Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Trianoni béke képes leírás - Magyar történelem.tlap.hu
részletek »

Trianoni béke - Magyar történelem.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: magyartortenelem.tlap.hu » Trianoni béke
Keresés
Találatok száma - 7 db
A trianoni béke és az ország talpra állása

A trianoni béke és az ország talpra állása

Még tartott a proletárdiktatúra uralma Magyarországon, amikor Párizs mellett, Versailles-ban a győztesek konferenciát hívtak össze a háború lezárására. Az antant célja nem a népek számára igazságos béke megteremtése volt. A mérhetetlen szenvedéseket okozó világháború veszteseit akarták megbüntetni, akik - szerintük - egyedül voltak felelősek annak kirobbanásáért. Kezdetben úgy tűnt, hogy Magyarország sorsáról a magyar kormány részvétele nélkül fognak dönteni. A kommunista hatalom bukása után az ország fővárosa román megszállás alá került. Az antant sürgette, hogy - szabad választások útján - Magyarországon erős hatalom jöjjön létre, amellyel tárgyalni lehet a békekötésről. A Dunántúlon a kommün ellenségei fegyveres alakulatok szervezésébe kezdtek. Az újonnan szervezett Nemzeti Hadsereg főparancsnoka az Otrantónál hősiesen helytálló admirális, Horthy Miklós lett. Uralomra jutása után - bosszúból Szamuely csapatának rémtetteiért - sok embert bírósági ítélet nélkül kivégeztek. Többségük ártatlan volt: a valódi bűnösök általában időben elmenekültek. A fehérterrornak nevezett események visszatetszést keltettek Európa-szerte (a kommunisták korábbi bűneinek híre általában nem jutott el külföldre)...

A trianoni béke következményei

A trianoni béke következményei

A Magyarországgal kötött trianoni béke (1920. június 4.) szerves részét képezte a versailles-i békerendszernek (a békekonferencia megnyílt 1919. január 18-án). A győztesek (antant) újraszabták Európa térképét, s mesterséges határok mellett Magyarország új létfeltételek közé kényszerült. A történelmi Magyarország területe 282 ezer km2-ről (Horvátország nélkül) 93 ezer km2-re, lakossága 18 millió főről 7,5 millió főre csökkent. Hozzávetőleg 3,3 millió magyar került a szomszédos országokhoz, 63 vármegye közül mindössze 10 maradt érintetlen. A béke értelmében hazánk hadseregét 35 ezer főben maximálták, megtiltották a sorozást, a fegyver-és hadianyag-importot, elrendelték a flotta és a légierő leszerelését. Etnikailag az új ország szinte homogén arculatot mutatott: a lakosság 89%-a vallotta magát magyarnak (1920), 97%-a magyarul beszélt. A nemzetiségi problémák szinte teljesen eltűntek, ugyanakkor a határon túlra került magyarság helyzete ellehetetlenült. A kialakuló gazdasági-társadalmi válság hosszú időre pecsételte meg hazánk sorsát. Magyarország nyersanyagbázisa jó részét elvesztette, az állatállomány, az erdők, bányák, termőföldek, kőolaj és az infrastruktúra (vasút, közutak) nagy része a szomszédos országokhoz került. Az Osztrák-Magyar Monarchiához méretezett ipari kapacitás nyersanyag nélkül maradt. Hazánk külkereskedelemre utalt országgá vált...

A trianoni béke szerepe Magyarország történelmében

A trianoni béke szerepe Magyarország történelmében

74. cikk: Magyarország már most kijelenti, hogy elismeri és elfogadja Ausztria, Bulgária, Görögország, Lengyelország, Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén Állam és a Csehszlovál állam határait úgy, amint ezeket a határokat a Szövetséges és Társult Főhatalmak megállapítják. ... 102. cikk: A jelenszerződés életbe lépését követő három hónapon belül Maghyarország katonai erőit az alább megszabott mértékig le kell szerelni. 103. cikk: Az általános hadkötelezettséget Magyarországon meg kell szüntetni. A magyar hadsereget a jövőben csak önkéntes belépés alapján lehet felállítani és kiegészíteni. 104.cikk: A magyar hadsereg katonai erőinek összessége nem haladhatja meg a 35 ezer főt, beleértve a tiszteket és a pótkeretek csapatait is. A magyar hadsereget kizárólag a rendnek Magyarország területén való fenntartására és határrendőr-szolgálatra szabad alkalmazni ... 106. cikk. Mozgósítást elrendelő vagy mozgósításra vonatkozó minden intézkedés tilos ... 161. cikk: A Szövetséges és Társult Kormányok kijelentik és Magyarország elismeri, hogy Magyarország és szövetségesei, mint e veszteségek és károk okozói, felelősek mindazokért a veszteségekért és károkért, amelyeket a Szövetséges és Társult Kormányok, valamint polgáraik az Ausztria-Magyarország és szövetségesei támadása folytán reájuk kényszerített háború következményeképpen elszenvedtek.

Történelem magazin hírek
1956-os online adatbázist mutatott be az OSZK
1956-os online adatbázist mutatott be az... Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is. A forradalom...
Digitalizálták a szovjet táborokba hurcoltról szóló legnagyobb iratanyagot
Digitalizálták a szovjet táborokba... Digitalizálta a Szovjetunióba hurcolt magyarok legnagyobb egységes iratanyagát, a...
A középkori zarándokok is széthordhatták a leprát Európában
A középkori zarándokok is... A középkori zarándokok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a lepra Európa-szerte...
A trianoni békeszerződés teljes szövege

A trianoni békeszerződés teljes szövege

Az Északamerikai Egyesült Államokkal, a Brit Birodalommal, Franciaországgal, Olaszországgal és Japánnal, továbbá Belgiummal, Kínával, Kubával, Görögországgal, Nikaraguával, Panamával, Lengyelországgal, Portugáliával, Romániával, a Szerb-Horvát-Szlovén Állammal, Sziámmal és Cseh-Szlovákországgal 1920. évi június hó 4. napján a Trianonban kötött békeszerződés becikkelyezéséről 1. § Tekintettel a kényszerhelyzetre, mely Magyarországra nézve a világháború szerencsétlen kimenetele folytán előállott és amely annak idején a m. kir. kormánynak a békeszerződés aláirására vonatkozó elhatározásánál is döntő súllyal bírt: az Északamerikai Egyesült Államokkal, a Brit Birodalommal, Franciaországgal, Olaszországgal és Japánnal, továbbá Belgiummal, Kínával, Kubával, Görögországgal, Nikaraguával, Panamával, Lengyelországgal, Portugáliával, Romániával, a Szerb-Horvát-Szlovén Állammal, Sziámmal és Cseh-Szlovákországgal 1920. évi június hó 4. napján a Trianonban kötött békeszerződés a hozzátartozó térképpel és a békeszerződés egyes rendelkezéseinek függelékeivel, valamint a békeszerződés kiegészítéséül ugyancsak 1920. évi június hó 1. napján kelt jegyzőkönyvvel és nyilatkozattal együtt a magyar állam törvényei közé iktattatik...

Trianon

Trianon

Egy oldal a Trianoni békeszerződésről és annak utóhatásairól. 1920. június 4-én, délelőtt tíz óra: Budapesten és országszerte "megkondultak a harangok, a gyártelepek megszólaltatták szirénáikat és a borongós, őszies levegőben tovahömpölygő szomorú hanghullámok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelentették: ma (...) írták alá Trianonban a magyar meghatalmazottak a békeokmányt. Ma tehát elszakították tőlünk a ragyogó magyar városokat: a kincses Kolozsvárt, a Rákócziak Kassáját, a koronázó Pozsonyt, az iparkodó Temesvárt, a vértanúk városát, Aradot és a többit mind, felnevelt kedves gyermekeinket, a drága, szép magyar centrumokat. Ma hazátlanná tettek véreink közül sok millió hű és becsületes embert, és béklyókat raktak dolgos két kezükre. És a világ urai ma azt hiszik, hogy befejezték művüket, hogy kifosztva, kirabolva, elvérezve és megcsonkítva már csak egy papírlapot kell ránk borítaniuk szemfedőnek. (...) A város és az ország némán, méltóságteljesen, de komor daccal tüntetett az erőszakos béke ellen. Egész Budapest a gyászünnep hatása alatt állott." A közlekedés tíz percre leállt, bezárták az üzleteket és az iskolákat. Az ország a legmélyebb nemzeti gyászba borult...

Hirdetés
Trianon 1920 június 4

Trianon 1920 június 4

Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés jó lehetőséget adott az ország polgári fejlődéséhez. A kétközpontúvá vált birodalom súlypontja kezdett áthelyeződni Magyarország (Hungary) egyesített, csillogó, európai nagyvárosába, Budapestre. Később csak 'régi jó békeidőkként' emlegetett közel fél évszázad köszöntött az országra. Az ország élvezte és elviselte az egy birodalomhoz való tartozás előnyeit és hátrányait. Akarva-aratlan részesévé vált a nagyhatalmi küzdelmeknek. Amikor 1914 nyarán eldördült a végzetes szarajevói pisztolylövés, amely kioltotta Ferenc Ferdinánd trónörökös életét, Magyarország belekeveredett a nagyhatalmak hegemonikus törekvéseiért folytatott, világméretűre duzzadt háborúba. És amikor ezt a 4 évig tartó öldöklő küzdelmet az Ausztria-Magyarország (Austrian-Hungary) szövetséges hatalmak elvesztették a legyőzöttek sorsában Magyarországnak is osztoznia kellett...

Trianoni békediktátum

Trianoni békediktátum

Az első világháborút lezáró Párizs környéki békék részeként a háborúban győztes ANTANT hatalmak 1920 június 4-én kötötték meg Magyarországgal a trianoni békét, a versaillesi Nagy-Trianon kastélyban. A békediktátumot a világháborúban győztes Antant hatalmak, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, és a háborúban vesztes Magyarország, vagyis a Simonyi-Semadam Sándor kormányának küldöttei, Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston, népjóléti miniszter írták alá.

Tuti menü