1918. október 16-án, a képviselőházban Wekerle Sándor miniszterelnök bejelentette lemondását, valamint azt, hogy a Monarchia békét kér a wilsoni elvek alapján. Ezt követően Károlyi, az ellenzékvezére - immár sokadszor - kijelentette, hogy a háborút elvesztettük...
A világháborúban 3.8 millióan vettek részt, ebből 600 ezren meghaltak, 700 ezren sebesültek meg és további 700 ezren estek hadifogságba. 1918. október 17. Tisza István bejelentette, hogy elvesztettük a háborút. 21-én széthullott a Monarchia. Felmerül a kérdés, hogy mi legyen az országgal. Az ellenzéki pártok megalapították a Magyar Nemzeti Tanácsot. Elnöke: Károlyi Mihály, tagjai: Jászi Oszkár,Garami Ernő, Kunfi Zsigmond. Október 26. - 12 pontos kiáltványt foglamazott meg Jászi Oszkár, programjukat közzétéve. Cél: általános, titkos választójog, földosztás, háború befejezése. Létrehoztak egy ellenkormányt, mire Wekerle lemondott...
Az őszirózsás forradalom az I. világháború elhúzódása miatt elégedetlenkedő katonák és civilek utcai tüntetésekkel, felvonulásokkal és sztrájkokkal kezdődött felkelése Budapesten és a nagyvárosokban 1918. október 28-a és 31-e között. Nevét a katonák sapkarózsájának helyére tűzött, a felkelés jelképévé vált őszirózsáról kapta. A történetírás az eseményeket polgári demokratikus forradalom elnevezéssel illeti. Előzményei közé tartozik a Magyar Nemzeti Tanács megalakulása október 23-án éjszaka. A Károlyi Mihály elnökletével létrejött testület 12 pontos kiáltványa követelte a háború azonnali befejezését, az ország teljes függetlenségének megteremtését, mélyreható demokratikus reformok bevezetését, valamint a nemzetiségekkel való megbékélést az ország területi integritásának sérelme nélkül. A tüntetők azonosultak a Nemzeti Tanács céljaival, és Károlyi miniszterelnökké történő kinevezését követelték...
Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlásának idején a csehek, Horvát-Szlavónia népe, majd a délszlávok és ezt követőleg a lengyelek kiválása után Magyarországon 1918 október 31-én a végzet gróf Károlyi Mihályt sodorta az ország kormányrúdjához. A Károlyi Mihály félelmetes folyamatban jelentkező hadseregrombolásokat és szétzüllesztette a történelmi Magyarország súlyos próbák kiállására kényszerített beléletét, amely a kommunizmus számára kaput nyitó 'demokráciát' és az évezredes határokat feladó pacifizmust hozta magával. Az 'őszirózsás forradalom kitörésének idején, a közös és honvéd csapatok kivétel nélkül az ország határain kívül küzdöttek és a négyéves háború ellenére moráljuk még zömmel töretlen volt. A visszarendelt és itthon leszerelt csapatok nyomában törnek be az országba a békeszerződést megszegő román hadsereg részei, a balkáni és világháborúban kivérzett szerb csapatok és a Szovjetunióban megalakított cseh légió egységei. Feltartóztatásuk az ország határain, sem katonai sem politikai szempontból, nem jelentett volna nehézséget. A pádovai fegyverszüneti megállapodásban, melyet 1918 november 3-án kötöttek meg a Monarchia megbízottai Dias tábornokkal, az antant hatalmak legfőbb tanácsának megbízottjával, Magyarországnak a történelmi határai szolgálnak demarkációs vonalakul...