Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Lehel kürtje képes leírás - Magyar történelem.tlap.hu
részletek »

Lehel kürtje - Magyar történelem.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: magyartortenelem.tlap.hu » Lehel kürtje
Keresés
Találatok száma - 4 db
A Lehel monda

A Lehel monda

Anonymus Tas fia Lélként említi a honfoglaló vezérek között, mint Árpád nemzedékébe tartozót. Ez nyilván korszaktévesztés, ha az augsburgi csatában részt vett két generáció múlva. A történészek többsége egyetért a krónikákkal abban, hogy Lél Tas fia volt, de Árpád nagyfejedelem dédunokájának tartják. Abban viszont nincs egyetértés, hogy Árpád melyik fiának volt az unokája. Hóman Bálint és Dümmerth Dezső szerint Jutocsáé, Györffy György szerint viszont Üllőé...

Lehel kürtje

Lehel kürtje

Lehel kürtje néven őriznek Jászberényben igen rég óta egy elefántcsontból való faragványt, mely Pulszky Ferenc szerint bizanci munka és a X-XI. sz.-ból származhatik. A mult század végéig csak jászkürt volt a neve; Lehel vezérrel nem hozta kapcsolatba senki, sőt a mölki benedekrendi apátságban mutogattak L. gyanánt egy nagy, otromba ökörszarvtülköt, mely alig több kétszáz évesnél (1816 óta a nemzeti muzeumban van). A jászberényi kürtöt először Molnár Ferenc jász-kun kapitánya mondta Lehelének 1788. megjelent füzetében s ő találta ki azt is, hogy a kürt akkor csorbult ki, mikor a vezér agyonütötte vele Konrád császárt. Molnár Ferenc e mende-mondája úgy meggyökeresedett a köztudatban, hogy ki sem lehet irtani; pedig Decsy Antal már 1814-ben tiltakozott ellene. Az igaz, hogy ő meg még furcsább találgatáshoz folyamodott; szerinte a kürt valami moabita istenség áldozó edénye volt és Bizancon át került Teodor császárné révén egy morvaországi keresztény templomba, onnan pedig a kunok dúlásakor Jászberénybe...

Lehel kürtje fogalommegatározás

Lehel kürtje fogalommegatározás

Lehel kürtje a kalandozások mondakörének eleme. Hősének neve régi kútfőinkben Lél, a Lehel névalak Bonfini nyomán lett általános. A monda szerint az augsburgi vesztett csata után a kürtös Lehel és társa, Bulcsu, a magyarok vezérei fogságba estek, s Konrád német császár halálra ítélte őket. Lehelnek utolsó kívánsága volt, hogy még egyszer megfújhassa kürtjét; a kezébe adott kürttel pedig agyonsújtotta a császárt: Te fogsz előttem menni és szolgám leszel a másvilágon. A monda kialakulásának alapja az a keleti nomád népeknél, a magyarokon kívül a mongolok, tatárok, de újabb adatok szerint valószínűleg a bolgárok, besenyők és más népek körében is elterjedt s Attila temetésének mondájában is jelentkező ősi hiedelem, hogy a harcban elpusztultak a másvilágon legyőzőik szolgái lesznek. Ez a hiedelem sem az Augsburgnál győztes Nagy Ottó császárral, a német-római birodalom megszerzőjével, sem pedig testvérével, a Lélt és Bulcsút Regensburgban kivégeztető Henrik herceggel szemben mondailag nem érvényesülhetett; annál kevésbé, mivel a keleti ősköltészeti hagyományok a hősök felmagasztalását követelték. Érvényesülnie kellett viszont a csata harmadik német vezéralakjával, Konrád herceggel szemben....

Történelem magazin hírek
1956-os online adatbázist mutatott be az OSZK
1956-os online adatbázist mutatott be az... Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is. A forradalom...
Digitalizálták a szovjet táborokba hurcoltról szóló legnagyobb iratanyagot
Digitalizálták a szovjet táborokba... Digitalizálta a Szovjetunióba hurcolt magyarok legnagyobb egységes iratanyagát, a...
A középkori zarándokok is széthordhatták a leprát Európában
A középkori zarándokok is... A középkori zarándokok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a lepra Európa-szerte...
Lehel kürtjéről

Lehel kürtjéről

A jászberényi Jász Múzeumban őrzött, díszesen faragott Lehel kürtje 43 cm hosszú, elefántagyarból készült. Valószínűleg a 9. században készült, bizánci munka. Az évszázadokig ismeretlen helyen rejtőző, egykoron Jászkürtnek nevezett ereklye a 17-18. században még a jászberényi Nagytemplom falán függött, a 19. századtól a Városházán őrizték, 1874-ben bízták mai gazdájára. A kürt, melyet csak a 17. századtól kapcsoltak Lehel vezér közismert mondájához, ma is a Jászság és a jászok összetartozásának megtestesítője.

Tuti menü