Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Széchenyi István képes leírás - Magyar történelem.tlap.hu
részletek »

Széchenyi István - Magyar történelem.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: magyartortenelem.tlap.hu » Széchenyi István
Keresés
Találatok száma - 4 db
Gróf Széchenyi István

Gróf Széchenyi István

A 19. sz. húszas éveiben megindult reformmozgalom kezdeményezője, kiváló író és államférfi. Nagybirtokos arisztokrata család tagja, 1791. szept. 21-én született Bécsben. Apja Széchenyi Ferenc gróf, a Magyar Nemzeti Múzeum és Könyvtár alapítója, anyja, a Georgikont alapító Festetics György gróf leánya, Julianna volt. Hamar felébredt érdeklődése Magyarország gazdasági és kulturális élete iránt. A főúri családok tradícióit követve 1808-ban katona lett, részt vett az utolsó nemesi felkelésben (1809) és az azt követő napóleoni háborúkban. 1813. október 16-17. fiatal huszártisztként részt vett a 'népek csatájában'. 1815-17-ben beutazta Olaszországot, Franciaországot, Angliát, Görögországot, a kisázsiai partokat, hazatérve pedig Magyarországot és Erdélyt. Ekkor, 1821-ben kötött barátságot Wesselényi Miklóssal, s 1822-ben már vele tanulmányozta Dél-Németországot, Franciaországot, Angliát; 1825-ben újból bejárta Franciaországot és Olaszországot. Az utazásai során látottak és tapasztaltak arra ösztönözték, hogy hazája elmaradott állapotán segítsen, s erre megnyerje nagybirtokos osztálya tagjait, elsősorban az arisztokratákat. Már 1822-ben meghonosította angliai mintára Pesten a lóversenyeket, és 1825-ben létrehozta az Első Lótenyésztő Egyesületet...

Gróf Széchenyi István élete

Gróf Széchenyi István élete

Gróf Széchenyi István 1791-ben született Bécsben. Apja Gróf Széchényi Ferenc, édesanyja Festetich Júlianna grófnő. Középfokú iskoláit magánúton végezte, de nyilvánosan, magyar páterek előtt vizsgázott. Apja akarata szerint 17 éves korában már katona volt. Részt vett a Napóleon elleni háborúkban, ki is tűnt bátorságával és vakmerőségével. Rengeteget utazott, bejárta Törökországot, Kelet- és Nyugat-Európát. Utazásai közben döbbent rá hazája elmaradottságára. Megállapította, hogy történelmi neve súlyos kötelességgel is jár, ezért életcéljául nemzete sorsának előmozdítását tűzte ki. Hazatérve ő lett a reformgondolat kezdeményezője és legjelentősebb alakja. Szinte lehetetlen felsorolni mindazt, amit élete folyamán tett nemzetéért. Megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát, előmozdította a dunai és tiszai gőzhajózást, a Lánchíd megépítését, támogatta a vasúthálózat megépítését és az egyesült Budapest ötletét.Az 1848 áprilisában megalakuló Batthyány kormányban a közmunka-közlekedésügyi miniszteri tárcát kapta. Bécs és a független magyar kormány közötti feszültségeket azonban nem volt képes elviselni. Posztjáról lemondott, és 1848. szeptember 5-én a döblingi elmegyógyintézetbe került orvosa, Almási Balogh Pál tanácsára. Széchenyi Döblingben hamarosan visszanyerte szellemi alkotóerejét, és élénk érdeklődéssel kísérte a hazai és európai politikai eseményeket, viszonyokat...

Széchenyi István (1791-1860)

Széchenyi István (1791-1860)

A magánember Széchenyi alakját, arcát, öltözetét számos ábrázolás örökítette meg az utókor számára, képben és szóban egyaránt. A képek megőrizték a fiatal katonatisztet, a tekintélye és alkotóereje csúcsán álló férfit éppúgy, mint a döblingi remetét. Az ábrázolások többnyire a tekintélyelvű társadalom elvárásaival összhangban jelenítik meg a nagy vagyonú, tiszteletre méltó nevet viselő arisztokratát: díszmagyarban, karddal, kitüntetésekkel, az örökkévalóságnak szánt pózban. Fennmaradtak azonban olyan rajzok, karikatúrák és vízfestmények is, amelyek ehhez a méltóságteljes képhez képest disszonánsaknak tűnnek: egy feltűnő színű, mintájú vagy formájú ruhadarab, vagy a modern utcai ruha és a lovaglás együtt valami bizarrságot kölcsönöz némely ábrázolásának. Pedig a leírások szerint inkább ilyen ruházatban lehetett látni. Jobbára elegáns nyugati ruhát viselt, cilinderrel vagy széles karimájú kalappal, sétapálcával vagy esernyővel. Az öltözékével a nyugat-európai - mindenekelőtt az angol - arisztokrácia szellemi világához való tartozását hangsúlyozta, miként más szokásában (szivarozás, sportrajongás)...

Történelem magazin hírek
1956-os online adatbázist mutatott be az OSZK
1956-os online adatbázist mutatott be az... Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is. A forradalom...
Digitalizálták a szovjet táborokba hurcoltról szóló legnagyobb iratanyagot
Digitalizálták a szovjet táborokba... Digitalizálta a Szovjetunióba hurcolt magyarok legnagyobb egységes iratanyagát, a...
A középkori zarándokok is széthordhatták a leprát Európában
A középkori zarándokok is... A középkori zarándokok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a lepra Európa-szerte...
Széchenyi István élete

Széchenyi István élete

Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. - Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, a legnagyobb magyar, közlekedési miniszter, eszméi, működése és hatása által a modern, az új Magyarország egyik megteremtője, polihisztor, közgazdász. Talán a magyar politika legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. Számos intézmény névadója. Édesapja gróf Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, édesanyja tolnai Festetics Julianna grófnő, aki gróf Festetics Pál lánya, aki első férje, Széchényi József 1775. november 20-án bekövetkezett halála után 1777. augusztus 17-én pápai engedéllyel annak testvéréhez, Ferenchez ment feleségül. A házasságukból öt gyermek született: három fiú és két lány, közülük István volt a legfiatalabb. Az ifjú Széchenyi gyermekkorát Nagycenken és Bécsben töltötte. Nevelését atyja irányelvei szerint Liebenberg (Lunkányi) János magántanító vállalta magára, egyes tantárgyak oktatását azonban külön szaktanárok végezték. Ezek között volt például Révai Miklós, a magyar nyelvészet egyetemi tanára, aki kiemelkedő rajzkészséggel is rendelkezett, az architektúrát tanította, egy Poupar nevű házi káplán pedig olasz és francia nyelvből adott órákat...

Tuti menü