Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Tatárjárás képes leírás - Magyar történelem.tlap.hu
részletek »

Tatárjárás - Magyar történelem.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: magyartortenelem.tlap.hu » Tatárjárás
Keresés
Találatok száma - 4 db
A tatárjárás Magyarországon

A tatárjárás Magyarországon

IV. Béla uralkodása elején négy domonkos-rendi szerzetes indult a keleti magyarok fölkeresésére. A négy szerzetes közül csak az egyik, Julianus barát élte túl az utat, aki a Volga középső folyása mentén megtalálta a magyarság Keleten maradt csoportját és hírt hozott a közeledő tatár veszélyről. A kunok fejedelme (Kötöny) a tatár előnyomulás miatt kért és kapott bebocsátást a magyar királytól. Népe azonban megmaradt a nomád állattenyésztés gyakorlata mellett, s a birtokhatárok figyelembe nem vétele miatt hamarosan nagy ellenszenv övezte a kunokat.

A tatárjárás Magyarországon

A tatárjárás Magyarországon

A mongol törzseket egyesítő Temüdzsint 1206-ban Dzsingisz néven nagykánná választották. Utóda Ögödej lett, de az európai hódítás kötelezettségét unokái, Batu és Berke örökölték. Hadjáratuk 1236-ban kezdődött. A volgai bolgárok, a kunok és az orosz fejedelemségek leigázását követően új államalakulat született: az Arany Horda. Magyarországon II. András (1205-1235) meggyengült központi hatalmat hagyott fiára, IV. Bélára (1235-1270), aki helyre akarta állítani a királyi hatalom tekintélyét. Emiatt az uralkodó és a főurak közti ellentét kiéleződött. Az országot megosztó ellentéteket és a tatár támadás borzalmait többek között a kortárs Rogerius örökítette meg Siralmas ének című művében. Az általa leírtakat számos, nemrég feltárt régészeti lelet is igazolja...

Tatárjárás (Dzsingisz kán és öröksége)

Tatárjárás (Dzsingisz kán és öröksége)

A tatárjárás 'Ebben az évben Magyarországot, amely háromszázötven éven át fennállt, elpusztította a tatárok hada.' Egy osztrák évkönyvíró ezt a megrendítő sort jegyezte be az 1241. esztendőhöz. A menekültek valóban félelmetes eseményekről adtak hírt. A királyi sereg katasztrofális vereséget szenvedett a Sajó mentén, az uralkodót önfeláldozó hű vitézei menekítették ki az ellenség gyűrűjéből, a tatárok a Dunáig szinte mindent felprédáltak. A Dzsingisz kán által megszervezett mongol világbirodalom súlyos árnyéka a Kárpát-medencére is rávetült. A Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállítása ennek a sorsfordító eseménynek állít emléket. A tatár támadás rendkívül feszült belpolitikai helyzetben érte az országot. Az 1235-ban trónra lépő IV. Béla ugyanis nagy energiával látott hozzá, hogy apjáétól gyökeresen különböző elképzeléseit megvalósítsa. Az intézkedésekkel a központi hatalom korábban megcsappant tekintélyét akarta helyreállítani, azonban a kortárs krónikás szerint ezek miatt a magyarok és a király között gyűlölködés támadt. Ráadásul a magyarok közül kevesen érzékelték a tatár veszélyt, jóllehet Julianus barát, illetve a tatárok elől menekülők figyelmeztetései egyértelműek voltak...

Történelem magazin hírek
1956-os online adatbázist mutatott be az OSZK
1956-os online adatbázist mutatott be az... Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is. A forradalom...
Digitalizálták a szovjet táborokba hurcoltról szóló legnagyobb iratanyagot
Digitalizálták a szovjet táborokba... Digitalizálta a Szovjetunióba hurcolt magyarok legnagyobb egységes iratanyagát, a...
A középkori zarándokok is széthordhatták a leprát Európában
A középkori zarándokok is... A középkori zarándokok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a lepra Európa-szerte...
Tatárjárás eseményei

Tatárjárás eseményei

IV. Béla (1235-1270) mikor átvette az ország irányítását, legfőbb célja a III. Béla korabeli birtokrendszer visszaállítása volt. Felülvizsgáltatta a korábbi birtokadományokat. A királyi tekintély növelése érdekében felrúgott korábbi hagyományokat. A királyi tanácsban elégettette a bárók székeit, így a főpapok és a hercegek kivételével senki nem ülhetett le a király jelenlétében. Intézkedései ellenérzést váltottak ki a vezetőrétegben, amit még fokozott azzal, hogy birtokokat egyáltalán nem adományozott. Látva az ellenállást, a birtokvisszavételeket leállította. A kelet-európai tatár hódításokról 1236-ban Julianus barát tájékoztatta az uralkodót. IV. Béla a tatárok elől menekülő Kötöny kun király 40000 emberével együtt befogadta az országba. A kunok vállalták a kereszténység felvételét. A király támaszt remélt a kunoktól a tatárok és a bárók ellen. A kunok betelepítése tovább mélyítette a király és az alattvalók közötti ellentétet. A bárók féltek attól, hogy a király ellenük használja majd a kunokat, a közép- és alsó réteg elítélte a kunok szokásait (pogányság, nőrablás, földmagántulajdon el nem ismerése). Tatárjárás (1241-42) A közelgő veszély nagyságára a király csak Kijev eleste után döbbent rá. Körülhordoztatta a véres kardot, ezzel harcba szólítva a bárókat, servienseket, várjobbágyokat. A tatárok a Vereckei-hágónál betörtek az országba elsöpörve a magyar védelmet...

Tuti menü