úgy a lemondásuk sem érdekelt senkit. A magyar nemesség az április 24-re kitűzött rákosi országgyűlésre készült, ahol fontos dolgokról: személyes ügyekről, a főúri és a köznemesi párt közti viszályokról kellett dönteni...

Nagy Imre

Nagy Imre

Kaposváron született 1896-ban. 1912-ben azonban abbahagyta tanulmányait a kaposvári gimnáziumban, és 1914-ben géplakatos segédlevelet szerzett, s ezután iratkozott be a kaposvári felső kereskedelmi iskolába. 1915. májusában behívták katonának, az orosz frontra került és 1916. júliusában fogságba esett. 1918. júniusában szabadult és a Vörös Gárdában harcolva részt vett az oroszországi polgárháborúban a bolsevikok oldalán. 1920-ban belépett a bolsevik pártba, majd egy év múlva a bolsevik párt tagjaként tért haza pártmegbízatással. Egy kaposvári biztosítótársaság magántisztviselője lett, belépett az MSZDP-be és vezető tisztséget kapott a párt Somogy vármegyei szervezetében. Földreformot követelő tömegmozgalmat szervezett a parasztok között. 1925-ben kizárták az MSZDP-ből, így alapító tagja lett az illegális kommunista szervezetnek, a Magyarországi Szocialista Munkáspártnak. 1927. elején rövid időre letartóztatták (két hónapot töltött fogságban), szabadulását követően pedig Bécsbe emigrált, de illegálisan több alkalommal visszatért Magyarországra, amikor a párt 'Parasztok Lapja' című illegális újságját szerkesztette. 1930 elején küldöttként Moszkvába ment, a Kommunisták Magyarországi Pártja kongresszusára, ahol 1945-ig maradt. 1930-tól a Komintern Nemzetközi Agrárintézetének, 1937-től a szovjet központi statisztikai hivatal volt a munkatársa...

Történelem magazin hírek
1956-os online adatbázist mutatott be az OSZK
1956-os online adatbázist mutatott be az... Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is. A forradalom...
Digitalizálták a szovjet táborokba hurcoltról szóló legnagyobb iratanyagot
Digitalizálták a szovjet táborokba... Digitalizálta a Szovjetunióba hurcolt magyarok legnagyobb egységes iratanyagát, a...
A középkori zarándokok is széthordhatták a leprát Európában
A középkori zarándokok is... A középkori zarándokok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a lepra Európa-szerte...
Nagy Imre (1896-1958)

Nagy Imre (1896-1958)

Kaposváron született, református keresztségben, szülei nincstelen uradalmi cselédek voltak. A gimnázium (édesapja állásvesztése, pénztelenségük miatti) félbehagyása után géplakatos segédlevelet szerez, műhelyben és a földeken dolgozik. Később kereskedelmi iskolai tanulmányokat folytat, miközben ügyvédi irodában dolgozik, míg megkapja behívólevelét. Az I. világháborúban 1915-ben az olasz fronton harcol, megsebesül, felépülése után géppuskás tanfolyamot végez, őrvezető lesz, 1916-ban az orosz frontra vezénylik. Ismét megsebesül, hadifogságba kerül, 1918 nyaráig a szibériai berezovkai hadifogolytáborban raboskodik. 1919-ben 1 évig fizikai munkás a Bajkál-tó mellett, hajóépítő ács, kovács, favágó, majd a Vörös Hadseregben harcol a polgárháborúban. 1920-ban belép a magyar és az orosz kommunista pártba. 1921-ben térhet haza Kaposvárra, egy biztosítási cég alkalmazottja lesz, részt vesz a helyi Szociáldemokrata Párt és Szakszervezet munkájában. Megnősül, oltár előtt feleségül veszi Égető Máriát, egy helyi, neves szociáldemokrata család leányát, egy gyermekük születik. A pártból ellentétei miatt kizárják, alapító tagja lesz a Magyarországi Szocialista Munkáspártnak, többször letartóztatják, majd 1928-ban Bécsbe emigrál. 1928-29-ben a kommunista párt falusi osztályának vezetőjeként illegálisan dolgozik Budapesten, a Parasztok Lapját szerkeszti, parasztpártot szeretne alapítani...

Nagy Imre (politikus)

Nagy Imre (politikus)

Nagy Imre (Kaposvár, 1896. június 7. - Budapest, 1958. június 16.) magyar politikus, gazdaságpolitikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1953 és 1955 között a Minisztertanács, illetve az 1956-os forradalom miniszterelnöke. Családja: Szegényparaszti családból származott. Édesapja, Nagy József (1869-1925) uradalmi cseléd, vármegyei tisztiszolga, később postai szerelőmunkás volt; édesanyja, Szabó Rozália (1877-1969) mielőtt férjhez ment volna, a somogyi alispánnál, mint cselédlány szolgált. Nagy Imrének három fiatalabb lánytestvére volt - Mária, Terézia, Erzsébet - akik kiskorukban elhunytak. Felesége Égető Mária (1902-1978), akivel 1925. szeptember 28-án kötött házasságot. Egyetlen gyermekük Nagy Erzsébet (1927-2008), újságíró, szerkesztő, fordító, Vészi János felesége. Tanulmányai: Tanulmányait 4 elemi és 4 polgári osztályig végezte, mert 1912-ben saját elhatározásából elhagyta a kaposvári gimnáziumot, és géplakatos segédnek állt Losoncon. A segédi oklevelet 1914-ben szerezte meg, majd tanulmányait folytatandó beiratkozott a kaposvári felső kereskedelmi iskolába. Az iskolát már nem tudta elvégezni, mert 1915 májusában behívták katonának.

Nagy Imre életrajzi kronológiája

Nagy Imre életrajzi kronológiája

1896. június 7. Született Kaposváron. 1907-1912. Négy és fél osztályt végzett a Kaposvári Állami Főgimnáziumban, ahonnan 'gyenge előmenetel és szegénység miatt szülői kívánságára' kilépett 1912 februárjában. 1912-1914. Géplakatostanonc; segédlevelet szerzett. 1914-1915. Felsőkereskedelmi iskolai tanuló. 1915. május. Behívták katonának; géppuskásként harcolt és megsebesült az olasz fronton, felgyógyulása után Galíciába került. 1916. július. Sebesülten orosz hadifogságba esett. 1918-ig a berezovkai hadifogolytáborban (Kelet-Szibériában) van. 1918. március. Belépett a Vörös Gárdába, júniusban Szibéria Külföldi Munkásainak Kommunista (Szociáldemokrata) Pártjába. 1918 szeptember. Osztagát több hónapos harc után szétverték, ő maga a Cseh Légió fogságába került. Hamarosan megszökött és alkalmi munkákból élt a Bajkál-tó környékén. 1920-1921. Irkutszkban pártmunkás. 1920. május 10. Tagja lett az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Pártnak. 1921. május. Egyhónapos csekista kiképzés után hazatért Kaposvárra. 1922-27. Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság kaposvári fiókjánál tisztviselő. 1922-25. A kaposvári szociáldemokrata pártszervezet aktivistája, 1924-ben titkára. 1924. április. Az MSZDP XXII. kongresszusán küldöttként élesen bírálta az országos pártvezetőséget...

Nándorfehérvár ostroma

Nándorfehérvár ostroma

Amikor Mahomet török császár Görögországot leverte, úgy elbizakodott, hogy azt mondta: - Egy az isten az égben, egy fejedelem uralkodjék a földön! Így beszélt a császár, a török vajdák, basák és bégek pedig rátörtek a városokra meg a falvakra, égettek , romboltak, pusztítottak, és rabszíjra fűzték a parasztokat. Forrt, forrongott a gyűlölet a magyar népben, bosszúért kiáltottak az elpusztított falvak és városok, de az uraknak más gondjuk volt, nem törődtek a nép bajával. Egyedül Hunyadi János szíve keseredett el a nép üldözése miatt. Amikor meghallotta, hogy a török martalócok Erdély földjét pusztítják, felfegyverezte a népet, és szembeszállt a rablókkal. Tanyák határában, falvak közelében, városok körül folytak a harcok, s Hunyadi János mindenütt visszaszorította a törököt. Amikor Hunyadi csatáinak a hírét Izsák vajda meghallotta, mérhetetlenül felháborodott. Még hogy a dicső török csapatokat egy hitvány gyaur megtámadja s megveri! Ez a vajda, aki Szendrő várának kapitánya és egész Rácország birtokosa volt, nagy hadat gyűjtött, és a falvakat meg a városokat erősen raboltatta. Éppen Nándorfehérvár alá vonult, mert annak kapitánya Hunyadi János volt, s ott pusztított a legkegyetlenebbül...

Nándorfehérvár védelme

Nándorfehérvár védelme

1453-ban az oszmán törökök elfoglalták Bizáncot, a "városok királynőjét", ahol Kelet és Nyugat kultúrája, gazdagsága találkozott egymással, s amely az egyházszakadás ellenére is a kereszténység egyik legfontosabb védőbástyája volt. A Boszporusz partjára épült város nemcsak a gazdagsága miatt volt kívánatos zsákmány Allah katonáinak, hanem Ázsia és Európa közötti átjárót ellenőrző helyzete miatt is. Az egyre növekvő Török Birodalom ekkor már két földrészre terjesztette ki hatalmát, de a hódító hadjáratok idején örökös problémát jelentett a seregek összevonása a két földrészről. Bizánc a maga százezer lakójával az akkori világ legnagyobb városa volt, de ebben a hatalmas embertömegben csak 4790-en mutattak hajlandóságot a város fegyveres védelmére. Mintegy 3.000 itáliai zsoldos erősítette ezt a csapatot, közöttük Giovanni Giustiniani, akit Konstantin császár a védelem főparancsnokának nevezett ki. Velük szemben egy 150.000 fősre becsült, kiválóan képzett hadsereg állt, de a védők mégsem voltak esélytelenek, hiszen a város erős védművei már többször kudarcra ítélték a hódító seregeket. Természetesen a törökök is felkészültek az ostromra. Hadmérnököket és az ostromlásban jártas szakembereket toboroztak idegen országokból. Az Erdélyből származó Orbán mester irányításával pedig létrehozták az akkori világ leghatékonyabb ostromtüzérségét...

Őszirózsás forradalom

Őszirózsás forradalom

Az őszirózsás forradalom az I. világháború elhúzódása miatt elége­det­lenkedő katonák és civilek utcai tüntetésekkel, felvonulásokkal és sztráj­kok­kal kezdődött felkelése Budapesten és a nagyvárosokban 1918. október 28-a és 31-e között. Nevét a katonák sapkarózsájának helyére tűzött, a felkelés jelképévé vált őszirózsáról kapta. A történetírás az eseményeket polgári demokratikus forradalom elnevezéssel illeti. Előzményei közé tartozik a Magyar Nemzeti Tanács megalakulása október 23-án éjszaka. A Károlyi Mihály elnökleté­vel létrejött testület 12 pontos kiáltványa követelte a háború azonnali befe­je­zését, az ország teljes függetlenségének megteremtését, mélyreható demok­ratikus reformok bevezetését, valamint a nemzetiségekkel való megbékélést az ország területi integritásának sérelme nélkül. A tüntetők azonosultak a Nemzeti Tanács céljaival, és Károlyi miniszterelnökké történő kinevezését követelték...

Hirdetés
Őszirózsás forradalom tőrténete

Őszirózsás forradalom tőrténete

Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlásának idején a csehek, Horvát-Szlavónia népe, majd a délszlávok és ezt követőleg a lengyelek kiválása után Magyarországon 1918 október 31-én a végzet gróf Károlyi Mihályt sodorta az ország kormányrúdjához. A Károlyi Mihály félelmetes folyamatban jelentkező hadseregrombolásokat és szétzüllesztette a történelmi Magyarország súlyos próbák kiállására kényszerített beléletét, amely a kommunizmus számára kaput nyitó 'demokráciát' és az évezredes határokat feladó pacifizmust hozta magával. Az 'őszirózsás forradalom kitörésének idején, a közös és honvéd csapatok kivétel nélkül az ország határain kívül küzdöttek és a négyéves háború ellenére moráljuk még zömmel töretlen volt. A visszarendelt és itthon leszerelt csapatok nyomában törnek be az országba a békeszerződést megszegő román hadsereg részei, a balkáni és világháborúban kivérzett szerb csapatok és a Szovjetunióban megalakított cseh légió egységei. Feltartóztatásuk az ország határain, sem katonai sem politikai szempontból, nem jelentett volna nehézséget. A pádovai fegyverszüneti megállapodásban, melyet 1918 november 3-án kötöttek meg a Monarchia megbízottai Dias tábornokkal, az antant hatalmak legfőbb tanácsának megbízottjával, Magyarországnak a történelmi határai szolgálnak demarkációs vonalakul...

Regölés - Csodaszarvas

Regölés - Csodaszarvas

István napjától, december 26-tói újévig jártak a regősök. A regölés lényegében természetvarázsló köszöntés -, bőségvarázsló, párokat össze bűvőlő, adománygyűjtő célzatú szokás volt. A regölés a téli napforduló pogánykori ünnepének emléke. A karácsony táji népszokások egyik legértékesebb hagyománya, egyíke a legrejtelmesebb szokásainknak, melynek eredete, elemei, célzata - sok kutatás ellenére sem világos még előttünk. A regősök ősi, pogánygyökerű, varázserejű jókívánságokat mondtak a háziaknak. A szokás legfontosabb mozzanata ugyanis a jókívánságok kifejezése. Hiszen a regősök eredetileg nem közönséges köszöntők, hanem varázslók voltak, akiknek hatalmukban állt a szavakkal kifejezett jókívánságok valósággá idézése is. A "reg" szó hevületet jelent - a sámán extázisra, rejtekezésré utaló ki fejezés. A zajütésben és a "regö rejtem"-féle szavak ritmikus ismétlésében a finnugor sámánvarázslás csökevénye mutatható ki. Utal a szokásnak a téli napfordulat ősi primitív ünnepével való kapcsolatára is. Az Erdélyben és a Dunántúlon fennmaradt szokás fő részei: - bevezető - szarvas-ének (téli égbolt csillagképe) - gazda-ének (bőséget varázsol a gazdának) - összeregölés (leányt, legényt név szerint összeénekelve) - záradék (adományra felhívás vagy elvonulás)...

Shackallor : A felvilágosodás eszmerendszere

Shackallor : A felvilágosodás eszmerendszere

A csillagászat, a térképészet fejlődése nélkül nem bontakozhattak volna ki a nagy földrajzi felfedezések, ugyanakkor a nagy utazások is hozzájárultak ezen tudományok fellendüléséhez. 1543-ban jelent meg Kopernikusz (1473-1543) lengyel csillagász műve: Az égi pályák körforgásáról. Véleménye szerint világegyetem központja nem a Föld (geocentrikus világkép), hanem a Nap (heliocentrikus világkép). Elmélete roppant hatást gyakorolt a tudományra és a filozófiára a következő századokban. Egyrészt megdőlt az az általános nézet, hogy a Föld a teremtés központja. Kiderült, hogy bolygónk csak egy a sok közül, a világegyetem lényegesen nagyobb, mint azt korábban hitték. A régi tekintélyelvű nézetek egész rendszere megkérdőjeleződött, s teljes változást hozott az embernek a világegyetemről alkotott felfogásában. Kopernikusz elgondolásait a német Johannes Kepler (1571-1630) igazolta és továbbfejlesztette. A csillagász a bolygók pályájáról alkotott törvényt, s tökéletesítette a távcsövet...

Széchenyi István (1791-1860)

Széchenyi István (1791-1860)

A magánember Széchenyi alakját, arcát, öltözetét számos ábrázolás örökítette meg az utókor számára, képben és szóban egyaránt. A képek megőrizték a fiatal katonatisztet, a tekintélye és alkotóereje csúcsán álló férfit éppúgy, mint a döblingi remetét. Az ábrázolások többnyire a tekintélyelvű társadalom elvárásaival összhangban jelenítik meg a nagy vagyonú, tiszteletre méltó nevet viselő arisztokratát: díszmagyarban, karddal, kitüntetésekkel, az örökkévalóságnak szánt pózban. Fennmaradtak azonban olyan rajzok, karikatúrák és vízfestmények is, amelyek ehhez a méltóságteljes képhez képest disszonánsaknak tűnnek: egy feltűnő színű, mintájú vagy formájú ruhadarab, vagy a modern utcai ruha és a lovaglás együtt valami bizarrságot kölcsönöz némely ábrázolásának. Pedig a leírások szerint inkább ilyen ruházatban lehetett látni. Jobbára elegáns nyugati ruhát viselt, cilinderrel vagy széles karimájú kalappal, sétapálcával vagy esernyővel. Az öltözékével a nyugat-európai - mindenekelőtt az angol - arisztokrácia szellemi világához való tartozását hangsúlyozta, miként más szokásában (szivarozás, sportrajongás)...

Széchenyi István élete

Széchenyi István élete

Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. - Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, a legnagyobb magyar, közlekedési miniszter, eszméi, működése és hatása által a modern, az új Magyarország egyik megteremtője, polihisztor, közgazdász. Talán a magyar politika legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. Számos intézmény névadója. Édesapja gróf Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, édesanyja tolnai Festetics Julianna grófnő, aki gróf Festetics Pál lánya, aki első férje, Széchényi József 1775. november 20-án bekövetkezett halála után 1777. augusztus 17-én pápai engedéllyel annak testvéréhez, Ferenchez ment feleségül. A házasságukból öt gyermek született: három fiú és két lány, közülük István volt a legfiatalabb. Az ifjú Széchenyi gyermekkorát Nagycenken és Bécsben töltötte. Nevelését atyja irányelvei szerint Liebenberg (Lunkányi) János magántanító vállalta magára, egyes tantárgyak oktatását azonban külön szaktanárok végezték. Ezek között volt például Révai Miklós, a magyar nyelvészet egyetemi tanára, aki kiemelkedő rajzkészséggel is rendelkezett, az architektúrát tanította, egy Poupar nevű házi káplán pedig olasz és francia nyelvből adott órákat...

Szent István

Szent István

A magyar törzsek fejedelmei között Géza különleges hatalmi pozíciót vívott ki magának. Elsősorban politikai megfontolásokból nyugat felé fordult, és megnyitotta a kereszténységnek az ország kapuit. Ebben keresztény feleségének, az erdélyi Saroltának befolyása is érvényesült. Beengedte az országba Pilgrim passaui püspök követeit. A bajor papok egyike keresztelte meg őt, Mihály testvérét és 973-ban vagy 974-ben fiát, Vajkot, aki a keresztség vizében és lélekben történt szent újjászületésekor a passaui egyházmegye védőszentje után az István nevet kapta. Az országban azonban még túlsúlyban volt a pogányság, és a pogány elem keveredett a kereszténységgel. A királyi udvarban, Gézánál éppúgy, mint uralomra vágyó feleségénél, a keresztény gondolat kezdetben inkább dinasztikus és állami célokat szolgált, mintsem Krisztus szent ügyét. Géza, hogy a kereszténység felvételét és ezzel kapcsolatban a nyugati orientációt biztosítsa, s házának hatalmát megszilárdítsa, kizárta a trónöröklésből versenytársát, Koppányt, és termetre ugyan kicsiny, de jellemben, bátorságban és helytállásban messze kiemelkedő fiát, Istvánt jelölte utódjává. Prágából meghívta Adalbert püspököt, hogy a megtérést elmélyítse, és István további képzését előmozdítsa. Adalbert volt az is, aki a fejedelmi ifjút megbérmálta, és vallási szempontból előnyösen befolyásolta...

Szent István állam- és egyházszervező munkája

Szent István állam- és egyházszervező munkája

István két érsekséget alapított, az esztergomit és a kalocsait, továbbá nyolc püspöki egyházmegyét szervezett, központjaik Veszprémben, Pécsett, Győrött, Egerben, Vácott, Csanádon, Biharban és Gyulafehérváron voltak. A magyar egyház feje az esztergomi prímás-érsek lett. Az egyház jövedelme kettős eredetű volt: egyrészt a püspökségek hatalmas földadományokat kaptak a királytól, másrészt a tized (latin decima > dézsma) is az egyházat gyarapította, amelynek szedését István törvényben rendelte el. Az egyházszervezés együtt járt a hittérítő munka folytatásával, ami hosszú és nehéz folyamatnak bizonyult. A pogány magyarok csak zúgolódva hajlottak az új hitre, amely még terményük tizedét is megkövetelte. István törvényekben szabályozta a templomba járást, vasárnapra tette a vásárokat, amelyek helyét a templom mellett jelölte ki. A templomok mellett kolostorok is épültek, amelyek szintén hatalmas birtokadományokban részesültek. A leghíresebb kolostor a pannonhalmi bencés apátság volt, amelyet már Géza uralkodása idején elkezdtek építeni...

Tatárjárás (Dzsingisz kán és öröksége)

Tatárjárás (Dzsingisz kán és öröksége)

A tatárjárás 'Ebben az évben Magyarországot, amely háromszázötven éven át fennállt, elpusztította a tatárok hada.' Egy osztrák évkönyvíró ezt a megrendítő sort jegyezte be az 1241. esztendőhöz. A menekültek valóban félelmetes eseményekről adtak hírt. A királyi sereg katasztrofális vereséget szenvedett a Sajó mentén, az uralkodót önfeláldozó hű vitézei menekítették ki az ellenség gyűrűjéből, a tatárok a Dunáig szinte mindent felprédáltak. A Dzsingisz kán által megszervezett mongol világbirodalom súlyos árnyéka a Kárpát-medencére is rávetült. A Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállítása ennek a sorsfordító eseménynek állít emléket. A tatár támadás rendkívül feszült belpolitikai helyzetben érte az országot. Az 1235-ban trónra lépő IV. Béla ugyanis nagy energiával látott hozzá, hogy apjáétól gyökeresen különböző elképzeléseit megvalósítsa. Az intézkedésekkel a központi hatalom korábban megcsappant tekintélyét akarta helyreállítani, azonban a kortárs krónikás szerint ezek miatt a magyarok és a király között gyűlölködés támadt. Ráadásul a magyarok közül kevesen érzékelték a tatár veszélyt, jóllehet Julianus barát, illetve a tatárok elől menekülők figyelmeztetései egyértelműek voltak...

Tuti menü